Másfél hete lehet megvásárolni a Bónusz Magyar Államkötvényt, mely számottevően új befektetési konstrukciót kínál a megtakarítóknak, mint a több éve piacon lévő Prémium Magyar Államkötvény. Sok múlhat azon, hogy melyiket választjuk. Részletes összehasonlítás a régi és az új magyar állampapírról.
Bemelegítés: miért is vegyünk hosszú lejáratú állampapírt?
Folyamatos MNB kamatcsökkentés eredményeként az elmúlt egy évben nemzeti sporttá vált a „hol találhatok egy kis kamatot a pénzemnek” elnevezésű játék. Ma mindössze 3,5% körüli kamatok érhetők el bankbetétben. A hosszú lejáratú állampapírok ennél magasabb 4,8-5,6%-os hozamot is biztosítani tudnak. Ez akár 2%ponttal is több mint a bankbetét.
Változó kamatozás: jó vagy rossz nekünk?
A hosszú távú állampapír befektetések, a Prémium Magyar Államkötvény és a Bónusz Magyar államkötvény is változó kamatozással bír. Ez jó, vagy rossz? A pénzügyekben erre vonatkozóan nincs fekete, vagy fehér válasz. A változó kamatozás előnye, hogy a 3-5 éves befektetési időtávon az általunk megkapott hozam igazodik a külső környezet változásaihoz: ha az infláció megugrik, vagy az elérhető kamatok mondjuk másfél évvel a befektetésünk után már magasabbak, akkor az állampapír által kifizetett kamat is nő. Ez egyébként egyet jelent azzal, hogy a hosszú távú befektetések egyik legjelentősebb kockázata, a kamatkockázat lényegesen kisebb mértékben van jelen, mint egy fix kamatozású befektetés esetén.
Prémium, vagy Bónusz: melyiket válasszam?
Forintban ma a két legnépszerűbb hosszú futamidejű lakossági állampapír az évek óta elérhető Prémium Magyar Államkötvény és a frissen bevezetett Bónusz Magyar Államkötvény. Nézzük, meg hogy mi a különbség a közöttük.
1. Az öt éves lejáratú Prémium (2019/I) kamatfizetése az inflációhoz kötött. Ez az államkötvény 2015. február elején a 2013-as éves átlagos infláció + 3%pont kamatot fizet. Még konkrétabban: 2013-ban az árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek, ehhez hozzáadva 3%pontot 4,7%-os kamatot kapunk. Ezt a 4,7%-ot fizeti ki a kötvény 2015 február 3-án. A 2016 február3-án esedékes kamatfizetés pedig a 2014-es éves infláció + 3%pont lesz.
2. A négy éves lejáratú Bónusz (2018/N) kamatfizetése az egy éves állampapírok hozama + 1,75%pont kamatot fizet. Még konkrétabban: 2015 áprilisában az elmúlt hetek egy éves átlagos állampapírhozama 3,14% + 1,75%-ot, azaz 4,89%-os kamatot fizet ki. 2016 áprilisában a 2015 márciusában jellemző egy éves állampapír hozam + 1,75%-ot fizet majd ki.
Olvasóink többsége az előző számháborút követően joggal „nem érti”… Hasonlítsuk hát össze a két konstrukció közötti gyakorlati különbséget
- míg a Prémium papír mindig a két évvel korábbi infláció +3%-ot fizet
- a Bónusz az adott időszakra elérhető egy éves állampapírhozam +1,75%-ot fizet
- a 3% több, mint az 1,75%, DE ez alapján nem lehet dönteni, mivel
- az egy éves állampapírhozam mindig tartalmazza a következő időszakra várt infláció mértékét és jellemzően valamekkora felárat is (a mai napon kb. 1,5% kamattöbbletet) -> ergo a Bónusz kötvény is pillanatnyilag megadja a 3% körüli felárat az inflációhoz viszonyítva
- a fő különbség tehát, hogy a Prémium a kamatfizetést megelőző második év inflációjához viszonyítva fizet kamatot, a Bónusz pedig a kamatfizetést megelőző év inflációjához (+az állampapírba foglalt kamatfelárhoz) viszonyítva fizet kamatot
- AZAZ az elsődleges eltérés a kamatfizetéshez figyelembe vett infláció időpontja
- pénzügyileg lényegesen racionálisabb, ha egy olyan befektetésünk van, melynek kamatfizetése a kamatozás időszakának inflációjához igazodik, és nem szakad el tőle
Mikor jobb a Prémium?
- Akkor, ha az infláció csökkenésére számítunk. Tekintettel arra, hogy az infláció 0,1%-on áll, az éves átlagos infláció idén várhatóan 1,5% körül lehet, így ez most nem igazán adott.
- Akkor, ha az éves állampapírhozam alig haladja meg az inflációt.
Mikor jobb a Bónusz?
- Stagnáló, vagy emelkedő infláció mellett.
- Akkor, ha az éves állampapírhozam érdemben (legalább 0,5-1%-kal) meghaladja az inflációt.
A jelenlegi környezetben tehát a mi szakértői voksunk a Bónusz felé hajlik.
Tekintsd át az elérhető hozamokat az Állampapír oldalunkon!
Hosszú távú befektetés, de mégis szükség van a pénzre lejárat előtt
Az állampapírok napi árfolyamon eladhatók a Kincstárnál, azaz ha lejárat előtt szükségem van mégis a befektetett pénzre, akkor hozzá tudok jutni. 3-5 éves befektetéseknél ez azért nem egy elképzelhetetlen szituáció.
Hogyan alakul ki a napi árfolyam? Mennyi pénzt kapok idő előtti eladásnál?
Az állampapír árfolyama minden nap növekszik az időarányos (egy napra eső) kamattal. Eladásnál azonban nem a Kincstár szankcionálja, hogy a befektető lejárat előtt megválik a befektetéstől. A szankció mértéke pedig napjainkban 2% a befektetés összegére vetítve. Ezt ismét a gyakorlat nyelvére lefordítva:
ha egy év plusz három hónapig meg tudjuk tartani az eredetileg 3-5 évre tervezett befektetésünket, akkor már jobban járunk a „2%-os szankció” levonásával együtt is, mintha egy 3,5%-os éves kamatozású bankbetétben lenne a pénzünk.
Bankbetét versus állampapír – néhány gyakorlati vonatkozás:
- az állampapírból 1 Ft-os, vagy 10.000 Ft-os egységekben vásárolhatunk. Ha pénzre van szükségünk elegendő annyit eladnunk, amennyi az aktuális kiadási szükségletünket fedezi. Így csak az eladott mennyiségen érvényesül a 2%-os szankció. Bankbetét esetében 1 Ft kivonása is teljes kamatveszteséget eredményez az esetek 95%-ában.
- adózási eltérés: a 16%-os kamatadó mindkét esetben fizetendő (ha nem élünk a tartós befektetési számla előnyeivel), DE a 6%-os EHO csak a bankbetétek kamatát terheli, az állampapírokét nem
Tekintsd át az elérhető hozamokat az Állampapír oldalunkon!
