2020. január 1-jétől két új elemmel bővül a családtámogatási rendszer: szja-mentességet kapnak a négygyermekes édesanyák, valamint nagyszülők is igényelhetik a GYED-et. Megnéztük, hogy mit kell tudni a két támogatásról, illetve milyen hatással lehetnek ezek egy család hitelképességére.
A négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességének köszönhetően minden olyan anya, aki legalább négy gyermeket nevel, vagy korábban saját háztartásában felnevelt, élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.
Szintén január elsején lép életbe a nagyszülői GYED, így a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra (GYED), ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több unoka után is felveheti a juttatást. A nagyszülői GYED összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, tehát 2020-ban 225 288 forint lehet.
A nagyszülőnek a GYED iránti kérelmét a foglalkoztatójánál kell benyújtania, ha a nagyszülő egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor az ellátásért a vállalkozás székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalnál, főváros esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál folyamodhat elektronikus úton.
Hirdetés
Hirdetés
Mit jelent hitelképesség szempontjából a nagyszülői GYED?
A nagyszülői GYED lehetőségével élő nagyszülőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ezzel a hitelképességül jelentősen megváltozik. Hiszen míg a GYED előtt a jövedelmük alapján dől el, hogy hitelképesek-e, addig ezt követően a GYED banki elfogadása határozza ezt meg. (A JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató – szabály szerint általában a nettó jövedelem 50%-a lehet maximálisan a havi hiteltörlesztők aránya.)
Bonyolítja a helyzetet, hogy a bankok meghatároznak úgynevezett elsődleges és másodlagos jövedelem-fajtákat, valamint megszabják, hogy legalább mekkora összegűnek kell az előbbinek lennie ahhoz, hogy egyáltalán hitelképesnek tekintsék az igénylőt. Az alsó határ általában az aktuális minimálbér, de egyes bankok ennél magasabbra is tehetik a lécet. Amennyiben az elsődleges jövedelem megugorja a szintet, akkor a másodlagos jövedelmet is hozzá adják, így határozva meg a bevállalható legnagyobb havi törlesztő összegét. (Mivel a másodlagos jövedelmek elfogadása bankonként elértő, érdemes lehet hitelszakértő tanácsát kikérni, aki ismeri a hitelintézetek gyakorlatát.)
A GYED pedig bizony másodlagos jövedelemnek számít! Így, ha a még dolgozó nagyszülő ideiglenesen GYED-re megy azért, hogy a segítse a családját, akkor önmagában nem lesz hitelképes. Persze, ha például a férje dolgozik, akkor az ő jövedelme elsődleges jövedelemként jöhet számításba!
Javul a nagycsaládosok hitelképessége!
A négygyermekes édesanyák szja-mentessége ezzel szemben nem csak a nagycsaládok nettó jövedelmét emeli meg jelentősen, hanem a hitelképességüket is javítja. Ugyanis ezeknél a családoknál gyakori, hogy a szülők jövedelme nem elég nagy ahhoz, hogy teljes egészében kihasználhassák a gyermekek után járó adókedvezményt. Január 1-től azonban az anya esetében ez már nem jelent majd gondot, ugyanis élethosszig nem kell több jövedelemadót fizetniük.
Ennek két hozadéka lehet: a magasabb jövedelem miatt nagyobb összegű lakáshitelt, személyi kölcsönt vagy éppen Babaváró hitelt vehetnek fel, illetve előfordulhat, hogy a magasabb nettó miatt még kamatkedvezményt is kapnak a banktól, vagyis olcsóban jutnak pénzhez. (Ez természetesen csak a lakáshitelekre és a személyi kölcsönökre igaz, hiszen a Babaváró kamatszintje egységes.)
A legkedvezőbb lakáshitel kiválasztásához elengedhetetlen, hogy összehasonlítsuk az egyes banki ajánlatokat, éppen úgy, ahogy az üzletek árait is megversenyeztetjük, és ott vásárolunk, ahol kedvezőbbek a feltételek. Ehhez remek eszköz a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora, ami a felhasználó egyéni paraméterei alapján rangsorolja a hiteleket.