Bizonyára sokan izgalommal követték a júliusban hazánkban tartott úszó világbajnokság eseményeit, ahol büszkék is lehetünk a hazai eredményekre. Emellett a gazdasági racionálitás megköveteli, hogy rendező országként felmérjük, milyen gazdasági hatásokkal járt a nem végleges számok alapján is közel 150 milliárdos projekt. Például a külföldi turisták jelenléte mennyivel növelte az idegenforgalmi egységek forgalmát, vagy a fogyasztást? Az Alapblog egyik írásában éppen ennek járt utána.
Az Alapblog a KSH közleményét nézte meg, amiben a júliusi turizmus alakulását vizsgálták. Jogosan várhatnánk, hogy az úszó VB két hete jelentősen élénkítette a forgalmat a fővárosban, már csak azért is mert amellett, hogy az ország számos részéről érkeztek érdeklődők, külföldi vendégek is bőven megjelentek az eseményen.
Ugyanakkor konkrét számok alapján az látszik, hogy a turisták száma 6,4%-kal, míg vendégéjszakák 2,4%-kal csökkentek. Ennek a legfőbb oka, hogy budapesti szállodák drámai mértékben, átlagosan 45-55 százalékkal emelték az áraikat. Összességében a szállodaipar mégis jól járt, hiszen a bevétel még a vendégéjszakák csökkenése ellenére is 37%-kal nőtt, ami az áremeléseknek köszönhető. A szállásadók tehát örülhetnek, ugyanakkor az egyéb turisztikával foglalkozó szereplők nem jártak jól a turisták számának csökkenésével. A részletekről az Alapblog „Úszó VB – Kinek kellett?” című írásában olvashatunk.
