Milyen hozamot várhatsz el reálisan egy befektetési alaptól? Milyen kockázatokat rejt ez a befektetési forma, és hogyan tudod ezeket kezelni? Íme, néhány tudnivaló, amivel elkerülheted az utólagos csalódást.
A befektetési alapok a magánbefektetők megtakarításait gyűjtik össze, hogy az így keletkező vagyontömeget profi szakemberek irányításával fektessék be. (Az egyes alapok befektetési politikáját meghatározó portfólió menedzserek munkájáról itt olvashatsz részletesen.) A kisbefektetők ezzel élvezhetik a méretgazdaságosság előnyeit, hiszen az egységnyi befektetésre jutó költség a befektetési alapok esetében alacsony szinten tartható. A befektetett vagyon nagyságának köszönhetően lehetőség van a kockázatok megosztására is, amire a kisbefektetőknek önállóan korlátozottan van csak lehetőségük.
Milyen hozamot várhatunk el reálisan?
Az előbbiekből már látható, hogy a befektetési alap nem misztikus dolog, ezért csodát sem szabad tőlük várni, a rajtuk keresztül elérhető hozamszint pedig mindig az alap által megcélzott piac teljesítményének függvénye. Ha például egy európai részvényekbe fektető alapot választanál, akkor a realitás az, hogy az európai részvény index (pl. Euro Stoxx 50 – ez a legfejlettebb 50 európai cégből kialakított tőzsdeindex) hozamát 0-5 százalékponttal közötti meghaladó hozamot érhet majd el. A legritkább esetben érdemes tehát azzal kalkulálni, hogy az adott befektetési piac éves hozama 3%, a mi befektetési alapunk pedig majd 30%-os hozamot produkál.
Hogy egy adott befektetési alap éppen hogyan teljesít, az mindig az aktuális piaci körülmények függvénye. Vannak jobb és rosszabb időszakok, ezért az elvárt hozam meghatározásához mindenképp legalább az elmúlt 3-5 év múltbéli teljesítményéből célszerű kiindulni. (Természetesen az, hogy egy alap a múltban milyen teljesítményre volt képes, nem jelent semmilyen garanciát a jövőt illetően, de valamiből mégis ki kell indulni.)
Ha a korábbi teljesítményből a jövőre nézve nem is vonhatunk le messzemenő következtetéseket, arra mindenképp jó, hogy a hasonló piacon tevékenykedő alapok hozamait összevessük, hiszen ugyanazon befektetési környezetben az egyes alapok más-más eredményt képesek elérni. Lehetnek a hozamszintet illetően akár hullámvölgyek is, ám az egyáltalán nem mindegy, hogy több vagy kevesebb a sikeres időszakok száma.
Hirdetés
Hirdetés
Hozam vs kockázat
A vállalt kockázati szint fontos tényező, amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen hozamot várhatunk el egy befektetési alaptól. Először is azt kell eldöntened, hogy milyen kockázatot vagy hajlandó vállalni a hozam reményében, ez határozza majd meg ugyanis, hogy milyen típusú alapba érdemes tenned a pénzed. Ökölszabály, hogy minél kisebb kockázatot vagy hajlandó vállalni, annál kisebb a reálisan elérhető hozam. Míg, aki hajlandó kockáztatni, az akár nagyobb pénzügyi előnyre is szert tehet, ám itt természetesen a lejtmenet esélye is nagyobb.
Legkevésbé kockázatosak a pénzpiaci alapok, míg a részvényalapok teljesítményét a legnehezebb előre prognosztizálni. A pénzpiaci alapok alacsony kockázati szintje annak köszönhető, hogy a portfolió menedzser a befektetők pénzét itt bankbetétekbe, illetve rövid, 2 hónapnál nem hosszabb lejáratú állampapírokba teszi, ám ezért cserébe értelemszerűen az elérhető hozamszintek is alacsonyabbak.
A másik végletet a részvényalapok jelentik, ahol a tőzsdei kilengések miatt hektikusan alakulhatnak a hozamok, ám ennek eredményeként az elérhető nyereség is nagyobb lehet. Az abszolút hozam alapok inkább a magasabb kockázati kategóriákba tartoznak, de mivel a befektetési politikájuk alaponként egészen eltérő lehet, nincs általános recept.
Mindenképp meg kell említeni a passzívan kezelt befektetési alapokat, az úgynevezett ETF-eket is. Az ETF-ek akkor jelenthetnek optimális választást, ha befektetőként jó teljesítményt remélsz valamely tőzsdétől, esetleg egy iparág – gyógyszeripar, robotika, energia szektor – részvényeitől, és az ebben rejlő lehetőségeket szeretnéd kiaknázni. Az ETF-eken keresztül ezt megteheted, ráadásul viszonylag kis költséggel. (Arról, hogy miként választhatod ki életed első befektetési alapját, itt olvashatsz részletesen.)
Mi a reális költség?
A befektetéshez kapcsolódó költségeket transzparensen megismerheted (minden befektetési alapnak van egy úgynevezett egyszerűsített befektetői tájékoztatója – angol rövidítése KIID –, ami tartalmazza a költségeket. Egy jó befektetési alap a saját költségeinek hozamát kitermeli hosszú távon, ami az egyéni kisbefektetők számára nem kivitelezhető, hiszen irreális költség például 50 különböző európai részvényt megvásárolni azért, hogy 1-2 millió forintot befektessen valaki.
Mit nem várhatsz egy befektetési alaptól?
Az előbbiek alapján valószínűleg láthatod, hogy csodát semmiképp sem! Ha egy befektetési alap reklámja/hirdetése csodát ígér, akkor azt azonnal kerüld el! Ahogy fentebb jeleztük, egy alap eredménye a piaci hozam és az alapkezelő egyéni teljesítményének hozamából tevődik össze, vagyis ez tekinthető realitásnak. (Az abszolút hozamú alapok és az úgynevezett hedge fundok más kategóriát képviselnek, de csodavárásról ezen esetekben sem beszélhetünk)
Azt sem várhatod azonban el, hogy egy extrém negatív piaci változás esetén (mint például amilyen a 2008-as válság is volt) bekövetkező 20-30%-os piaci visszaesés mellett a befektetési alapod +20 %-os hozamot érjen el. (Érdemes megjegyeznünk ezzel együtt, hogy az alapok a 2008-as válságból is igen szépen „felálltak” relatív rövid idő alatt.)
