Vajon miben tartják a pénzüket a gazdagok? Ingatlanban? Részvényekben? Állampapírokban? Most kiderül, mit tanulhatunk tőlük!
Májusban több mint 20 év után először ismét megtapasztalhattuk a 10%-os inflációt. Sőt, könnyen lehet, hogy egész évben erre a szintre kell berendezkednünk. Ilyen körülmények között nagy luxus lenne, ha hagynánk elértéktelenedni a megtakarításainkat. Most utánanéztünk, miben tartják a vagyonukat a magyarok, és érdemes-e példát venni a leggazdagabb háztartások befektetői magatartásáról.
Rengeteg készpénzen ülnek a magyarok!
A magyar háztartások pénzügyi eszközeiről szóló legfrissebb makroszintű statisztikák a 2022. március végi állapotokat mutatják. A negyedéves gyakoriságú adatokból számos információt leszűrhetünk a lakosság befektetői attitűdjére vonatkozóan. Első látásra is feltűnő tény, hogy a megtakarítások legnagyobb részét a készpénz és a bankbetétek teszik ki. (Valamivel több vagyon sorolható az „egyéb részesedések” kategóriájába, de ezek jellemzően saját vállalkozásokban való tulajdonrészt jelentenek, nem pedig tényleges pénzügyi megtakarítást.)
Az egy háztartásra jutó készpénz és bankbetét értéke jelenleg kb. 5,2 millió forintra tehető. Mivel egy háztartásban átlagosan 2,35 fő él, így fejenként 2,2 millió forintnyi be nem fektetett megtakarításról beszélhetünk. Ez nem jó hír a jelenlegi vágtató infláció idején, hiszen a befektetés mellőzése súlyos károkat okozhat a megtakarítók számára. Ha feltételezzük, hogy 2022-ben 10% lesz az éves áremelkedés, akkor egy magyar háztartás idén 473.000 forintnyi reálveszteséget lesz kénytelen elkönyvelni a párnacihában vagy bankszámlán tartott vagyona értékéből.
Kötvényekben (főleg állampapírokban) átlagosan 2,5 millió forintot tart egy háztartás, míg részvényekben, befektetési alapokban, életbiztosításokban és nyugdíjpénztárakban együttesen 3,7 millió forintot.
Hirdetés
Hirdetés
Mibe fektetnek a leggazdagabbak?
A Magyar Nemzeti Bank jóvoltából 2022. tavaszán megjelent a legújabb háztartási vagyonfelmérés, amely vagyoni tizedekre („decilisekre”) osztva tartalmaz további információkat a magyar lakosság pénzügyeiről. Ebből megtudhatjuk, hogyan fektet be a leggazdagabb 10 százalék, és megvizsgálhatjuk, érdemes-e példát venni az ő szokásaikról.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy Magyarországon a vagyon döntő része a legfelső decilis kezében összpontosul. A 2020-as év végén a pénzügyi vagyon 62%-a, míg a teljes nettó vagyon 49%-a fölött rendelkezett a háztartások leggazdagabb 10 százaléka! Ez azt jelenti, hogy a leggazdagabb tizedben több mint 103 millió forint volt az egy háztartásra jutó pénzügyi vagyon, míg a társadalom alsó 90%-ában ez az érték alig haladta meg a 7 millió forintot.
A leggazdagabb háztartások kivétel nélkül tartanak készpénzt, 99%-uknak van folyószámlájuk, 50%-uk pedig lekötött betéttel is rendelkezik. Népszerű befektetés a körükben az ingatlan is, csaknem kétharmad részüknek van egynél több lakása vagy háza. Az egész országban szinte csak ők fektetnek be a különböző típusú értékpapírokba: övék a kötvényekben tartott összes vagyon 73 százaléka, valamint a részvények és más részesedések 82%-a.
Ugyanakkor nem minden gazdag háztartásban fordulnak elő ezek a befektetések, például alig 12 százalékuk fektet tőzsdei részvényekbe, 39 százalékuk pedig kötvényekbe. Összehasonlításképpen: az összes magyar háztartás közül mindössze 2%-nak van tőzsdei részvénye, illetve 9%-nak állampapírja.
Mennyit buknak a gazdagok az infláción?
A lakosság egészével ellentétben a leggazdagabb tized portfóliójának jóval kisebb részét, kb. egyhatodát teszik ki a készpénzben és bankbetétben tartott megtakarítások. Így ma nagyságrendileg 20 millió forintra tehető a legfelső decilishez tartozó háztartások által párnában vagy bankban tartott pénz értéke. Ezek a vagyonelemek erősen kiszolgáltatottak az inflációnak, hiszen gyakorlatilag nulla hozamot termelnek. Kétszámjegyű infláció esetén emiatt akár évi 1,8 millió forint (havi 150.000 forint) reálveszteségük is keletkezhet egy év alatt!
Kötvényekben hasonló arányt, kb. a pénzügyi eszközeik 16%-át tartják a leggazdagabb magyarok. Kérdés, hogy ezen belül hogyan oszlanak meg az inflációkövető állampapírok és a fix kamatozású kötvények. Alacsony infláció mellett a Magyar Állampapír Plusz 4,95%-os évesített hozama is kifejezetten vonzó volt, de ma már ez sem képes reálhozamot termelni. Nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban látványosan a Prémium Magyar Állampapírok irányába fordult a lakossági befektetők figyelme.
Az inflációval szemben erősebb védelmet nyújthatnak számukra a részvények és egyéb részesedések, melyek 54%-át teszik ki a pénzügyi eszközeiknek. További 6%-ot képviselnek a biztosítástechnikai díjtartalékok, amelyek jellemzően hosszú távú befektetési célokat szolgálnak, így a mögöttes portfóliókban indokolt lehet a magasabb arányú részvénykitettség. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a leggazdagabbak vagyonának többsége védve lehet az inflációtól, de a készpénzben és bankbetétben tartott megtakarításaikon (azaz a portfóliójuk egyharmadán) 2022-ben jelentős reálveszteségük fog keletkezni.
Ne hagyd elértéktelenedni a pénzedet!
Az infláció nem csak a bevásárlások alkalmával, de a befektetések területén is komoly gondot okoz. Ebben az évben akár milliónként 90.000 forint reálveszteséget is elszenvedhetnek azok a megtakarítók, akik nem lépnek tovább a készpénznél és a bankbetéteknél. Egy jó befektetés azonban képes megőrizni a pénz értékét, és erre ma is megvan a lehetőség: érdemes gyorsan cselekedni, és bebiztosítani a felhalmozott megtakarításunkat! Ma már a hozzáértés hiánya sem lehet akadály: egy szakértő segítségével megtalálhatjuk azokat a befektetéseket, amelyek képesek védelmet nyújtani az erősödő inflációs fenyegetéssel szemben.
Lépj kapcsolatba velünk, és kérd a Bankmonitor tanácsadóinak segítségét a befektetéseid menedzselésében!
