Lakossági állampapír vásárlásával a mai alacsony hozamok közepette is kedvező ajánlatra tehetünk szert, azonban bizonyos költségek miatt ez sem annyi amennyinek látszik. Az értékpapírszámlánk fenntartása is pénzbe kerül, de emellett az is további költséggel jár, hogy hozzáférjünk a befektetésünkhöz. A következő cikkünkben bemutatjuk azokat a járulékos költségeket, amit mindenkinek ismernie kell, aki állampapír befektetésen gondolkozik, vagy már rendelkezik vele.
Nem csoda, hogy az állampapír jól fogy a lakosság körében, hiszen alacsony kockázat mellett ma ez képes a legkedvezőbb hozamot nyújtani. Az elérhető hozamok természetesen a lejárat függvényében változnak, így a legrövidebb állampapír által 2 százalék hozamot, míg a leghosszabb futamidejű által 3,8 százalékot is kaphatunk, ami valljuk be nem is olyan rossz, mikor a bankbetétek szinte semmit nem hoznak.
Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a teljes hozamra a befektetésünk során felmerülő költségek miatt nem tudunk szert tenni, sőt egyes tételek már kapásból csökkenthetik a befektetendő összegünket. Következő cikkünkben a leggyakoribb költségeket tekintjük át, amivel az állampapír befektetésünk kapcsán mi is találkozhatunk.
1.)Számlavezetési költség
Az egyik rendszeresen előforduló költségünk az értékpapírszámlánk fenntartásához fűződik, ugyanis ennek vezetéséért a befektetési szolgáltatónk pénzt kér el. A befektetésünk nagyságától függően ez éves szinten több ezer forint is lehet, de szolgáltatónként is tetemes különbségek fordulnak elő. Ez annyit jelent, hogy a legkedvezőtlenebb esetben a számlavezetési költség éves szinten akár 1-3 százalékot is elvihet a hozamunkból. A legjobban akkor járunk, ha a Magyar Államkincstárnál nyitunk számlát, mivel itt a számlavezetésünk ingyenes, és természetesen az összes állampapírt elérhetjük.
2.)Tranzakciós költségek (utalás, készpénzfelvétel)
Előfordulhat, hogy például új befektetési szolgáltatónál nyitunk számlát, vagy az Államkincstárnál helyeznénk el a pénzünk és ezért másik banktól szükséges a befektetésre szánt összeget átutalnunk. Ilyenkor az utalásnak is lesznek költségei, aminek mértéke nyilvánvalóan attól függ, melyik banknál vagyunk és ott is milyen számlacsomaggal rendelkezünk. De ha éppen lejárt a befektetésünk és a pénzünkhöz szeretnénk jutni, akkor is készpénzfelvételhez, vagy a pénz átutalásához szükséges folyamodnunk.
Példánkban összehasonlítottuk, hogy 1 millió forintos összeg mekkora utalási, pénzkivételi költséggel járhat. A számítás során a bankoknál elérhető bankszámlacsomag kondíciók átlagából indultunk ki. Ahhoz, hogy a pénzünk a megfelelő számlára jusson akár 7000 forintot is szükséges lehet fizetnünk, ami rögtön 0,7 százalékos mínuszt jelent a hozamunkból. Míg ha a készpénzben szeretnénk hozzájutni a befektetésünkhöz a lejáratkor a legkedvezőtlenebb esetben 14 000 forinttal, vagyis a költségek miatt 1,4 százalékkal apadhat az elért hozamunk.
A Magyar Államkincstár ilyen tekintetben is vonzó feltételeket szab, ugyanis ha az értékpapírszámláról szeretnénk a pénzünket elutalni vagy esetlegesen készpénzben felvenni, ehhez csak a tranzakciós illetéket kell kifizetnünk.
3.)Vásárlás és eladás
Ugyan nem kifejezetten költségként fordul elő, de a vásárláskor számolnunk kell azzal, hogy a névérték fölött tudjuk megvásárolni az értékpapírt, ami az ún. felhalmozott kamat miatt történik. A felhalmozott kamat pedig annyit jelent, hogy ha az állampapír vásárlásra nem a kibocsátáskor ejtünk sort, akkor a névértéken felül meg kell fizetnünk az addig időarányosan esedékes kamatot is. Másképpen kifejezve pontosan ennyi kamatot hozott volna nekünk is a befektetés, ha mi rendelkezünk vele, így a kifizetett kamattal „kárpótoljuk” az eladót.
Ez akkor is igaz, mikor futamidő előtt szeretnénk eladni az állampapírt, tehát a nekünk időarányosan járó kamatot mindenképpen megkapjuk. A lejárat előtti eladásnál azonban az árjegyző (a Magyar Államkincstár árjegyzéséből kiindulva) további 2 százalékot lecsíp az állampapír árából, így a korai eladásból veszteségünk származhat. Például 1 millió forint esetében 20 ezer forinttal kevesebbet kapnánk az állampapírért cserébe. A hosszabb futamidejű állampapír vételétől sem kell megijednünk, még akkor, sem ha lejárat előtt el kell eladnunk, hiszen ilyenkor a magasabb kamat képes ledolgozni az eladás miatt bekövetkező veszteségünket, már akár 1 év után is nyereségesebb a rövid lejáratú állampapírnál.
Ha szerencsések vagyunk, még spórolhatunk is a korai állampapír eladásnál. Az értékpapír értékesítés során az Államkincstár 2 százalékos levonása ellen úgy tudunk védekezni, ha egy befektetési szolgáltatóhoz transzferáljuk (ennek költsége 1000 forint az Államkincstárnál) az eladni kívánt állampapírt, mivel ők lehet találnak rá vásárlót. Persze ehhez az kell, hogy a másik oldalon álljon egy olyan vevő, akinek pontosan a mi állampapírunkra van szüksége. Ahhoz, hogy ezt a trükköt végre tudjuk hajtani elég nagy, akár 5 -10 millió fölötti állampapír állománytól is meg kellhet válnunk, mivel így éri meg az adott brókercégnek is az ügylettel foglalkozni.
