Tegnap újabb erős mélyrepülést produkált a forint árfolyama. A lakosság számára elérhető banki átváltási árfolyamokban újra megjelent a 400 Ft-os euró… Ma megjelent egy kedvező gazdasági adat és az MNB is igyekszik a kedélyeket csillapítani. Összefoglaljuk a legfontosabb tényezőket, melyek a közeljövőben mozgathatják napjainkban forintunk árfolyamát.
Mi történt idén a forint árfolyamával?
Bárhonnan is nézzük 2022-ben a magyar fizetőeszköz teljesít a legrosszabbul a cseh-lengyel-magyar trióból. Az elmúlt 4,5 hónapban 5,4%-ot vesztett a forint az euróval szemben, míg a cseh korona jelenleg az év eleji szinten áll és a lengyel zlotyi mindössze 1,8%-ot gyengült.
Hirdetés
Hirdetés
Mi okozta az elmúlt napokban az újabb erőteljes gyengülést?
A magyar költségvetés kiigazításra szorul, enélkül túl nagy lenne az éves deficit. Különböző elemzői becslések szerint éves szinten a kiadások 1 000-2 000 milliárd forintos visszafogására lenne szükség. Ennek egyelőre nyoma sincs, viszont a legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint az árstop és rezsicsökkentés fennmarad.
A rezsicsökkentés változatlan formában történő fenntartása a jelenlegi extrém magas nemzetközi energiaárak mellett egyre nagyobb terhet jelent majd a költségvetésnek.
Nem fogadták kitörő örömmel a befektetők, hogy az EU-val továbbra sem a konszolidáció irányába mennek a dolgok: mind az Oroszországot érintő olajembargó, mind a jogállamisági vitához kapcsolódó EU-s pénzek elmaradása komoly feszültséget, potenciális elszigetelődést jelenthet Magyarországnak a nemzetközi porondon.
Mindeközben jelentősen romlott az export-import egyensúly, ami egyet jelent azzal, hogy az országnak több eurót kell vásárolnia (és forintot eladnia).
Az MNB múlt héten jelentette be, hogy az agresszív kamatemelkedés kora véget ért, a kiigazítások a jövőben kisebb ütemben folytatódhatnak. Ezzel a legnagyobb probléma az, hogy a befektetők a forint vonatkozásában érdemi kamattöbbletet várnak el a többi devizához képest. (Ha magasabb a forintban elérhető kamatszint, akkor többen hajlandóak magyar államkötvényt venni és így nagyobb a forint kereslete, mely végül erősebb árfolyamhoz vezet.)
Mindezzel csupán az a gond, hogy
- a nemzetközi porondon egyre több ország lép az érdemi kamatemelés útjára, ahogy ezt az Európai Központi Bank sem zárja ma már ki, hiszen
- továbbra sem látható az infláció tetőzése és majdani csökkenése.
Ha már a kamattöbbletnél tartunk, érdemes megvizsgálni, hogy a magyar állampapírokba történő befektetéssel ma a befektetők milyen kamatot (precízebben fogalmazva: hozamot) tudnak elérni.
Jól látható, hogy a magyar államkötvények kamatszintje ma már egészen magas (egy évvel ezelőtt közel 5%-kal alacsonyabb volt), még a visegrádi országokkal összehasonlítva is. Nem mellesleg ez a kamattöbblet, amit az ország ma megfizet az állampapírokon, szintén jelentős mértékben megterheli a költségvetést.
Forint árfolyam és infláció
Itt bizony van egy kölcsönhatás: a gyenge forint tovább erősíti az inflációt, ami újfent csak a kamatemelkedés irányába hat. Két évvel ezelőtt még uralkodó nézet volt, hogy a forintgyengülés nem emeli az árakat, az elmúlt egy évben azonban már „elengedték” ezt az elméletet a közgazdászok.
Márpedig a magas infláció hatást gyakorol a hazai kamatkörnyezetre: a hitelek és megtakarítások oldalán egyaránt. A piaci kamatozású hitelek kamata érdemben emelkedni kezdett az elmúlt hónapokban. (A legnépszerűbb lakáshitelek kamata egy év alatt megduplázódott.) Márpedig az infláció mérséklődésére az elkövetkező hónapokban nem lehet számítani, emiatt a várhatóan a hitelek is tovább drágulhatnak.
A lakásvásárlók számára a támogatások még komoly segítséget nyújtanak a jelenlegi helyzetben, azok közül azonban az idei év során számos lejár. Márpedig a költségvetés jelenlegi helyzetben az otthonteremtési támogatások sorsa is kétségessé válhat. (Végleges kivezetésre a Bankmonitor szakértői nem számítanak, azonban a kedvezmények feltételei átalakulhatnak.)
Van bármi remény, hogy erősödhet a forint?
Ma reggel jelent meg a magyar gazdaság első negyedéves növekedését mutató GDP adat (+8,2%), ami a várakozásoknál jobb eredmény. Ezzel szinte egyidőben az MNB alelnöke, Virág Barnabás egy konferencián jelezte, hogy a jegybank továbbra is eltökélt az infláció elleni harcban. A két tényező együttesen 5-6 forintos erősödést hozott az euróval szemben.
A következő hetekben-hónapokban azonban ez kevés lesz. Megítélésünk szerint az alábbiak legalább egyike szükséges lenne a forint gyengülő trendjének megtöréséhez:
- Orosz-ukrán háború lezárása.
- Egyértelmű lépések bejelentése a magyar költségvetés kiigazítására.
- A rezsicsökkentés (és árstopok) átalakítása.
- Előrelépés az EU-val szembeni jogvitában (és így az EU-s támogatások ismételt elérhetősége Magyarország számára).
- Magyarország nemzetközi politikai pozíciójának konszolidációja.
- Megfogható jelzés az infláció tetőzésére, az infláció csökkenésének belátható időn belülre kerülésével.
- A nemzetközi kamatemelési várakozások csökkenése.
- A hazai külkereskedelmi egyensúly javulása.