Sokszor egyértelműnek tűnő dolgokat fogadunk el automatikusan, miközben a mögöttes mozgatórugókkal nem vagyunk tisztában. A befektetések között az állampapírt nagyon sokan ismerik, azonban annak már kevesebben mehettek utána, miként is szerezhetjük meg az állampapírokat, vagyis hogyan hozzák először forgalomba a különböző lakossági állampapírokat. Cikkünkben ennek jártunk utána.
Rögtön a közepébe a vágva, a lakossági állampapírokat három módon hozzák forgalomba: jegyzéssel, adagolt kibocsátással és folyamatos kibocsátással a postai szolgáltatóhelyeken. Lássuk egyenként, mit érdemes tudunk.
Elöljáróban annyit, hogy mindegyik módnál elég rugalmas a rendszer ahhoz, hogy ha van szabad megtakarításunk, akkor azt be is tudjuk fektetni. Persze eltérő módon juthatunk hozzá az állampapírokhoz, de ez mellékes. A fő előny úgyis az, hogy a hasonló kockázati szintet képviselő befektetések közül a lakossági állampapírok kiemelkednek.
Hirdetés
Hirdetés
Jegyzés
Ha megnézzük az összes lakosság számára elérhető állampapír listáját, akkor jegyzéssel érhetjük el elsőként a féléves és az egyéves állampapírokat. A közös két a papírban, hogy minden héten van jegyzés, és egy hét áll rendelkezésünkre, hogy a soron következő állampapírhoz elsőként jussunk hozzá (a papírok neve folyamatosan változik). Az árfolyam 100%, vagyis a jegyzéskor a befektetett összeggel egyenértékű névértéket is fogunk megvásárolni (a futamidő a jegyzés utáni héten indul). A névérték azért jelentős, mert erre fizet kamatot az értékpapír.
A jegyzést ma már nemcsak papír alapon adhatjuk meg, hanem a bankok/államkincstár online felületén is. Könnyedén végigvezethető a folyamat, azonban van benne egy bizonytalanság. A kibocsátó egy bizonyos mennyiséget szeretne eladni a piacon, de saját belátása szerint az elfogadott mennyiséget már ehhez képest elmozdíthatja.
Vagyis magyarul, attól még, hogy jegyzünk egy fél- vagy egyéves állampapírból, attól még nem vehetünk mérget rá, hogy meg is kapjuk az általunk vásásrolni kívánt mennyiséget. Leegyszerűsítve, lehet, hogy mi szeretnénk 200 ezer forintért féléves állampapírt venni, de később arról értesíthetnek minket, hogy ehhez képest csak 150 ezerért kapunk.
Nem lehet kiszámítani, vannak olyan időszakok, amikor valamiért nagyon sok az érdeklődő az állampapírokra és ezért csak arányosan kevesebb lehet a mienk. Csak egy példa, 2018. februárjának végén és márciusának elején három olyan hét is volt, amikor óriási (1,5-2,5-szeres) volt a kereslet az egyéves állampapírra. De nem kell aggódni, a statisztikák szerint többségében maradéktalanul sikerrel járhatunk. Különösen most, amikor az érdeklődés a hosszabb futamidők felé mozdul el.
Adagolt kibocsátás
Napjaink legnépszerűbb állampapírjait ilyen formában hozzák elsőként nyilvánosan forgalomba. Ide tartoznak a kétéves állampapírok, a forintos- és az eurós prémium állampapírok, a bónusz állampapírok és a Kincstári Takarékjegy Plusz is. Ennél a módszernél nem vezetnek be hetente új papírt a piacra, hanem egy adott időtávot (3-12 hónapot) adnak meg, amíg lehet adott sorozatból vásárolni.
Egy példán keresztül bemutatva, a 2023-ban lejáró prémium állampapír értékesítése most január közepén kezdődött és 2019 január közepén jár le. Az eredeti meghirdetett mennyiség 100 milliárd forint volt, de a nagy érdeklődés miatt ezt kétszer 50-50 milliárddal emelték meg. Azt tudatosítsuk, hogy itt is a kibocsátótól függ, miként alakítja a játékszabályokat. Az értékesített mennyiséget és az értékesítés lezárását is saját jogkörben módosíthatja.
Fontos eltérés a jegyzéshez képest, hogy mivel ebben az esetben folyamatosan van az értékesítés, a vételi árfolyam nem lesz garantáltan 100%. Az értékesítés első napján még megkapjuk névértéken (100%-on) a papírt, viszont minden egyes eltelt nappal az időarányos kamat hozzáíródik a vételi árfolyamhoz (a forgalmazás egy nappal a kamatozás kezdete előtt indul el). Ezért, aki később akar vásárolni, az azt fogja látni, hogy például 100,5%-on veheti meg az állampapírt. Mindez azért is logikus, mert amikor majd kamatfizetésre kerül sor, akkor az összes kamat hozzánk folyik be, pedig annak egy része nem minket illet, hanem az előző tulajdonost (ezt fizetjük meg a névérték feletti árban).
További eltérés, hogy mivel a kibocsátás több „adagban” történik, ezért ha venni akarunk egy állampapírt, akkor azt szinte teljesen biztosan meg fogjuk kapni. Az értékesítési keret könnyedén módosítható felfelé, ezért nem futhatunk bele olyan bizonytalanságba, mint a jegyzésnél. Persze, ott is csak annyit fogunk „veszteni”, hogy nem adott héten, hanem egy héttel később szerezzük meg a kötvényt.
A Kincstári Takarékjegy Plusz kötvény annyiban speciális, hogy itt a jegyzéshez hasonlóan mindig egy hét van rá, hogy frissen vásároljunk az új papírból, azonban a hét során az adagolt kibocsátásnál látott helyzet szerint vagy névértéken, vagy annál minimálisan többért vásárolhatjuk meg (aktuálisan 100,00% és 100,03% között) a kötvényt. Az értékesítés is eltérő a többi fentebb megnevezett kötvényektől, ugyanis azt a posta értékesítési helyein lehet megvenni.
Postai szolgáltatóhelyen folyamatos értékesítés
A kincstári takarékjegyek (a plusz kivételével) egy fő tulajdonságukban eltérnek a többiektől, mégpedig abban, hogy nem elektronikusan (dematrializált) formában állítják őket elő, hanem nyomdai úton. Magyarul kézzel megfoghatók, fizikai valójukban léteznek.
De a témánál maradva, az igazi sajátosságuk, hogy a postákon folyamatosan értékesített takarékjegyek futamideje a vásárlás napján indul. Az egy és kétéves lejáratú papírok futamideje tehát nem egy előre meghatározott nappal kezdődik, hanem attól függően változik, hogy éppen mi mikor vesszük meg. Ennek megfelelően a befektetésre szánt összeg egésze befektethető, a folyamatos forgalmazás pedig biztosítékot ad arra, hogy nagy bizonyossággal kaphassunk a takarékjegyekből.
Az értékesítés bármikor meghosszabbítható, és ezzel élnek is a kedvező piaci körülmények miatt. Jó példa erre, hogy az aktuálisan megvehető kétéves sorozat 2017. március 1-től értékesítik. Eredetileg 2018. áprilisának végén lejárt volna az értékesítés, ezt viszont meghosszabbították 2019. áprilisáig. A kereslet változására való tekintettel a keretösszeget is megemelték.
