Van egy jó és egy rossz hírünk. A jó az, hogy a régió átlagához képest nálunk a lakosság teljes létszámához képest arányaiban több dollármilliomos él. A rossz hír viszont az, hogy a becslések szerint ebbe a táborba nehéz lesz bekerülni. A következő 10 évben ennek ellenére 13,1 ezerről közel 16 ezerre bővülhet a gazdagok tábora.
Hagyományosan az év elején több olyan tanulmány is megjelenik, ami a világ leggazdagabbjait veszi sorra, viszont ezek többségében hiába is keresnénk magyar adatokat, mert azzal nem tudnak szolgálni. Viszont a napokban jelent meg a Knight Frank ingatlanpiaci tanácsadó cég 2017-es kiadványa, melyben a magyarokon kívül a régió több országa is felbukkan.
Különösen érdekes az a rész, ahol próbálják megbecsülni, hogy a különböző országokban, hány embernek lehet legalább 1 millió dolláros nettó vagyona, ebbe nem számítva azt az ingatlant, amit lakócéllal használ. Rendszerint az 1 millió dollár az a szint, amit meg kell ütni ahhoz, hogy a listára felkerülhessünk, ami nem kevés, aktuális árfolyamon majdnem 300 millió forint.
Ha jobban meggondoljuk, ez hatalmas összeg, a közel 200 ezer forintos nettó átlagkereset alapján bő 128 évet kellene dolgozni, hogy 1 millió dollárunk lehessen (persze a pénz értékének romlását nem számítva). Viszont a másik oldalról, nem egy olyan szint, ami elérhetetlen lenne. Gondoljunk csak bele, hogy több olyan magyar profi pókeresről is tudunk, aki a pályafutása alatt ekkora összeget is megkeresett versenyekkel.
Mi a listának arra részére koncentrálunk, ami minket és a régiót mutatja be, hiszen teljesen értelmetlen lenne egy kis országot egy nyugat-európai, amerikai vagy ázsiai országgal összehasonlítani. Ahogy látjuk, valóban a felső tízezer tartozik ide, Magyarországon a becslések szerint 13,1 ezer dollármilliomos van.
Ausztria abszolút kilóg a sorból, őket azért hagytuk a listában, mert a nálunk is kisebb lélekszámom számláló országban közel tízszer annyi gazdag él. A régióban egyértelműen a listavezetőek a lengyelek, viszont az elérhető adatok szerint számosságban minket a lengyeleken kívül csak a csehek előznek meg.
Annyiban érdekes a Knight Frank összeállítása, hogy az ő gyűjtésük szerint az 1 milliárd dollár feletti vagyonnal rendelkező szupergazdagok közé egyetlen magyar sem fért fel. Pedig bő egy éve a Forbes listáján már úgy szerepelt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, mint aki először tudta áttörni az 1 milliárd dolláros álomhatárt.
Nem véletlen az eltérés, hiszen nem egyszerű pontosan megállapítani, hogy egy országban pontosan mekkora az aránya a dollármilliomosoknak. Már önmagában az is kérdéses, hogy ha egy ember több országban is él, akkor pontosan melyiket válasszák ki közülük. Sőt a vagyontárgyakat illetően még nagyobb a kérdőjel, mert nem mindenki szereti az igazság minden szegletét felfedni, így az alulbecslés előfordulhat.
Az alapvető igazság, hogy ha egy országban kedvezőbbek a lehetőségek és nagyobb az egy főre jutó jövedelem, akkor nagyobb is az esélye, hogy sikerül bekerülni a felső tízezer közé. A Bankmonitor által készített ábra is ezt erősíti meg, hiszen a lakosságban arányaihoz képest annál több a gazdag, minél nagyobb jólétben él a lakosság.
Egyedüli kivétel ez alól Horvátország volt, ahol a lakosság 0,3%-a tartozott a dollármilliomosok közé, míg az átlag – Ausztriát nem számítva – mindösszesen 0,1% volt. Vagyis arányaiban háromszor több gazdag él a horvátoknál, mint a régióban. Valószínűleg ez az ország természeti adottságainak is köszönhető, ugyanis a rengeteg sziget és kikötő miatt kedvelt célpont a gazdagok körében.
Nem túl jó hír azok számára, akik szeretnének bekerülni az elit klubba, hogy a várakozások szerint 2016-2026 között viszonylag kismértékben nő a dollármilliomosok száma. Magyarország a régió élvonalába fog tartozni, csak nálunk és a lengyeleknél várnak 20%-os bővülést 2026-ra összesítve. Évesítve mindössze 2% körüli bővülésre kerülhet sor, míg a többi régiós országban ennek a fele lesz általános.
