Az alábbiakban azt latolgatjuk, hogy mire számíthatunk a hiteleink és befektetéseink terén, valamint mit hozhat az év az immár közel 5 éve befagyott ingatlanpiacon. Már most borítékolható, hogy rendkívül izgalmas év áll előttünk pénzügyi vonatkozásból is: történelmi mélypontról indul a kamatszint és az infláció, olcsók a hitelek és eszeveszetten keressük azokat a befektetéseket, melyek „egy kicsit többet hoznak”. Mindeközben a világ egy kicsit megváltozni látszik körülöttünk, mely elkerülhetetlenül hatni fog Józsi bácsi és Mari néni pénzügyeire is.
Háttér: kamatok, infláció
Megpróbáljuk minimális szinten tartani az unalmas és száraz közgazdasági, pénzügyi összefüggések boncolgatását és a lényegre igyekszünk koncentrálni. Aki erre nem kíváncsi, nyugodtan ugorjon a következő pontra, ahol már a hitelek terén várható fejleményeket boncolgatjuk. A fejlett Európa és Amerika átlagemberét már pár éve sokkolta a minimális kamatszint, mely Magyarországra 2013. végére ért el. Persze ez is csak relatív, mert még mindig jó 2-3%-kal többet kapunk a bankban a pénzünkért, mint osztrák barátaink. Fennmaradhat ez az alacsony kamatszint, vagy elkerülhetetlenül nőni fognak a kamatok, mely mind a hiteleket, mind a megtakarításainkat érinteni fogja? Elkerülhetetlen kitérő: Amerika (ténylegesen) jobban teljesít. Beindult a gazdaság és a jegybank megkezdi a visszavonulót a gazdaságba történő pénzpumpálás frontján. Miként és hogyan fog ez pontosan bekövetkezni, azt csak találgatni lehet, de – amennyiben nem tőzsdén spekulálunk – nem is igazán kell ezzel foglalkoznunk. Az amerikai jegybank lassú visszavonulásának eredménye az lesz globálisan, hogy a kamatok elkezdenek emelkedni. Jól mutatja mindezt, hogy a 10 éves futamidejű amerikai állampapír hozama a tavalyi második félévben már folyamatosan emelkedett (1,6%-ról egészen 3%-ig). Ellentétes hatásként lesz jelen, hogy Európában és Amerikában is csökken az infláció mértéke. Tudnunk kell (a miértek nélkül), hogy a nagyon alacsony infláció gátolja a gazdasági növekedést. A nagy gazdasági világválságot követő időszak jól megmutatta, hogy áremelkedés nélkül sokkal nehezebben indul be a növekedés. Az alacsony infláció tehát ellentétesen hat és inkább az alacsony kamatszint fennmaradását valószínűsíti. Amennyiben a világ meghatározó piacain a kamatok emelkednek, az előbb-utóbb hazánkban is érezteti a hatását: a magyar állampapírok hozamát, a hazai kamatszintet jelentős mértékben meghatározza ugyanis a külföldi befektetők mozgása, akik az alapján döntenek, hogy Magyarországon mennyivel kapnak több kamatot, mint máshol. Hazánkban az éves infláció 0,9%-on áll! Egy újabb rezsicsökkentés segítheti az alacsony infláció fenntartását, de a választásokat követően vélhetően lankadni fog a központilag meghatározott árak csökkenése. Az infláció emelkedése pedig jellemzően óhatatlanul magával vonja a kamatok emelkedését. Az MNB láthatóan eltökélt, hogy arra a lehető legalacsonyabb szintre csökkentse a kamatot, ahol még a forint nem gyengül durván az euróval szemben és a külföldi befektetők hajlandóak finanszírozni a magyar államot. A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy gazdaság élénkítési célból az MNB addig csökkenti a kamatokat, amíg ezt a piac elfogadja és párhuzamosan a nemzetközi kamatok/hozamok emelkedésével nálunk is fordulni fog az irány.Kristálytisztán látszott azonban már 2013-ban is, hogy a rövid távú (egy éves és azon belüli), valamint a hosszú távú kamatok alakulása szétvált: a hitelek és tartós befektetések szempontjából jelentős hosszúkamatok az év második felében már nem csökkentek.
1 rész: HITELEK 2014-BEN Tömören: nem számítunk arra, hogy érdemben olcsóbbak legyenek a hitelek a mai szinthez viszonyítva. Kizárólag a legrövidebb kamatperiódussal rendelkező hitelek kamata csökkenhet átmenetileg. Jól érzékelteti mindezt, hogy az 5 éves magyar állampapír hozam (mely sok esetben meghatározó a lakáshitelek kamatváltozásánál) az MNB kitartó kamatcsökkentései ellenére szinte pontosan a fél évvel ezelőtti szinten van… A hitelpiacot érdemben befolyásolhatja,
ha a kormányzat ténylegesen előrukkol két dologgal:
- a régóta várt „félszocpollal”, mely a használt lakások vásárlásához igénybe vehető – nem visszafizetendő! – állami támogatást jelenti. A félszocpol nagyon sok család számára jelentené a lakásvásárláshoz az önerő meghatározó részét
- Varga Mihály, gazdasági miniszter utalt rá, hogy a kormányzat „gondolkozik” a vállalatok számára rendelkezésre álló 2,5%-os hitelprogramhoz (NHP) hasonló hitelprogram kidolgozásán a lakosság részére is (ez különösen azért lenne indokolt, mert a jelenleg elérhető államilag támogatott kamatozású lakáshitelek már nem jobbak, mint a bankok normál hitelei)
A kamatok alakulásától független tényező, de a Bankmonitor.hu megítélése szerint a hitelek elutasítottsága szép lassan csökkeni fog 2014-ben. Nem kézifékes fordulóra, hanem fokozatos hangulatváltozásra számítunk. Mára ugyanis a hitel és a rémálom gyakorlatilag szinonimává váltak. Míg a válság előtt egészségtelenül sok hitelt vettünk fel, most egészségtelenül keveset. Több száz éve ismert és sokszor igazolt tény: hogy egy társadalom és gazdaság normál fejlődéséhez hitelre szüksége van (lásd: Széchenyi István: Hitel – 1830-ban megjelent írás.)
Gyakorlati javaslatok:
- a jelenlegi alacsony kamatszint mellett 5 éves kamatperiódussal érdemes felvenni a hiteleket és ezzel hosszú távra kiküszöbölni az esetleges jövőbeli kamatemelkedés hatását (mely most a hitelek elsődleges kockázata)
- akinek meglévő hitele van, nagy valószínűséggel talál olyan új hitelt, ami jobb feltételekkel (alacsonyabb havi törlesztő részlettel) rendelkezik. A különbség esetenként 10 ezer Ft feletti is lehet havi szinten
Ma a legjobb hitelek közül válogatva 10 millió Ft-ot 20 évre 65-70 ezer Ft-os havi törlesztővel lehet felvenni. Az aktuális piaci kínálatot itt tekintheted át:
Az olcsó lakáshitel különösen annak fényében lehet vonzó, hogy az ingatlanárak nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak Magyarországon. Így jelenleg mind a lakások ára, mind pedig a megvásárláshoz szükséges hitel olcsó. (Az ingatlanpiaci kilátásokkal egy külön írásban foglalkozunk majd részletesen.) Természetesen ez csak úgy fordulhat elő, hogy ma kerülik a hitelfelvételét az emberek hazánkban és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság miatt inkább nem vesznek ingatlant. Idővel ez is meg fog változni.
Hitel ingatlanfedezet nélkül
Ha nem kívánjuk lakásunkat fedezetként adni a hitel mögé, akkor az evidens választást a személyi kölcsönök képviselik. Ezen hitelek kamatszintje (THM) jelenleg 18-25% között mozog átlagosan. A kamatcsökkentések önmagukban az ilyen hitelek kamatát nem fogja befolyásolni. Itt érdemi kamatszint csökkenés csak akkor következhet be, ha a bankok azt érzékelik, hogy ezen hitelek visszafizetési valószínűsége érdemben nő a jelenlegi szintről, azaz a kockázat csökken. Ez feltehetően nem 2014-ben fog bekövetkezni, legalábbis nem számottevő mértékben. Persze senki ne essen tévedésbe: a fedezet nélküli hitelek az egész világon lényegesen drágábbak, mint ingatlan fedezettel bíró társaik.
Folytatjuk: befektetések, megtakarítások és az ingatlanpiac idei várható alakulásának bemutatásával a következő napokban.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
