Eszedbe jutott már, hogy nem csak a befektetések, hanem a hitelek oldaláról is fontos pénzügyi szempontból az infláció mértéke? Egy fix kamatozású lakáshitel esetében például az emelkedő infláció miatt előfordulhat, hogy reálértékben alig többet, vagy akár kevesebbet fizetsz vissza végül a banknak, mint amekkora összeget felvettél.
Egyre nagyobb az inflációs nyomás Magyarországon, ami azt jelenti, hogy hozzá kell szoknunk az MNB által célként kitűzött 3% körüli, vagy akár ezt meghaladó inflációs szinthez. Ez sokaknak talán furcsán hangzik, hiszen az elmúlt években extrém alacsony pénzromlást tapasztalhattunk, 2014-ben és 2015-ben pedig még csökkentek is az inflációs kosárban lévő termékek és szolgáltatások árai a megelőző évhez képest. 2018 azonban már változást hozott, amit a 2,8%-os éves átlagos infláció is jelzett.
Miért nőhet az infláció?
2018-ban mindössze 3 olyan hónap volt, amikor az export éves növekedése meghaladta az importét. Ennek következtében a folyó fizetési mérleg GDP arányos többlete a 2016-os historikus csúcsnak számító 6%-ról 2018-ra 0,5%-ra olvadt. Ez főleg a növekvő bérek miatti nagyobb vásárlóerőnek köszönhető, hiszen a magasabb fizetésből több külföldön gyártott, vagy jelentős részben import alapanyagok felhasználásával készülő külföldi terméket (pl. autót, üzemanyagot, háztartási gépet, számítástechnikai eszközt, prémium élelmiszert) engedhettek meg maguknak a magyarok.
Mivel a forint, bár jelentősebb hullámzásokkal de folyamatosan gyengül a főbb devizákhoz képest (2008-ban 230 Ft alatt is volt az euró középárfolyama, míg 2019-ben 320 Ft körüli értékeket látunk), az import árukért forintban mind többet kell fizetnünk. A forintgyengülésnek ráadásul már nem áll útjában a lakosság devizaadóssága sem, amit 2015-ben központilag forintosítottak, az állam pedig szemlátomást igyekszik forintban finanszírozni magát, mégpedig minél inkább a lakossági megtakarításokra építve.
A június 1-től érkező, extra magas kamatot kínáló Nemzeti Kötvény kondíciói is magasabb inflációt tesznek majd lehetővé, hiszen ezek már nem inflációkövető kamatozású papírok lesznek.
Közben a munkabérek miatt előbb utóbb a magyar vállalkozások is kénytelenek lesznek árat emelni, különösen a leginkább élőmunka igényes szolgáltatási szektorban. Ez a KSH adataiból egyelőre még nem látszik, ám ennek ellenére biztosak lehetünk benne, hogy a növekvő bérköltségek előbb utóbb az árakban is megjelennek majd.
Hirdetés
Hirdetés
Miért előnyös a fix kamatú hitel?
Egy fenntartható módon működő pénzpiacon a hitelért cserébe a bankok a várható infláció felett bizonyos felárat kérnek, amiből kigazdálkodják működési költségeiket és a profitjukat. Jelenleg egy végi fix kamatú lakáshitel 6% körüli kamattal érhető el. Eszerint egy 20 millió Ft-os hitelre – 20 éves futamidővel számolva – összességében 32 150 000 Ft-ot kell visszafizetnie az adósnak, amiből a kamat 12 150 000 Ft.
Három százalékos inflációval számolva a két évtized alatt 6 075 000 Ft-ot veszít értékéből a bank által kihelyezett összeg, így a bank reálértékben gyakorlatilag 6 075 000 Ft-tal kap több pénzt vissza, mint amennyit kölcsönbe adott. Ez persze fordítva is igaz, vagyis a hitelt felvevőnek reálértéken ennyibe került a hitel felvétele a teljes futamidőre.
Táblázatunkból láthatod, hogy 5%-os infláció mellett egy ilyen végig fix hitel reálértéken számolva már lényegesen kevesebbet hoz a banknak, miközben a hitelt felvevő számára a hitel reálértéken számítva lényegesen kevesebbe kerül.
Amennyiben az infláció még magasabb volna, és meghaladná a hitel futamidő végéig rögzített kamatszintjét, akkor előfordulhatna az is, hogy a bank reálértéken számítva végül kevesebbet kap vissza, mint amennyit kihelyezett. Ez persze azt jelentené, hogy idővel a hitelek is megdrágulnának.
