A lakáspiacon hatalmas árnövekedés volt az elmúlt években. Az emberek kevés információval a birtokukban, elkezdték venni az ingatlanbefektetési jegyeket, mit sem sejtve arról, hogy ezek többségében nem lakóingatlanok, hanem kereskedelmi ingatlanok szerepelnek. Az ezeken elérhető hozam pedig jelenleg jóval kisebb, mint a lakóingatlanoknál. Ezért nem meglepő, hogy a magyar állampapírok hozamát mindössze néhány ingatlanalap tudta felülmúlni az év eleje óta. A legjobb ingatlanalapokkal azonban évi két számjegyű hozamot is el tudunk érni. Ingatlanalap körképünk következik.
Az ingatlanalapok megvásárlásával többletkockázatot vállal a befektető ahhoz képest, mintha a magyar állampapírokat választaná. Ha nem jól választunk ingatlanalapot, akkor sokkal rosszabbul járhatunk, mintha kockázatot nem vállalva, lakossági állampapírba tennénk pénzünket.
A hosszú állampapírok hozamainak változása negatívan érintette az ingatlanalapokon elérhető hozamokat is, mivel portfóliójuk egy részét ezek alkotják. Elgondolkoztató, hogy mindössze néhány ingatlanalapnak sikerült megvernie év eleje óta a magyar állampapírok kamatát. Ezért is kell észnél lennünk, amikor valaki ingatlanalapot ajánl nekünk.
Mindössze egy olyan alap van a piacon, amiben a lakásárak változása megjelenhet, ez pedig a Duna House Ingatlanalapja. A többi befektetési alap a kereskedelmi és az ipari ingatlanok piacán szerez bevételeket. A legnagyobb alapok szinte mindegyikét megverik az ajánlott befektetési időtávon (több év) a prémium magyar állampapírok.
Azt kell eldöntenünk, hogy a fenti alapok közül szeretnénk-e választani ingatlanalapot, de számolnunk kell a többletkockázattal is. Csak az A sorozatú, lakossági ügyfeleknek értékesített befektetési jegyeket vizsgáltuk. A Raiffeisen ingatlanalap már évek óta szenzációsan teljesít, és most is túlteljesítette a tőle vártakat. Ingatlanokkal való feltöltöttsége 90% feletti, ami az átlagos 40-50%-hoz képest kiemelkedőnek számít. A Duna House lakásalapja alaposan beindult, és rögtön szép eredményeket ért el, portfóliójában már több, mint 78%-ban vannak ingatlanok. A fentieken kívül még az Európa Ingatlanalap, az OTP Prime és az OTP Ingatlanalap teljesített kiválóan.
Több kereskedelmi bankban megfigyelhető, hogy az értékesítési számokat tekintve a befektetési eszközök között kiemelkedő helyen szerepelnek az ingatlanalapok. Messze van már a 2008-as világgazdasági válság, de így 10 év távlatából már az ingatlanalapokkal kapcsolatos emlékek is a feledés jótékony homályába vesztek. A befektetők sok esetben nem férhettek hozzá a befektetett pénzükhöz, a bankok jellemzően átmenetileg megszüntették az eladás lehetőségét. Az ingatlanalapok többsége illikviddé vált. Ebben a piaci környezetben senki sem akart ingatlanalapot vásárolni.
Pár évvel később elkezdődött az értékesítés felfutása. Sorra indultak az új alapok, melyek mind befektetési lehetőséget kínáltak az azokba befektetni szándékozóknak. A korábbi alapok közül több is nagy veszteségeket okozott a pénzüket azokban tartóknak, egy részük felszámolás következtében megszűnt, megint mások új befektetési politikát kezdtek el alkalmazni.
A bankok nagy lehetőséget láttak ebben, hiszen az ingatlanalapok alapkezelési díja jellemzően magas (évi 2-3% körüli), így sok pénzt tudnak szakítani ezek értékesítésével. Ami a költségeket illeti, egy átlagos alap költségszintje körülbelül elviszi az átlagos hozam felét, miközben a kockázatot csak a befektető futja.
Ha ingatlanalap vásárlása mellett döntünk, mindenképp gondoljuk meg, melyik mellett tesszük le voksunkat. Amennyiben bankunknál évi 4% feletti hozamú ingatlanalap nem érhető el, válasszunk a magyar állampapírok közül!
