A mai világban nap, mint nap információk tömkelege ér minket, gyakran már azt sem tudjuk eldönteni, hogy melyik hírt véljük hitelesnek. Nem is gondolnánk, hogy mennyire formálják a látásmódunkat, és az előítéleteinket is a hozzánk eljutó információk, pedig azok minket is a tévhitek rabjává tehetnek. Világszerte óriási kockázatot hordoz magában, hogy az emberek egyre nagyobb hányada csak azokról az információkról vesz tudomást, amelyek alátámasztják saját előítéletét, világszemléletét. Az Alapblog egyik írásában éppen erről a jelenségről olvashatunk, amely éppúgy érint minket befektetőként, mint magánemberként.
Nehéz a világról koherens képet alkotni a hozzánk eljutó információtömeg mellett. Azonban kutatók felfigyeltek egy olyan jelenségre, amelyet csak megerősítési torzítás néven emlegetnek: előtérbe helyezzük a nekünk tetsző információkat, de elvetjük azokat, amik ellentmondanak a világnézetünknek.
Tulajdonképpen ennél a jelenségnél nem csak az információ mennyiség a probléma, hanem hogy egy idő után mi is szűrünk. Pontosan ezért olyan híreket, kommentárokat olvasunk leginkább, melyek a vélt vagy valós igazunkat tükrözik, mintsem olyanokat, ami hitünket, véleményünket, akár még jó érvekkel is összezúzhatnák. Ez a fajta struccpolitika befektetőként is üldöz minket, a befektetések kiválasztásától, egészen addig amíg meg nem válunk tőlük. Például amikor jól teljesít a befektetés, annak alakulását hajlamosak vagyunk naponta többször figyelni, de ha veszteségesek vagyunk, mintegy menekülünk a fájdalmas információk elől.
Különösen nagy fenyegetést jelentenek az álhírek, az alternatív tények, áltudományos írások, amelyeken sokan a csapdájába esnek. A leggyakoribb áltények között szerepel, az is, hogy tulajdonképp nincs semmilyen klímaváltozás (emellett még az amerikai elnök, Donald Trump is állást foglalt). Érdemes elolvasni az Alapblog „A strucc évada” című írását, amiből több érdekes információ derül ki az álhírekről.
