Gazdasági fellendülés idején a cégvezetők (főként cégen belüli) vagyona növekszik. De békeidőben kell felkészülni a háborúra: mi lesz, ha gazdaság, vagy csak a saját ágazatod lejtmenetbe kapcsol, esetleg a céged is meginog? Hogyan lehet túlérni, ha bekövetkezik a legrosszabb és csődbe megy a vállalkozásod? Megijedni nem kell, de fel kell készülni a legrosszabbra is. Érdemes ezért már időben elkezdeni a cégen kívüli, magánvagyont is felhalmozni.
Cégvezetőként nehéz a cégen belüli és kívüli (másként nevezve magán) vagyont egymás mellett, elkülönülten kezelni. Sokan tulajdonosként belesnek abba a hibába, mikor magán oldalon, mikor céges oldalon használják pénzüket. Miért is venné ki valaki a pénzét a vállalkozásból, mikor az adóoptimalizációs okok és általában a megtérülési mutatók is abba az irányba mutatnak, hogy a cégen belül érdemes a szabad pénzeszközöket hagyni. Pedig ez nagyon veszélyes hozzáállás lehet!
Hirdetés
Hirdetés
Míg végül nem marad semmid
Nem kevés példát találunk a történelemben, amikor valaki egy-egy jól menő vállalkozással dollármilliomos lett. Többek között ilyen volt Eike Batista, aki fénykorában Forbes szerint benne volt a világ 70 leggazdagabb emberében. 2012-ben a vagyona 35 milliárd dollárra rúgott.
Viszont vagyonának jelentős részét cégeiben, különös tekintettel a hozzá köthető olajipari óriás a brazil OGX-ben tartotta. Amikor nehéz helyzetbe került a vállalatbirodalmának ékköve, akkor elkezdte felszámolni egyéb érdekeltségeit, hogy hitelben úszó cégét megmentse. Ezt egyedül nem sikerült elérnie (még illegális eszközökkel sem), és az OGX csődöt jelentett. Ugyanakkor eközben a vagyonát hatékonyan elégette. (A történet különösen rossz véget ért az illegális tevékenységek miatt, januárban le is tartoztatták.)
Ez természetesen egy szélsőséges példa. De nem kevés cégvezetővel beszélünk, aki minden pénzét visszaforgatja a cégbe. Miért is fektetné másba, hiszen azt ismeri. Ráadásul azért vállalkozott, mert magasabb hozamot remél a vállalkozásától, mint az alternatív befektetésektől. Viszont a vállalkozás mindig kockázatot hordoz. Sokszor nagyobbat, mint amire számítunk.
Amennyiben a vállalkozásnak forrásra van szüksége, miért ne a tulajdonos pótolná a hiányzó összeget? Például azért, mert elképzelhető, hogy az átmenetinek ígérkező pénzszűke hosszabb időszakra nyúlhat, vagy esetleg maga cég is meginog. Ráadásul cégtulajdonosként egy-egy finanszírozási kérdést nehéz higgadtan, tiszta fejjel megítélni.
Ezért sem ördögtől való külső finanszírozás igénybe vétele. Ez lehet banki hitel, vagy többlet tőke bevonása befektetőktől. Mindkét fél csupán a számok alapján, érzelemmentesen fogja a céget, illetve az adott projektet megítélni, és csak akkor kap hitelt a cég, ha annak visszafizetésének esélye magas. Egy csőd szélén egyensúlyozó vállalat is kaphat hitelt, ha látnak benne potenciált. De egy látszólag jól működő cég átmenetinek tűnő pénzzavara is bedöntheti az adott vállalkozást, ha senki nem hisz a jövőjében.
Ha a cég bedől és a cégtulajdonosnak csak a magánvagyona marad meg. Ebben az esetben ebből az összegből egy másik vállalkozásba is belefoghat, vagy a korábbi cégéből magán oldalon felhalmozott vagyonból élhet átmenetileg, vagy véglegesen. De ehhez fontos, hogy még jól prosperáló cég ideje alatt kezdje el a magánvagyont felhalmozni a tulajdonos.
A túl óvatos
A magánvagyon esetében nem opció a túlzott óvatosság (sok cégvezető azzal érvel, hogy céges oldalon eleget kockáztat, magánvagyona ezért biztonságos eszközökben fekszik). Mostanában egyre nehezebb infláció feletti hozamot elérni, különösen kockázatmentes eszközökkel. Ebből a mezőnyből kiemelkednek a lakossági állampapírok, amikkel akár infláció feletti hozamot is kaphatunk pénzünkért. Ráadásul ezekből cégként nem is tudunk vásárolni, így ha céges oldalon maradt a pénz, meg kell elégednünk a mindenki által vásárolható állampapírok néhány tized százalékos kamatával. És ha infláció alatti hozamot érünk el, akkor a pénzünk vásárlóértéke (azaz reálértelemben a vagyonunk) csökken.
Tehát eltekintve a hosszabb lakossági állampapíroktól, a mostani helyzetben legalább közepes kockázatot kell ahhoz vállalni, hogy infláció feletti hozamot reméljünk a pénzünktől. Ez pedig elengedhetetlen, hogy a magán oldali vagyon is gyarapodjon, ne pedig veszítsen az értékéből.
Szeretnéd tudni, milyen befektető vagy? Kipróbálnád, hogyan viseled a kockázatot? Kockázati tesztünkből kiderül!
Hogyan kezdjünk hozzá?
Minden vállalkozó tudja, nem csak a munkatársai, hanem a könyvelő kiválasztására is különös gondot kell fordítani. Ugyanis ilyen helyzetben is a könyvelőnkkel kell konzultálni, hogy a saját vállalati formánk mellett, hogyan lehet a költséghatékonyan és optimális adózás mellett kivenni a pénzünket a vállalkozásunkból. Ennek legritkább esetben a magasabb bejelentett bér az optimális útja. De lehet ez osztalék, vagy bármilyen egyéb (például nyugdíj célú megtakarítások) a könyvelő által ismertetett lehetőség.
