Másfajta lakásokat keresünk ma, mint akár egy évvel ezelőtt. S ez a trend a járvány lecsengése után is fennmarad! Mutatjuk, mire érdemes készülni, ha az ember manapság lakást vesz vagy elad, esetleg bérelne-kiadna, mennyiben változott a gondolkodás, az elvárások az otthonokkal szemben, illetve hogyan hatott ez az árakra.
A cikk a Bankmonitor és az Ingatlantájoló partneri együttműködésében megjelenő promóciós anyag.
Ma már kevésbé meglepő, ha azt mondjuk: tartós és mélyreható változásokra kell felkészülnünk akkor is ha lakást, házat adunk el, akkor is ha veszünk. Egy évvel ezelőtt még nem gondoltuk volna, hogy az akkor még csak az itthon alig ismert Wuhan nagyvárosában felbukkant új járvány ilyen óriási méretű, globális üggyé, kihívássá; sőt, jelentős gazdasági recesszióvá is duzzad. Illetve hogy mindez majd milyen alapos változást hoz a mindennapjainkba, főként persze a nagyvárosi életbe.
Hirdetés
Hirdetés
Bérleti anomáliák, 20 százalék körüli árcsökkenés a főváros belső részein
A turisták eltűnése Budapesten már a tavaszi első járvány-hullám alatt üresen hagyott mintegy 7500, rövid távú kiadásra felújított belvárosi „AirBnb-s” lakást és sok tízezer álláshely szűnt meg az ezt követő hónapokban csak a fővárosban és környékén. Aki tehát fővárosi albérletet keresett vagy keres, az nagyon jól járt, mert még a kisebb, könnyen kiadható lakások bérleti díja is mintegy 20 százalékot zuhant fél-egy év alatt.
Jellemző, hogy amíg 2019 végén 100 ezer forint plusz rezsi alatt csak külső kerületi, sok tekintetben kompromisszumos garzont lehetett találni, addig 2020 végére már 75-80 ezer forinttól megjelentek a kínálatban a nem hibátlan, de elfogadható állapotú, jó adottságú, belvárosi, vagy ahhoz közeli garzonok is. Mi több, a bajban lévő bérbeadók a korábban kért kettő helyett, sokszor egy havi kaucióval is megelégszenek, vagy éppen elfogadják, hogy az albérlő gyerekkel, esetleg kisállattal érkezik.
A minimális ár viszont kevéssé csökkent: a kompromisszumos külvárosi(as), udvarra néző, földszinti, nem hibátlan állapotú szoba-konyhák belépő ára legfeljebb pár ezer forinttal csökkent: 65-75 ezerről 60-70 ezerre. Ilyen ár alatt a fővárosban már csak szobákat lehet kapni, közös fürdővel, közös wc-vel, bár tény, hogy a kieső környékeken, a felújítandó lakásokban rezsivel együtt 35-40 ezer forinttól már takaros szobák csíphetők el.
Ha lakást venne, értékesítene, vagy albérletet keres-kínál, akkor kattintson ide.
Új lakhatási igények
De közel sem csak a bérleti piac gyors, látványos “felborulásáról” van szó, hanem a mindennapi lakhatásról is. A karantén idején ugyanis 10 nagyvárosi háztartásból 7-8-ban nagyjából az alábbiak derültek ki:
– Az eddig tágasnak (vagy legalább elegendőnek hitt) lakás bizony nagyon is szűkös, ha a pár, illetve a gyermek(ek) is otthon kényszerülnek lenni napközben is munka, és/vagy tanulás miatt.
– Ha a lakás mérete elegendő is, akkor sem biztos, hogy van elég helyiség az elvonuláshoz.
– Az egész napos otthonlét igényli nem csak a mindenkori főzést, étkezést, hanem a kikapcsolódást is.
– A kikapcsolódáshoz legalább egy erkély, vagy inkább egy kis kert (akár közös társasházi kert) nagyon jól jön.
– A lakás közvetlen környezetében minőségi parkok, zöldfelületek szükségesek, hogy legyen hová kimenni akkor is, ha hetekre otthon kell maradni.
– A home office nem csak ritka kivétel lesz a jövőben, hanem főszabály. Akkor is, ha visszatér az élet a régi kerékvágásba.
– Mivel az irodai típusú munkák esetén hetente 2-3 munkahelyi vizit lesz a sztenderd, így sokkal rugalmasabban tud ez a réteg lakóhelyet választani: nem véletlen, hogy a stagnáló-csökkenő ingatlanárak idején a Velencei tó és a Balaton körül inkább nőttek a minőségi otthonok árai. Végérvényesen Budapest „elővárosi régiójává” avanzsált ugyanis a Velence tó, illetve részben a fővárosból szintén gyorsan elérhető Siófok, Balatonfüred és vonzáskörzetük.
– A Falusi CSOK kedvezmények (az említett home office gyakorlattal és persze a pandémia több hullámával) is felerősítette a korábban meglévő „vidéki romantika” típusú elvonulási, elbújási szándékot. Több tízezer potenciális vásárló kezdett gondolkodni akár állandó, akár ideiglenes vidéki „rezidencia” megvásárlásán.
– Persze a mintegy 3 ezer falusi CSOK-os település között nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a kereslet. Első sorban a Balaton keleti részéhez, a fővároshoz, illetve a tehetősebb nyugati és keleti nagyvárosokhoz (Győr, Székesfehérvár, Debrecen és hasonlók) közel eső, amúgy is jól menedzselt falusi CSOK-os települések a kedvezményrendszer valódi nyertesei. Azaz a 3000-ből legfeljebb pár tucatnyi községben vesznek az emberek egy-kettőnél több házat e kedvezménnyel.
– Ebben az évben sem cseng le ez a megközelítés, hiszen, ha a járvány véget is ér, az emberek emlékezetében, döntéseiben akkor is élénken élni fog, különösen azért, mert a home office munkavégzés velünk marad – legalábbis részlegesen.
– Azaz, ha a heti 5 helyett sokaknak elég lesz hetente egy, vagy 2-3 alkalommal bejárni a következő években, akkor sok tehetős család „kiáramlása” a városokból felerősödik. Különösen ott, ahol a feleségek gyermekekkel maradnak otthon és később sem kényszerülnek feltehetően a helyhez kötött, heti 5 napos munkavégzésre. (Egyre több az ilyen középosztálybeli kismama, aki a GYED lejárta után saját vállalkozásba kezd, részmunkaidőben megy vissza dolgozni, vagy maga is több napnyi home-office rendszerben tér vissza a szakmájába, esetleg az új lakóhely környékén keres új állást.)
– A fenti trendek már látszanak is az árak alakulásában nem csak Magyarországon, hanem például Németországban és más európai országokban is.
A cikk a Bankmonitor és az Ingatlantájoló partneri együttműködésében megjelenő promóciós anyag.
