Bill Gates neve ismerősen csenghet, ha a leggazdagabb emberekről van szó, 86 milliárd dolláros vagyonával azonban meg sem közelíti a történelem leggazdagabb személyeit. Meglepő módon olyan személyek tűnnek fel minden idők 10 leggazdagabbjának listáján, akik akár egész birodalmakat irányítottak, vagy hihetetlenül sikeres dinasztiák élén álltak. Mindenki kapaszkodjon meg, az összefoglaló keretében olyan vagyonokról lesz szó, amit még csak elképzelni sem tudunk.
Megannyi lista létezik a leggazdagabb emberekről, azonban más világításba kerülnek a dolgok, ha történelmi távlatokból tekintünk a dologra. Ebben az esetben a most ismert nagyágyúk, mint Bill Gates a Microsoft alapítóatyja, a befektetési guru Warren Buffett, vagy az Amazon ötletgazdája Jeff Bezos labdába sem rúghatnak.
A most soron következő személyek esetében a sorrend nem kőbe vésett, hiszen különböző okok miatt a vagyont hajszálpontosan nem lehet megbecsülni. Ugyanakkor a listán az ókortól a mostani időkig a legmeglepőbb személyiségekkel találkozunk.
- 10. Hódító Vilmos – 228 milliárd dollár
-
Törvénytelen fiúként és viking leszármazottként normann fennhatóság alá helyezte egész Angliát, és az angol földek megszerzésével hamar busás vagyont halmozott fel. Érdekesség, hogy az unokaöccsével Alan Rufus-szal is megosztotta a vagyont, aki az egyik legfőbb támogatója volt. Az biztos, hogy az unokaöcs jókor volt jó helyen, hiszen közel 195 milliárd dollárra tett szert a normann királlyal az oldalán. - 9. Jakob Fugger – 277 milliárd dollár
-
Nem lehet szó nélkül elmenni a Habsburgok bankára mellett, aki tulajdonképpen a Medicieket fosztotta meg Európa legjelentősebb bankárcsaládjának címétől. Üzletemberként számos iparágban, így a bányászatban, a kereskedelemben és a bankszektorban is voltak érdekeltségei. Érdekesség, hogy ő pénzelte azt a nyomdát is, amely később Luther Márton, híres 95 tételét is nyomtatta, amely később Európa szerte a reformációhoz vezetett. De számos királyt, háborút finanszírozott, így nem hiába nevezik a történelem egyik legbefolyásosabb üzletemberének.
- 8. Andrew Carniege – 337 milliárd dollár
-
A skót iparmágnás az 1800-as évek végén az amerikai acéliparban csinálta meg a szerencséjét, aztán egy távíró céget alapított, de emellett érdekeltsége volt a vasút-, és olajiparban is. Nem is kell mondani, hogy ezekkel a vállalkozásokkal óriási vagyont volt képest felhalmozni. Bőkezűen jótékonykodott, többek között oktatási intézményeket támogatott, amire életének utolsó éveiben vagyonának 90%-át is rászánta.
- 7. John D. Rockefeller – 367 milliárd dollár
-
Kétségtelenül a leggazdagabb amerikai a történelemben, de a 19. század tekintetében is a legvagyonosabbnak számít. A monopolkapitalizmus idejében a Standard Oil nevű vállalata az amerikai olajipar 90%-a is a kezében koncentrálódott, és a cég élén óriási vagyont halmozott fel. Híres emberbarát nevében is áll: halála előtt vagyonának több mint felét oktatási, egészségügyi célokra juttatta adományként.
- 6. Mansa Musa – 415 milliárd dollár
-
Talán kevésbé hangzik ismerősen a timbuktui uralkodó neve, pedig kortársai is csak úgy hivatkoztak a vagyonára, hogy azt valósággal lehetetlenség számba venni. A nyugat afrikai Mali birodalom hatalmas aranykészlettel rendelkezett, a 14. században az egyik legnagyobb nemesfém kitermelőként tartották számon. A történetek szerint az uralkodó egymaga képes volt Egyiptomban válságot és hiperinflációt előidézni, amikor egy mekkai zarándoklat során 60 ezer kísérője, 12 ezer szolgája fejenként 2 kg, míg 80 tevéje egyenként 23-136 kg aranyat cipelt. Nehéz figyelembe venni vagyonának nagyságát, ezért néhány összesítésben vele találkozhatunk, mint minden idők leggazdagabb embere.
- 5. Dzsingisz kán – 1 ezer milliárd dollár
-
A mongol uralkodó személye körül legendák keringenek, már csak azért is, mert a világot Kínától, Európáig meghódította, a birodalom csaknem a Föld területének 22%-át tette ki. Persze ezzel az uralma alá vont területek kincseit is megkaparintotta, azonban a vagyonát megosztotta a családtagjaival és a katonai elöljáróival is.
- 4. Salamon király – 2,2 ezer milliárd dollár
-
Ki ne hallott volna Salamon király mesés kincseiről, aki az ókorban élő izraeli király volt. A 39 évig tartó uralkodása alatt minden évben csaknem 25 tonna aranyat kapott sarcként az uralkodó, aminek értéke 40 milliárd dollárra tehető teljes élete során. A mesés vagyon miatt az egész országban az ezüstöt gyakorlatilag olyan értéktelennek tartották, mint az egyszerű kődarabokat. Egyébként gazdagságának nagy része az arabokkal és a selyemúton folytatott kereskedelemből származott.
- 3. Augustus császár – 4,6 ezer milliárd dollár
-
Augustus is igen előkelő helyre került, akiről talán még rémlik a tanulmányokból, hogy az első római császár volt. Elképesztő gazdagsága talán kicsit megtévesztő lehet, hiszen az egybeforr az akkor éppen fénypontján álló birodalom területén összpontosuló vagyonnal. Ugyanakkor az akkori gyöngyszem, a páratlan mezőgazdasági és kereskedelmi központnak számító Egyiptom Augustus személyes vagyonát képezte. Márpedig a becslések szerint csak ez az ország adta az akkori világ teljes vagyonának 25-30%-át. Jó lehet annak, aki saját országokat birtokol…
- 2. Nagy Akbar – 21 ezer milliárd dollár
-
A 16. században az indiai-félsziget teljhatalmú uraként, a világ teljes vagyonának 20%-ával is rendelkezett, és uralkodása idején a mogul birodalom csaknem triplájára nőtt mind vagyon, mind terület tekintetében. A mogulok messze földön gazdagságukról voltak híresek, ahol még az alattvalóknak is jutott valami (leginkább a felsőosztály tagjainak), hiszen az egy főre jutó jövedelem vetekedett az I. Erzsébet korabeli angol viszonyokkal. A mogul uralkodók köztudottan értettek ahhoz is, hogy lehet a leghatékonyabb módon megsarcolni a népet, ami szintén a gazdagság forrása volt.
- 1. Shenzong császár – 30 ezer milliárd dollár
-
Nehéz számszerűsíteni a 11. századi kínai császár vagyonát, de ha figyelembe vesszük, hogy a világ vagyonának 25-30%-ával is bírt, akkor a lista élén kap helyet. Pont jókor volt jó helyen, hiszen a kínai birodalom a Szung dinasztia korában a békés bőség korát élte. Az erősen központosított császárságban az uralkodó vaskézzel irányított, ugyanakkor tere volt mégis a fejlődésnek, és ahogy ma mondanánk az innovációnak. A papírpénz és a puskapor feltalálása is erre a kora középkori korszakra tehető, de még a szegényeket segítő jóléti állam is fejlettnek mondható Shenzong idejében.
Törvénytelen fiúként és viking leszármazottként normann fennhatóság alá helyezte egész Angliát, és az angol földek megszerzésével hamar busás vagyont halmozott fel. Érdekesség, hogy az unokaöccsével Alan Rufus-szal is megosztotta a vagyont, aki az egyik legfőbb támogatója volt. Az biztos, hogy az unokaöcs jókor volt jó helyen, hiszen közel 195 milliárd dollárra tett szert a normann királlyal az oldalán.
Nem lehet szó nélkül elmenni a Habsburgok bankára mellett, aki tulajdonképpen a Medicieket fosztotta meg Európa legjelentősebb bankárcsaládjának címétől. Üzletemberként számos iparágban, így a bányászatban, a kereskedelemben és a bankszektorban is voltak érdekeltségei. Érdekesség, hogy ő pénzelte azt a nyomdát is, amely később Luther Márton, híres 95 tételét is nyomtatta, amely később Európa szerte a reformációhoz vezetett. De számos királyt, háborút finanszírozott, így nem hiába nevezik a történelem egyik legbefolyásosabb üzletemberének.
A skót iparmágnás az 1800-as évek végén az amerikai acéliparban csinálta meg a szerencséjét, aztán egy távíró céget alapított, de emellett érdekeltsége volt a vasút-, és olajiparban is. Nem is kell mondani, hogy ezekkel a vállalkozásokkal óriási vagyont volt képest felhalmozni. Bőkezűen jótékonykodott, többek között oktatási intézményeket támogatott, amire életének utolsó éveiben vagyonának 90%-át is rászánta.
Kétségtelenül a leggazdagabb amerikai a történelemben, de a 19. század tekintetében is a legvagyonosabbnak számít. A monopolkapitalizmus idejében a Standard Oil nevű vállalata az amerikai olajipar 90%-a is a kezében koncentrálódott, és a cég élén óriási vagyont halmozott fel. Híres emberbarát nevében is áll: halála előtt vagyonának több mint felét oktatási, egészségügyi célokra juttatta adományként.
Talán kevésbé hangzik ismerősen a timbuktui uralkodó neve, pedig kortársai is csak úgy hivatkoztak a vagyonára, hogy azt valósággal lehetetlenség számba venni. A nyugat afrikai Mali birodalom hatalmas aranykészlettel rendelkezett, a 14. században az egyik legnagyobb nemesfém kitermelőként tartották számon. A történetek szerint az uralkodó egymaga képes volt Egyiptomban válságot és hiperinflációt előidézni, amikor egy mekkai zarándoklat során 60 ezer kísérője, 12 ezer szolgája fejenként 2 kg, míg 80 tevéje egyenként 23-136 kg aranyat cipelt. Nehéz figyelembe venni vagyonának nagyságát, ezért néhány összesítésben vele találkozhatunk, mint minden idők leggazdagabb embere.
A mongol uralkodó személye körül legendák keringenek, már csak azért is, mert a világot Kínától, Európáig meghódította, a birodalom csaknem a Föld területének 22%-át tette ki. Persze ezzel az uralma alá vont területek kincseit is megkaparintotta, azonban a vagyonát megosztotta a családtagjaival és a katonai elöljáróival is.
Ki ne hallott volna Salamon király mesés kincseiről, aki az ókorban élő izraeli király volt. A 39 évig tartó uralkodása alatt minden évben csaknem 25 tonna aranyat kapott sarcként az uralkodó, aminek értéke 40 milliárd dollárra tehető teljes élete során. A mesés vagyon miatt az egész országban az ezüstöt gyakorlatilag olyan értéktelennek tartották, mint az egyszerű kődarabokat. Egyébként gazdagságának nagy része az arabokkal és a selyemúton folytatott kereskedelemből származott.
Augustus is igen előkelő helyre került, akiről talán még rémlik a tanulmányokból, hogy az első római császár volt. Elképesztő gazdagsága talán kicsit megtévesztő lehet, hiszen az egybeforr az akkor éppen fénypontján álló birodalom területén összpontosuló vagyonnal. Ugyanakkor az akkori gyöngyszem, a páratlan mezőgazdasági és kereskedelmi központnak számító Egyiptom Augustus személyes vagyonát képezte. Márpedig a becslések szerint csak ez az ország adta az akkori világ teljes vagyonának 25-30%-át. Jó lehet annak, aki saját országokat birtokol…
A 16. században az indiai-félsziget teljhatalmú uraként, a világ teljes vagyonának 20%-ával is rendelkezett, és uralkodása idején a mogul birodalom csaknem triplájára nőtt mind vagyon, mind terület tekintetében. A mogulok messze földön gazdagságukról voltak híresek, ahol még az alattvalóknak is jutott valami (leginkább a felsőosztály tagjainak), hiszen az egy főre jutó jövedelem vetekedett az I. Erzsébet korabeli angol viszonyokkal. A mogul uralkodók köztudottan értettek ahhoz is, hogy lehet a leghatékonyabb módon megsarcolni a népet, ami szintén a gazdagság forrása volt.
Nehéz számszerűsíteni a 11. századi kínai császár vagyonát, de ha figyelembe vesszük, hogy a világ vagyonának 25-30%-ával is bírt, akkor a lista élén kap helyet. Pont jókor volt jó helyen, hiszen a kínai birodalom a Szung dinasztia korában a békés bőség korát élte. Az erősen központosított császárságban az uralkodó vaskézzel irányított, ugyanakkor tere volt mégis a fejlődésnek, és ahogy ma mondanánk az innovációnak. A papírpénz és a puskapor feltalálása is erre a kora középkori korszakra tehető, de még a szegényeket segítő jóléti állam is fejlettnek mondható Shenzong idejében.
Hirdetés
