Néhány hete még attól volt a hangos a sajtó, hogy egy magánnyugdíjpénztárnál a tagoknak nem akaródzik tagdíjat fizetniük. Mostanra kiderült, hogy alaptalan volt farkast kiáltani. Azonban az eset is arra mutat rá, hogy csak akkor van esélye a magánnyugdíjpénztáraknak, ha a tagok felelősségteljesen viselkednek és a vállalásukat teljesítik. Egyszerű a képlet, a tagdíjfizetési minimumot és a működési adományt is el kell juttatni a pénztárhoz.
A közelmúltban arra a hírre lehettünk figyelmesek, hogy a magánnyugdíjpénztárak közül egynél, a Horizontnál némileg alacsony a tagdíjfizetők aránya. A megmaradt 4 magánnyugdíjpénztár közül a Horizont a legnagyobb taglétszám és vagyon alapján is, szóval egy csapásra nagyon sokan kezdtek el foglalkozni a hírrel.
Azért is volt a nagy a riadalom, mert a jelenleg hatályos törvények szerint a pénztár jogutód nélkül megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70%-a alá csökken. Figyelem, ez a szabály nem az önkéntes pénztárakra vonatkozik, hanem a magánnyugdíjpénztárakra.
A Horizont annyiban is speciális volt, hogy nem naptári években számol, hanem attól eltérően 2018 márciusától 2019 februárjáig. A tagokat elég intenzív kampány során februárban és márciusban is próbálták az aktivitásra rávenni, aminek meg is lett a foganatja, jelenleg a számláló eléri a 70%-ot. Ez azt jelenti, hogy 2019 februárja végéig biztosítva van a pénztár jogszabály szerinti működése.
Mostani szemmel nézve azért is lehetett alaptalan a felhördülés, mert olyan jelentéktelen összegről van szó, amit bátran ki tudnak fizetni a tagok a számlájuk fenntartására. A Horizont havi 200 forintos tagdíjat vár el minimálisan, ami éves szinten 2400 forintnak felel meg. Alapesetben havi szinten várják a tagdíjat, viszont két évre előre is le lehet tudni a tagdíjfizetési minimumot.
Igen ám, de a hosszú távú kiegyensúlyozott működéshez nemcsak a minimális tagdíjat kell befizetni. Mindez azért van, mert a tagdíjbefizetés 97,5%-át az egyéni számlán jóvá kell írni kötelezően, vagyis marad 2,5% működtetni a pénztárat. Gondoljunk bele, hogy az éves 2400 forintnak a 2,5%-a 60 forint. Logikus, hogy éves szinten 60 forintból lehetetlenség kigazdálkodni a működési költségeket.
A Horizont honlapján elérhető tájékoztatás szerint a működési költségek jelen állapot szerint körülbelül 200 millió forintra rúgnak, melyek a következő tételekből állnak:
- informatika (62 millió Ft)
- adminisztráció, pénzügy (50 millió Ft)
- felügyeleti díj (34 millió Ft)
- ügyfélkapcsolat (34 millió Ft)
- egyéb (20 millió Ft)
Ezt a tagdíjbefizetésből lehetetlenség állni, ezért is kér a magánnyugdíjpénztár a többiekhez hasonlóan működési adományt. Ezt teljes egészében a működésre fordíthatja a pénztár. Ennek mértéke 9600 forint évente, vagyis havonta 800 forint.
Ha minden tag befizetné ezt az összeget, akkor 38 ezer fős létszámmal számolva egy évre 370 millió forint jönne ki. Valóban, de vannak olyan tagok, akik a kérésnek nem tesznek eleget, ezért úgy kellett a pénztárnak a kalkulációit összeállítani, hogy a pénztár működőképessége még a „potyautasok” esetén is biztosított legyen.
Per pillanat a működési adománynál is már megvan az 55%, vagyis mind a két feltétel biztosított. Azért is mutattuk be a Horizont esetét, mert közel 40 ezer tagjuk van, és nagyon sokakat érint a pénztár működőképessége. Valamint ezáltal ismét bebizonyíthattuk, hogy aki meg akarja tartani a számláját és a pénztárát fent akarja tartani, annak mindig ébernek kell lennie.
Az aktuális szabályok szerint a tagdíjat is és a működési adományt is be kell fizetni, különben problémák lehetnek. És ez nemcsak egy pénztárra vonatkozik a négy közül, hanem az összesre. Zárszóként hadd mondjuk el, hogy egészen idáig úgy tűnik, hogy a tagok erre előbb vagy utóbb mindig ráeszméltek és aktivitásukkal biztosították a pénztárak fennmaradását.
Tudni szeretnéd, mekkora összeget tudsz összegyűjteni nyugdíjas korodig? Használd kalkulátorunkat és kiderül!
