„Úgy adódott, hogy felszabadult 2,5 milliós banki lekötésem. Óvatos duhaj vagyok, bőven elég lenne nekem, ha a betéti kamatot megverné az új befektetésem. Egy évre látok csak előre, tehát olyanra van szükségem, amit bármikor könnyedén pénzé tehetek. Van esetleg ötletük, hogy mit tegyek?” A fenti kérdéssel fordult hozzánk egy érdeklődő, a következőkben pedig egy szakértőnk meg is adja a választ.
Nem kérdés, hogy egy ilyen esetben mi az első gondolatunk, hiszen az állampapírok azok, melyek a két fő feltételnek megfelelnek, vagyis a könnyű értékesíthetőségnek és a bankbetét feletti hozam elérhetőségében. Nem a hagyományos, mindenki által megvehető állampapírra gondolunk, hanem a kifejezetten lakosságnak szánt verziókra, a lakossági állampapírokra.
Ennek egy részét viszont a kérdező azonnal ki is zárta, hiszen azt mondta, hogy egy évre szeretné csak elkötelezni magát. Persze utána előfordulhat, hogy mégsem lesz szüksége a pénzre és újrabefekteti a pénzét kamatokkal együtt, de ezt most nem tudhatjuk.
A legmagasabb hozamot most a prémium állampapírok fizetik, viszont ezek 3-5 évre adnak 3,55-3,80%-os hozamot. Ez nem vállalható be az érdeklődőnek, viszont vannak a kínálatban egyéves állampapírok is. Igen ám, de nemcsak egy van belőle, hanem több is, mert az Egyéves Állampapíron kívül van értékpapírszámlára megvehető Kincstári Takarékjegy Plusz is.
A kettő állampapír nagyon hasonló tulajdonságokkal bír, a következőkben bemutatjuk, hogy mi különbözteti mégis őket meg.
- 2%-ot fizet egy évre adózás előtt, a 15%-os kamatadó levonása után ez 1,7%
- időarányosan számolják el a kamatot, vagyis fél évre 1%-ot kapunk, míg 9 hónapra 1,5%-ot (Kincstári árfolyamjegyzés alapján)
- idő előtti eladás esetén az államkincstár 0,5%-ot levon a hozamból, ezért egy negyedévig mindenképpen meg kell tartani, ha hozamot szeretnénk látni (szintén Kincstári árfolyamjegyzés alapján)
- a magyar államkincstárnál is elérhető, de banki hálózatokban is, viszont a teljes garancia csak előbbire érvényes (utóbbinál BEVA garancia él)
- a számlavezetés és fenntartás az államkincstárnál ingyenes, mindössze elutaláskor vagy készpénzfelvételkor kell megfizetni a tranzakciós illetéket (0,3%, maximum 6000 Ft)
- a 2,5 millió forintos kiutalásnál a költségplafon lép életbe a tranzakciós illetéknél, így a nettó hozam az adó és egyéb költségek levonása után 1,5% lehet
Kincstári takarékjegy plusz:
- 2%-ot fizet egy évre adózás előtt, a 15%-os kamatadó levonása után ez 1,7%
- az egyéves időszak alatt sávosan változik (egyre nő 0,55%-ról 1,75%-ig) a kamat, a 2%-ot akkor kapjuk meg, ha egy évig tartottuk a papírt
- idő előtti értékesítés esetén nem számolnak fel költséget, viszont az első három hónapban történt eladás esetén nincs kamat (elég hasonló az egyéves állampapírhoz az elérhető hozam mértéke)
- a postán vásárolható meg (esetleg neten), de nem fizikai formában, hanem elektronikusan, vagyis kell egy értékpapírszámla hozzá (összevont értékpapírszámla)
- a számlavezetésnek van költsége (100 Ft/hó), amihez még jön 0,08%-os éves alapú állományi díj és a havi számlakivonat postázásának díja (150 Ft/hó), kedvezményes kondíciókkal viszont gyakorlatilag ingyenes lehet 12 hónapig a számlavezetés
- a tranzakciós illeték utalásnál 0,3%, viszont a felső plafon a megadás módjához illeszkedően 6000 vagy 12 000 Ft lehet
- mindent egybevéve itt is az adóval és költségekkel csökkentett hozam 1,5% lehet, ha végig megtartják a papírt, majd kiutalják a kamatokkal együtt az összeget egy bankszámlára (kedvezményes kondícióval számolva)
Jól láthatóan vannak azért különbségek, ha jobban megnézzük a kondíciókat, de végső soron a példában hozott összegnél hasonló hozamra számíthatunk. A kérdezőnek is saját élethelyzetéhez illően kell eldöntenie, hogy melyik a vonzóbb megoldás. Idő előtti megszüntetésnél a postán elérhető értékpapír is befutó lehet, míg ha meg tudjuk tartani lejáratig a papírt és/vagy hosszabb távon tervezünk, akkor az államkincstári értékpapírszámlára vehető papír vezeti a sort.
