A 2008-as válságot követően a világ számos részén rekord alacsonyra csökkentek, tulajdonképpen ez adta a lökést itthon is a kamatok rohamos csökkenéséhez. Az tiszta sor, hogy egy darabig az alacsony kamatszint élénkíti a gazdaságot, ugyanakkor a 0 szint közelében számos negatív hatással is jár. Többek között a buborékok kialakulásának kedvez, sőt végső soron komoly társadalmi elégedetlenségeket szülhet. Az Alapblogon Zsiday Viktor, befektetési szakember éppen ezt a témát részletezi.
A jegybankok a válság után éppen azért csökkentették a kamatokat és pumpáltak pénzt a gazdaságba, hogy élénkítsék azt. Például növeljék a cégek beruházásait, az emberek fogyasztási hajlandóságát. Ugyanakkor a kamatnak is van egy szintje, amint túl ezek a hatásokat már nem működnek. Mivel gyakorlatilag nem jár kamat a pénzre nő a megtakarítási hajlandóság, ráadásul mindenki a kockázatosabb befektetések vásárolja. Ezáltal a jegybankok nagy eséllyel tőkepiaci buborékot fújtak, aminek a leeresztése akár egy újabb válságot is okozhat.
Emellett a társadalmi hatások sem lebecsülhetők. Például az, hogy az ingatlanárak is olyan magasságba jutottak, hogy egy fiatal nagyon nehezen juthat ingatlanhoz (ez hazánkra is elmondható). Ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségek növeléséhez is hozzájárultak alacsony, hiszen egy szűkebb réteg járt igazán jól az eszközárak emelkedésével. Zsiday szerint valahol 1-2% körül van az a szint, ami alá már nem szabad levinni a kamatokat, mert innen a káros hatások felerősödnek. Az Alapblog „Hogyan zilálják szét a jegybankok a társadalmat” című írásában bővebben is olvashatsz erről a témáról.
