Nagyon jó, ha a mindennapokban érzékeny vagy a költségekre, viszont a pénzügyek világában nincs egyszerű dolgod. Itt van a nyugdíjcélú megtakarítások példája is, ahol nagy fejtörést okoz az eltérő vetítési alap miatt megítélni, melyik is lehet a kedvezőbb választás. Ugyanakkor, ha átrágod magad a számokon, meglepő következtetésre juthatsz, hogy az első ránézésre magasabb költségű önkéntes nyugdíjpénztár végeredményben nagyobb időskori megtakarítást eredményez.
Rengetegszer értekeztünk már az egyes nyugdíjcélú megtakarítások költségeit illetően, azonban a tapasztalataink alapján ez egy olyan terep, ami sok kérdést vet fel az emberekben. Ha már egyszer az ember félretesz a nyugdíjra, akkor természetes, hogy olyan lehetőséget szeretne választani, amivel a lehető legjobban jár.
Leggyakrabban az önkéntes nyugdíjpénztárakkal és a nyugdíjbiztosítással futhatsz össze, ha a nyugdíjcélú megtakarítások kerülnek szóba. Abban mindkettő hasonló, hogy igénybe tudod venni a befizetések után járó 20%-os adóvisszatérítést, viszont a működésben és a költségekben már nagy eltéréseket tapasztalhatsz.
Hirdetés
Hirdetés
Hogy lesz a ránézésre drágábból az olcsóbb megtakarítás?
A nyugdíjbiztosítások esetében a teljes költség mutató (TKM) hivatott kifejezni, hogy gyakorlatilag mekkora kiadás merülhet fel a megtakarítással. Voltaképpen a TKM negatív hozamként is felfogható: a biztosításnak ennyi hozamot legalább el kéne érnie ahhoz, hogy a költségeket is kitermelje és nullszaldóba jöjj ki, vagyis a betett pénzednél legyél. A nyugdíjbiztosítás lejáratától függően a TKM átlagosan 3-4% közelében alakul, azonban annál magasabb lesz, minél magasabb várható hozamú mögöttes befektetést választasz (az MNB ajánlása alapján maximum 5-5,75% lehet).
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében átlagosan 5-6%-os befizetés arányos költséggel találkozhatsz, vagyis a pénztárba fizetett összegeket ilyen költséggel terhelik. Ez első látásra magasnak tűnik, azonban megvezeted magad, ha az abszolút számok alapján ítélkezel, és nem nézel mögéjük.
A fő különbség a részletekben rejlik, vagyis abban hogy a nyugdíjbiztosításnál a TKM vagyonarányosan adja meg a költségeket, míg az önkéntes nyugdíjpénztárnál a befizetésekre vetítve látjuk a költségeket. Hogy mit jelent ez? Egy egyszerű példából azonnal ki fog derülni.
Először is nézzünk egy egyszerű számpéldát, mondjuk évi 120 ezer forintot 5 évig félreteszel egy egyszerű betétben 4%-os kamat mellett. Két variánst ajánlanak számodra, az egyiknél minden évben megnézik éppen mennyid van bent, és arra 3%-os költséget számolnak fel, a másiknál pedig minden évben megnézik éppen mennyit fizettél be, és azért 5%-ot kérnek el.
Az egyszerű számításokat egy táblázatban vezettük le. Ez alapján akkor döntesz jól, ha a magasabb 5%-os befizetéssel arányos variánst választod, ugyanis ekkor évről-évre ugyannyit fizetsz, viszont a teljes egyenleghez képest egyre kisebb a költség. Ugyan az egyenleg alapján az első 2 évben még jobbnak tűnik az első, a költséget vagyonarányosan terhelő megoldás, de hamar hátrányba kerül, mert mindig az összes bent lévő pénzre számítja fel a költségeket. Ráadásul a lemaradás annál nagyobb lesz, minél hosszabb időre tervezel befektetni.
A leegyszerűsített példánk után érdemes visszatérni a valóságba is, ugyanis a költségek terén a nyugdíjcélú megtakarítások is így működnek. Nagyon nem mindegy, hogy a teljes bent lévő összegre terhelik a költséget, mint azzal a nyugdíjbiztosítás népszerűsítése esetében találkozhatsz, vagy az aktuálisan befizetett összegből vonják le a díjakat, mint az önkéntes pénztáraknál. Az eltérő vetítési alap miatt pedig az önkéntes nyugdíjpénztár olcsóbb a nyugdíjbiztosításnál, és ez átlagos befizetés mellett is milliókkal nagyobb megtakarítási összeget jelent.
Tehát nem érdemes ránézésre ítélkezned, hiszen a pénztáraknál elsőre magasabbnak tűnő költség idővel arányaiban jóval kisebb lesz. Az összes kifizetett költség így 2% alá is csökkenhet, mire nyugdíjba vonulnál, és ebben már benne van a befektetésnek a költsége is.
Természetesen nem azt mondjuk, hogy minden élethelyzetben az önkéntes nyugdíjpénztár lesz a legjobb megoldás, mindenesetre a költségek terén mindenképp felé billen a mérleg nyelve. A NYESZ ennél is olcsóbb megoldás lehet az 1% alatti vagyonarányos költségnek köszönhetően, de valamit valamiért, hiszen ez esetben nem portfóliók vagy eszközalapok közül választhatunk, hanem nekünk kell meghatározni a befektetések körét.
Számolj utána a következő kalkulátor segítségével, hogy mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz!
