Korántsem olcsó mulatság felsőoktatásban tanulni, egy 2016-os kutatás szerint a diákok havonta 155 ezer forinttal lennének elégedettek, hogy minden kiadásukat fedezni tudják. Az elemzésből kiderül, hogy mire és mekkora kiadást fordítanak a diákok, ahogy az is, hogy erre honnan van meg a megfelelő finanszírozás. A számok ismeretében világos, hogy a diákhitel nagy segítség tud lenni.
Legyünk szülők vagy éppen felsőfokú tanulmányokra készülő diákok, nagyon sokakat érintő kérdés, hogy mekkora költséggel jár a felsőoktatás elkezdése és minderre miből lesz fedezet. A válaszok megtalálásához a Diákhitel Központ megbízásából a Kutatópont által készített 2016. évi EIB-kutatást vettük alapul. A reprezentatív kutatás 1500 fő megkérdezésével tárta fel a diákhitellel rendelkező és nem rendelkező diákok pénzügyi helyzetét, méghozzá rendkívül részletesen.
Fontos már az elején leszögezni, hogy a válaszadó diákok a szülők anyagi helyzete alapján a saját helyzetüket közepesnek mondták. Ez természetesen a diákok saját belátására volt bízva, viszont azt mutatja, hogy a legtöbb hallgatónak jövedelem alapján sem nem túl jó, sem nem túl rossz a helyzete. Ennek tudatában mondták azt a diákok, hogy a havi kiadásaik fedezetére körülbelül 155 ezer forintra lenne szükség.
A kiadások között több meghatározó tételt is azonosítani és számszerűsíteni tudtak a kutatásban, azonban hadd jegyezzük meg, hogy a felsorolt részátlagok nem adhatók egyszerűen össze. Az egyedi értékek/kiadási tételek viszont nagyon jó viszonyítási alapot adnak, hogy megbecsüljük, mekkora teherrel néz szembe a felsőoktatásra készülve a család.
Hirdetés
Hirdetés
Ezekkel a kiadásokkal számolhatsz!
Logikus, hogy valahol kell lakni a felsőoktatási idő alatt, és még akkor is, ha valaki ott tanul, ahol egyébként felnőtt, lesz igény arra, hogy a szüleitől külön költözzön. A válaszok alapján továbbra is a hallgatók fele a szüleivel és testvéreivel él együtt. A diákok bő negyede (27%) viszont vagy kollégiumban vagy albérletben lakik.
A lakhatásra költött átlagos havi összeg 30 ezer forint, ami jelentősen nőtt 2014-2016 között. Az átlagot a helyén kell kezelni, hiszen ebben benne van a kollégiumi díj, és azoknak az albérleteknek a díja is, melyeket többen vesznek ki vagy akárcsak egy lakrészt, hogy átvészeljék ezeket a vészterhes időket.
Emellett van még a rezsiköltség, ami a diákok szerint átlagosan szintén 30 ezer forint körüli összeg. Tudjuk azt is, hogy a kérdezők a kiadások teljes értékére voltak kíváncsiak, vagyis ebbe benne van az az albérleti díj vagy rezsiköltség, amit nem a diák fizet ki, hanem például a szülei. De ez logikus is, hiszen a diákok nagy része még a szüleivel él, tehát neki valójában a lakhatás kiadási tétellel nem jár, inkább a szülőknek.
A lakhatáson kívül még számtalan kiadás van, ezek között is érdemes megemlíteni azokat a rendszeres kiadásokat, melyre havi szinten könnyedén elmehet több tízezer forint is. Étkezésre ezen belül 25 ezer forint megy el átlagosan, de például szórakozásra és élvezeti cikkekre is darabonként 10-11 ezer forintot költenek el. De olyan tételeket sem lehet kifelejteni, mint a telefon és internethasználat (8300 Ft), a távolsági közlekedés (7000 Ft), az egészség és vele kapcsolatos kiadások (6200 Ft) vagy a helyi közlekedés (6000 Ft).
Persze vannak alkalmi kiadások is, melyek felmerülhetnek, ilyen a ruhavásárlás, az utazás, egy mobil vásárlása vagy éppen egy laptopé, de ezeket nem lehet általánosítani mindenkire. Alkalmanként ezek is jelentős összeget tudnak kitenni, ezen viszont nem csodálkozhatunk.
Végül, de nem utolsó sorban meghatározó tétel a kiadások között a közvetlenül a tanulmányokra fordított költség. Félévente, vagyis szemeszterenként a tandíj átlaga a diákok szerint 206 ezer forint, ami havi szintre lebontva 41 ezer forintos havi kiadást jelentene. Nem feledkezhetünk el olyan egyéb költségekről sem, mint a tankönyvek, egyéb képzési díjak, ezek viszont nem foghatók a tandíj mértékéhez. Féléves szinten a főbb kategóriákra viszont könnyedén elkölthetnek a diákok 20-30 ezer forintot.
Ilyen bevétellel számolnak a diákok!
A korábbiak fényében nagyon is reális a diákok feltételezése, miszerint a havi kiadásaik fedezetére körülbelül 155 ezer forintra lenne szükség. Ezzel párhuzamosan a kutatás azt hozta ki, hogy a diákok átlagos bevétele havonta 119 ezer forint. Ebből viszont csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a diákok a jelenlegi jövedelmi helyzethez képest több bevétellel lennének elégedettek. Hiszen mindenki csak addig nyújtózkodik, amíg a takarója él. Persze a takaró méretét meg lehet növelni hitellel is, mint amilyen a kedvezményes vagy akár nulla kamatozású diákhitel.
Sok formája van, hogy a diák bevételhez jusson, ezek közül a kutatás alapján jól számszerűsíthető és alátámasztható három. A diákok a legtöbb pénzt munkajövedelemmel tudják megszerezni (111-113 ezer Ft), amit nagyságát tekintve a szülői támogatás (45-47 ezer Ft) és az ösztöndíj (22-28 ezer Ft) követ. Persze ezeket az értékéket sem adhatjuk össze, hiszen a diákok nagyon eltérően részesednek ezekből a bevételekből. Ahogy azt sem mondhatjuk, hogy ne lenne egyéb magas bevételi forrása a hallgatóknak, viszont ezeknek az összegei kevésbé megbízhatók, mint a korábban említett három.
Annyit elmondhatunk, hogy a diákhitelesek között arányaiban kevesebbnek van ösztöndíja, és a szülői támogatásban részesülők is alacsonyabb arányban vannak itt jelen. Ellenben, a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők ötödével többen vannak a diákhiteles között, mint a diákhitelt nem felvevők között. A munka jellege nagyon változatos tud lenni, de tudni kell, hogy leginkább az életszakasz határozza azt meg, mintsem az, hogy mennyire van valaki jó pénzügyi helyzetben vagy éppen megszorulva.
