Ha már meglehetősen korán, 20 éves korodtól kezdve félreraksz havi 10 ezer forintot, akkor a nyugdíjig 20 millió forintot gyűjthetsz össze. Mindezt úgy, hogy kicsivel több mint 5 millió forintot fizetsz be, vagyis a maradék 15 millió az öledbe hullik. Nem is hangzik olyan rosszul, ugye? Persze, akkor is jó esélyeid vannak, ha később fogsz bele az öngondoskodásba, a lényeg az, hogy indulj el vele. Minél korábban kezded, annál kisebb havi összeg mellett elérheted a céljaidat. Hogy ne beszéljünk csak a levegőbe, mutatunk néhány egyszerű számítást, amitől tátva marad a szád.
Világos, mint a nap, hogy a magyar társadalom öregszik és egyre nő az idősek aránya, a legújabb becslések szerint is a 2030-as évek közepétől kezdve kérdésessé válik, hogy mennyire lehet majd megfelelő az állami nyugdíj. Találkozhatunk olyan szakértőkkel, akik 40%-os nyugdíjcsökkentést sem tartanak elképzelhetetlennek. A következtetés triviális, az öngondoskodás rendkívül fontos lesz a jövőben nyugdíjba vonulók számára. Ha szkeptikus vagy az egésszel kapcsolatban, akkor mutatunk néhány gyakorlati példát, amik megváltoztathatják a gondolkodásodat.
Hirdetés
Hirdetés
Mégis mikor kezdjem el az öngondoskodást?
A lehető legjobban akkor tesszük, ha nem vacillálunk, és minél hamarabb nekilátunk a nyugdíj-megtakarítás összegyűjtésének. Persze lehet ezzel dobálózni, de konkrét számok nélkül, ez a kijelentés csak úgy lóg a levegőben. Egy egyszerű példán keresztül viszont gyorsan átlátható, hogy miért éri meg a megfelelő időzítés.
Egy olyan esetet választottunk, ahol a célszemély havi 10 ezer forintot tud félretenni, ezt az összeget pedig önkéntes nyugdíjpénztárba (röviden ÖNYP-be) utalja. A feltételezéseink szerint a pénztár évente 4,5%-os hozamot érhet el, ami nem földtől elrugaszkodott. A pénztárak többsége az utóbbi években rendre efelett tudott teljesíteni, sőt volt olyan év, amikor a kétszámjegyű hozamok sem voltak elérhetetlenek.
Az alábbi ábrán megnézhetjük, hogy a 65 éves nyugdíjkorhatárig a különböző életkorokban mekkora megtakarításunk gyűlhet össze. A narancssárga vonal jelöli a nyugdíjba vonuláskor felhasználható megtakarítás nagyságát, ehhez képest a világoskék vonal a megtakarítási idő alatti befizetéseket tartalmazza.
Könnyedén feltűnik, hogy minél fiatalabb korban indítjuk el az öngondoskodást, annál magasabb lesz a befizetés és a nyugdíjkorhatár elérésekor felhasználható összeg közötti különbség. Azok például, akik 20 évesen indítanak ÖNYP számlát, 65 éves korukig 5,4 millió forint (45 (év) x 12 (hónap) x 10 000 forint) fizetnek be összesen. A megtakarításuk teljes értéke viszont megközelíti a 20 millió forintot. Ha viszont 10 évet várunk, és 30 évesen kezdjük el a takarékoskodást, 65 évesen már csak 11,3 millióból gazdálkodhatunk (4,2 millió forint befizetés mellett).
Kíváncsi vagy mennyit kellene félretenned nyugdíjas éveidre? Alábbi kalkulátorunkkal könnyen kiszámolhatod!
A jelentős eltérés a két példa között nem csak azért van, mert a befizetéseink hosszabb időszakon keresztül kamatozhatnak. Az államilag biztosított adó-visszatérítés is nagyon sokat nyom a latba. Hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárakba érkező befizetéseink 20%-át (évente maximum 150 ezer forintot) a befizetett adónkból visszaigényelhetünk a saját ÖNYP számlánkra, ami a többi befizetés mellett szintén kamatozik.
Mennyivel dobja meg az állami nyugdíjunkat a takarékoskodás?
Azt már láttuk, hogy sok millió forint gyűlhet össze a hosszú évek takarékoskodásának köszönhetően, viszont ez még csak az érem egyik oldala. Sokkal többet mond el számunkra, ha tudjuk, mekkora havi nyugdíj-kiegészítést kaphatok ebből. Tételezzük fel, hogy a felhalmozott összeget havi alapon szeretnénk felvenni, méghozzá 20 év alatt. Óvatosságból, a pénztáraknál is megszokott számításokat használtuk, vagyis kimondtuk, hogy 2%-os hozamot „garantál” számunkra a pénztár a kifizetési szakaszban.
Ezek alapján, aki már a 20-as évei elején elkezdi a megtakarítást, az havonta több mint 97 ezer forintot vehet fel az önkéntes nyugdíjpénztárából. A havonta felvehető összeg meredeken csökken, ahogy egyre később kezdjük el az öngondoskodást. A korábbi példánál maradva, ha a gyűjtést 30 évesen kezdjük, akkor a 97 ezer helyett 57 ezer forintot vehetünk ki havonta a pénztárunkból.
Sosem késő elkezdeni a felkészülést
A jövedelmi helyzet vagy éppen más célok (autó, lakás vásárlása például) miatt sokan későbbre halasztják a nyugdíjra való felkészülést. Ez viszont nem jelenti azt, hogy kicsúsznánk az időből. Akik már 30-40 évesek elmúltak, azoknak sem kell lemondaniuk a nyugdíj-kiegészítésről. Mindössze havi alapon nagyobb befizetésre van szükség ahhoz, hogy ugyanazt az eredményt elérhessék. Mintha csak egy vizsgára készülnénk, ugyanazt az anyagot hosszabb idő alatt kisebb ráfordítással megtanulhatjuk, mintha az utolsó napokra tartogatjuk a tanulást.
A következő ábrán figyelemmel követhetjük, hogy miként változik a szükséges befizetés nagysága, ha eltérő időpontokban kezdjük el a „felkészülést”. Jól láthatóan, ha valaki 20 évesen kezd el előtakarékoskodni és 65 éves korára 15 millió forintos egyenleget szeretne látni, akkor elegendő havi alapon 7786 forintot félretennie (a fenti feltételek mellett). Ugyanezt az eredményt 40 évesen már csak havi 23 686 forint mellett vagyunk képesek elérni.
Azért is fontos ezt az ábrát megfigyelni, mert kiválóan bemutatja, hogy milyen nagy hatása van a kamatos kamatnak. Minél magasabb életkorban kezdjük el a megtakarítást, annál gyorsabban nő a szükséges havi befizetés nagysága, hiszen a hozamok is egyre kevésbé tudnak a segítségünkre lenni. Egy példán keresztül szemléltetve, ha 20 év helyett 21 éves korban kezdünk el takarékoskodni, akkor havonta 400 forinttal kell többet félretenni. Viszont, ha 40 év helyett már 41 évesen kezdjük el a gyűjtést, akkor az eltérés a havi összegben már 1600 forint.
