Némi számolást követően szomorúan nyugtázod, hogy ugyan többet fizettél vissza bankodnak, mint amennyi hitelt felvettél korábban, továbbra is több millió forintra rúg a tartozásod. Hogyan fordulhat elő, hogy a már megfizetett törlesztés meghaladja a kapott kölcsön összegét, mégis még mindig több millió forintot követel tőlünk bankunk? A megoldás a törlesztőrészlet kalkulációjában rejlik!
Miből áll a törlesztőrészlet?
Egy hitel havi törlesztőrészlete alapvetően 3 részből áll össze: tőke- és kamattörlesztésből, valamint kezelési költségből. Felvett kölcsönünk havi részletein belül a megfizetett tőkerész csökkenti a fennálló tartozásunkat. Amíg a fennálló tőketartozásunk nem csökken nullára mindaddig kötelesek vagyunk kamatot és kezelési költséget fizetni utána. A kamatot rendszerint éves százalékban, míg a kezelési költséget havi szinten határozzák meg a pénzintézetek. A harmadik összetevő, a kezelési költség manapság már egyáltalán nem jellemző költségtétel, mindössze néhány hiteltermék esetben találkozhatunk vele.
Hogyan lehet visszafizetni a felvett hitelt?
Egyenletes tőketörlesztés
Egyenletes (lineáris) tőketörlesztés esetén fennálló tőketartozásunk havonta azonos mértékben csökken. Tehát ha felveszünk egy 5 millió forintos 20 éves futamidejű hitelt, akkor ebben az esetben a tőketartozásunk havonta 20 833 forinttal lesz alacsonyabb. Mivel a kamatot mindig a fennálló tőketartozásra vetítik, ennek következtében a havi törlesztőrészletünk folyamatosan csökkenő pályát jár be. A konstrukció legnagyobb hátránya, hogy a magas induló kamatrész miatt a kezdeti (46 ezer Ft) és az utolsó (21 ezer Ft-os) törlesztőrészlet között óriási, több mint kétszeres különbség található, amit a legtöbb hitelvevő nem tudna kigazdálkodni. Banki részről sem túl népszerű konstrukció, ugyanis a bemutatott módozatok közül a legalacsonyabb kamatbevételt jelenti a bank számára.
Annuitásos (egyenlő részletű) törlesztés
Az egyenletes tőketörlesztésű módozattal szemben a legnagyobb előnyt az annuitásos törlesztés esetén a havonta változatlan nagyságú törlesztőrészlet jelenti. A banki termékek körében a leggyakrabban használt módszer. A háztartások számára ez a típusú törlesztési rendszer egyenletes, jól tervezhető és kiszámítható havi kiadást biztosít. A fix törlesztőrészleten belül a tőke és a kamat megoszlása folyamatosan változik. Nagyságrendileg a futamidő első felében a törlesztő túlnyomó részét a kamatfizetés teszi ki. Az idő előrehaladtával folyamatosan csökken a kamatrész, míg a tőkerész ezzel ellenétesen növekszik. Az első hónapban 30% tőkét és 70% kamatot fizetünk meg a havi részleten belül. Ez a 102. hónapban kiegyenlítődik, míg az utolsó hónapban már gyakorlatilag csak tőketörlesztésre (99,5%) korlátozódik, melyhez elhanyagolható nagyságú kamat (0,5%) tartozik.
Türelmi idős törlesztés
A türelmi idős termék ugyanúgy viselkedik, mint, az annuitásos, azzal a különbséggel, hogy a futamidő előre meghatározott részében csak kamat törlesztésére kerül sor. Ebben az időszakban a tőketartozásunk nem csökken, így a türelmi időszak lejárta után a hitel visszafizetésére rövidebb idő áll rendelkezésünkre, ami alapesetben magasabb törlesztőrészletet eredményez. Ezért a türelmi idős hitelek jellemzően kombinált kölcsönök. Hitelünket kombinálhatjuk lakástakarékpénztári (LTP) megtakarítással vagy akár életbiztosítással is.
Példánkban egy 4 éves türelmi idővel és 10 ezer forintos havi befizetésű lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált lakáshitelt vettünk alapul. Így a standard annuitásos konstrukcióhoz képest alacsonyabb átlagos részlettel büszkélkedhet, dacára annak, hogy ebben az esetben vállaljuk a legmagasabb kamatterhet a futamidő során. Tehát ha tehetjük türelmi idős hitelünket mindenképp kombináljuk lakástakarékkal.
Amennyiben a különböző törlesztési módozatok áttekintését követően még mindig úgy érzed, hogy segítséget vennél igénybe a megfelelő hitel kiválasztásához, töltsd ki az alábbi adatlapot. Írásunk az adatlap alatt folytatódik.
Ha ki tudom fizetni a törlesztőrészletemet, akkor mindegy, hogy mekkora futamidőt választok?
Elsőre akár azt is gondolhatnánk, hogy teljesen mindegy… Azonban kis utánajárást követően rögtön mindenki számára világossá válik, hogy egyáltalán nem ez a helyzet. Meg egyébként is ki szeretne tartozni valakinek további 5-10 évig, ha nem muszáj?
A futamidő növelésével párhuzamosan ugyanis egyre kevésbé csökken a havi részletünk. 20 helyett 25 vagy 30 éves futamidőt választani nem túl bölcs döntés, mivel a törlesztőrészletünk nem csökken számottevően, nagyságrendileg csak 4-6 ezer forinttal. Ezzel szemben 1, illetve 2 millió forinttal kell több kamatot visszafizetnünk, ami egy 5 millió forintos hitel esetén komoly többletterhet jelent az adós számára.
Hitelem mellett van egy kis megtakarításom is – mit tegyek?
Amennyiben a hitel futamideje során rendszeren vagy akár csak alkalmanként félre tud tenni a család néhány ezer forintot, akkor ebben az esetben a legjobb befektetés a lakástakarékpénztári megtakarítás. Hogy miért? A lakástakarék (LTP) egy állami támogatással rendelkező konstrukció, mely révén a hitel kamatánál (6-7%) is magasabb hozamot érhetünk el, éves szinten akár 13-15%-ot is. A szerződés lejáratakor a támogatással növelt megtakarításunkat a hitel előtörlesztésére fordítjuk, ezzel csökkentve a még fennálló tőketartozásunkat. A betörlesztés eredményeképp pedig csökken hitelünk törlesztőrészletének nagysága.
Nézd meg, hogy számodra melyik bank kínálja a legkedvezőbb feltételeket!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.