Az elmúlt években a magánszemélyek körében tomboló deviza befektetési láz mára némiképp lecsendesedett. A legtöbben rájöttek, hogy a reklámok ígéreteivel ellentétben nem lehet egy óra alatt 100 eurókat keresni ezen a piacon sem. A valóság leginkább az, hogy a hatalmas kockázat hatalmas veszteségeket okoz a tapasztalatlan befektetőknek.
Teljesen más megközelítést jelent, ha a devizapiacokon befektetési alapon keresztül kívánunk befektetni. Kifejezetten a deviza befektetésre specializált alap kevés van hazánkban, a ritka kivételekhez tartozik a Dialóg Alapkezelő által indított két abszolút hozamú deviza alap. Az Alapkezelő vezérigazgatójával, Szöllősi Ferenccel és az alapok kezelőjével, Elek Péterrel beszélgettünk arról, hogyan lehet nyereségesen befektetni ezen a rendkívül hektikus piacon.
Nyereséges befektetés egy rendkívül hektikus piacon
Bankmonitor.hu (BM) Miért döntöttetek úgy, hogy elindítjátok a deviza befektetési alapjaitokat?
Dialóg Befektetési Alapkezelő (D) 2009 márciusában már látszódott a fény az alagút végén, hogy talán kijöhetünk a válságból. Akkor voltak részvényalapjaink, amiben láttuk a potenciált, de szerettünk volna egy új piacon is megjelenni, új befektetési lehetőségeket is kihasználni. Ez volt a devizapiac, mely teljesen más jellemzőkkel bír, mint a részvénypiac.
BM: Ez nagyobb, vagy kisebb kockázati szint?
D: A devizapiac az egyik legkockázatosabb a befektetési területek között. Mit jelent a kockázat? Korrekt szakmai megközelítésben a kockázatot a szórás mutató méri… Hétköznapi nyelvre lefordítva a szórás az alap hozamának az ingadozása. Kockázatosabb alap esetében az egy éves hozam széles sávban mozog pl. 15% és +25% között, egy kevésbé kockázatos alap esetében a hozam szűkebb sávban mozog pl. 5% és 10% között. A devizába fektető alapunk az egyik legkockázatosabb piacon befektetve is mérsékelt hozamingadozás mellett működik. (Megjegyzés: a
befektetési alapok szórásáról, a kockázatról itt olvashatsz.)
BM: Mivel sikerült ezt elérni?
D: Az alap kezelésének köszönhető, hogy sikerült redukálnunk a kockázatokat. Ezt két dologgal lehet elérni: egyrészt szigorúan le kell zárni az olyan ügyleteket, amik veszteségbe fordultak addig, amíg ez a veszteség még kicsi. Nem szabad megvárni, amíg kezelhetetlen méretűvé duzzad. Erre jó az úgynevezett stop-loss megbízás, ami egy adott, kedvezőtlen irányú elmozdulás esetén lezárja az üzletet.
A másik lehetőség pedig az, hogy a tőkeáttételt érdemes alacsonyan tartani. (Szerkesztő: A tőkeáttétel azt jelenti, hogy ha van 100 Ft-om, és kétszeres a tőkeáttétel, akkor bizonyos ügylettípusokkal 200 Ft értékben kereskedhetek. A kétszeres tőkeáttétel pedig azt jelenti, hogy az adott árfolyam 1%-os elmozdulásánál nekem 2% nyereségem, vagy veszteségem lesz. Százszoros tőkeáttételnél pedig 1%-os piaci elmozdulással vagy megduplázom a befektetésem, vagy elvesztem az összes tőkémet.)
Az alap befektetéseiből meg lehet érteni az alap működését: az alap 90%-a kockázatmentes befektetésben van elhelyezve (főként állampapírok), míg az alap 10%-a euróban fedezetként szolgál a tőkeáttételes devizapozícióknak.
A 90% kockázatmentes befektetés is ad egy féket a kockázatnak, hiszen stabilan hozza a kockázatmentesen elérhető, de fix hozamot. A deviza befektetésen, pedig megkeressük a napi 1-10.000 eurót, viszont, ha rossz irányba megy a pozíció, akkor gyorsan lezárjuk. Ráadásul az alap tőkeáttétele is maximum kétszeres lehet.
BM: Mi alapján kereskednek a devizákkal?
D: Az alap egy kvantitatív modellre épül, ami alatt azt kell érteni, hogy egy elég bonyolult számítógépen futó matematikai módszertan adja a vételi vagy eladási jelzéseket. De a kereskedés nem automatizált: nem bízzuk egy rendszerre, hogy magától megkösse az üzleteket. A kontroll megmaradt a mi kezünkben, hogy megkössük-e az adott devizapárt, vagy sem.
BM: Ezek szerint tulajdonképpen egy automatikus kereskedést használtok?
D: Összességében két modellt is használunk. Egy klasszikus technikai elemzésre épülő modellt, illetve egy hasonlósági modellt. Előbbi az árfolyamokból mindenféle matematikai módszerrel egy jövőbeni árfolyambecslést ad. Utóbbi, a hasonlósági modell lényege, hogy megkeresünk a jelenlegi szituációra leginkább hasonlító időszakot a múltban, és megnézzük, akkor mi történt, hogyan reagáltak a befektetők, hogyan változott az árfolyam. Önmagában a technikai elemzésben nem hiszünk hosszú távon. Ezért tesszük mellé a viselkedéstant is a hasonlósági modell képében. Ugyanis abban sokkal jobban hiszünk, hogy hogyan viselkednek az emberek.
Ennek a két modellnek a jelzéseit figyeljük, és saját magunk döntünk, hogy megnyitunk-e egy pozíciót.
BM: A modell által adott minden vételi és eladási jelet lekereskedtek?
D: Nem. Ezért is nem bíztuk a kereskedést a matematikai modellre: ez egy nagyon fontos kockázatkezelési eszköz a kezünkben. Ha várunk egy európai gazdaságra vonatkozó makrogazdasági adatot, vagy egy Európai Központi Banki bejelentést, akkor az euró devizapárokkal nem kereskedünk. Mivel zömében maximum pár óráig tartunk egy-egy pozíciót, így nem lesznek erre a devizapárra nyitott pozícióink sem. Ilyenkor túl sok az ismeretlen a kereskedéshez, túl hevesek és kiszámíthatatlanok az árfolyammozgások.
Ha viszont egy adatmentes időszakban úgy döntünk, megkötjük az üzletet, akkor is nagyon szűk stop-loss megbízást teszünk mellé. Ennek köszönhető, hogy ugyan a devizapiacon heves árfolyammozgásokat láthatunk, az alap elmúlt időben kiegyensúlyozottan teljesített
BM: Miért korlátoztátok be ennyire a hozamingadozást?
D: Azt vettük észre, hogy a befektetők nem tolerálják azt, ha egy alap árfolyama le-föl ugrál. Még akkor sem, ha az az alap 15-16%-ot hoz éves szinten, mert nagyon nehezen viselik el a veszteséges időszakot. Sokkal jobban szeretik, ha alacsonyabbak az alap árfolyamának kilengései (szórása kisebb), még akkor is, ha ennek cserébe kisebb a hozam. Még egy fontos dolog van a hozamon kívül: a tőkéjük mennyire van biztonságban.
BM: Miért inkább Dialóg Származtatott Deviza Befektetési Alap, és nem egy FX robot? Az FX robot egy automatizált kereskedés, amit egyes online befektetési platformok kínálnak magánszemélyeknek is.
D: Mint említettük egyrészt két modell jelzéseit is használjuk, másrészt megtartottuk a kontrollt a kötések felett: minden pozíciót mi nyitunk meg. Tehát két kipróbált, évek óta jól teljesítő szoftver mellett ott van a mi szakértelmünk is. Ezen kívül az online devizakereskedelmi számlákat veszélyesnek tartjuk. Kipróbálod a demo számlán a kereskedést, van pár sikeres üzleted, elbízod magad, és utána megnyitod az éles számlát, befizeted a megtakarított pénzed. Nem tudod, hogy ezek a számlák általában százszoros tőkeáttétellel működnek. Ha ezt kihasználod, elég egy kis elmozdulás, és elveszíted a teljes pénzed. És ehhez nem kellenek hónapok: néhány perc alatt meg van a baj. Ehhez képest a mi alapunk tőkeáttétele maximum kétszeres. Célunk nem a „hihetetlen” hozam elérése, hanem egy reális hozam biztosítása a befektetőinknek.
1BM: Alapotok kis hozamingadozással, kiegyensúlyozottan szép hozamot teljesített. Akkor ez a pénzügyi Szent Grál?
D: Az alap történelméből is lehet látni, hogy volt olyan év, ami gyengébben sikerült, valamelyik pedig erősebben. Ez abból is következik, hogy minden modellnek van olyan piaci környezet, amiben jobban érzi magát, ezért jobban teljesít, és lehet olyan piaci szituáció, amiben kevésbé. Ahogyan egy alap portfoliómenedzserének is lehetnek jobb és rosszabb időszakai.
Azon kívül van két fundamentális pozíciónk, amit nem a modell javasolt, hanem mi magunk tartottuk érdemesnek megnyitni: USDJPY és EURCHF vételi pozíciót tartunk stratégiai pozíciónként. Az USDJPY vételi (long) pozíciók felét már lezártuk, mert az elmúlt fél évben elég szép árfolyamnyereséget termelt, a fele még nyitva van. Illetve a korábban megnyitott EURCHF vételi pozíciókat még mindig tartjuk, mert úgy véljük, hogy a svájci frank, mint az utolsó szent tehén is el fog dőlni, ahogy már az arany, fejlett piaci állampapírok, vagy a japán jen árfolyama is tudott esni. Természetesen mindkét esetben elhelyeztük a stop-loss megbízásokat.
BM: Ezt EURCHF vételi pozíciót már sok helyen hallottuk, de egyelőre mérsékelt a sikere.
D: Ez egy türelemjáték. Sok kvantitatív modellgazda megfordult nálunk, és többnek az volt a legnagyobb megállapítása, hogy a jennek gyengülnie kell. Ezt a pozíciót így több modell, és sok gazdasági mutató is megerősítette, így megnyitottuk. De mi főként a rövidtávú pozíciókból építkezünk, már pozíciókat sem viszünk át még másnapra sem. Ha aznap 5 sikeres üzletkötést elkönyvelhettünk, ami 2.000 euró profitot hoz, akkor elértük a célunkat. Pedig 2.000 euró nem számít soknak az alap méretéhez viszonyítva (2,4 milliárd forint), de ha beszorzod 251 munkanappal, akkor több, mint fél millió eurót tudsz keresni a vagyon 10%-ával, míg a 90%-a biztosan hozza a lekötött betétek hozamát.
BM: Ez mit jelent a teljes vagyonra nézve? Milyen hozammal számolhatnak azok a befektetők, akik megvásárolják az alapot?
D: Célunk, hogy az alap folyamatosan egy közel két számjegyű, de a betéti kamatokat relatív jelentősen meghaladó hozamot tudjon elérni alacsony hozamingadozás mellett. Tehát a betéti kamat plusz négy-öt százalék a megcélzott hozam, ami ma 8-9%. Ma már csak 3,5%-4%-ot kapunk bankbetétre, amihez viszonyítva ez jó teljesítmény.
Ezt vizuálisan is megtekinthetik egy árfolyamgrafikon formájában, a havi hírleveleinkben.
BM: Volt egy rosszabbul sikerült évetek, a 2011-es, amikor veszteséges volt az alap. Bekövetkezhet ez még egyszer?
D: Nem valószínű. 2009-es induláskor még hagyományos technikai modellt használtunk, hasonlósági modell nélkül. Az alap 2011-ig nagyon jól működött, alacsony hozamingadozással emelkedett. Aztán 2011-ben volt egy piaci turbulencia, amikor a devizapárok napon belül 2-3%-ot mozogtak bármilyen irányba. Ezt nem tudta kezelni a program. Ebben az időszakban a megtermelt hozam jelentős részét elégette a szoftver. Ekkor még 3% volt a stop-loss megbízásokkal, és napon túl megtartott pozíciókkal dolgoztunk, és úgy döntöttünk, hogy kikapcsoljuk a régi programot. Mivel relatíve kis alapkezelők vagyunk, rugalmasan és gyorsan tudunk reagálni egy adott piaci helyzetre, nincs hosszadalmas döntési folyamat. Ezután jött a mostani két modelles kereskedési döntéstámogatás, amivel azóta is nyereségesen működik az alap.
