Szinte már közhely, hogy pénzügyi tartalék nélkül kötéltánc az élet, mégpedig biztosítókötél vagy védőháló nélkül. Különösen igaz ez akkor, ha közben hitelünk, hiteleink is vannak, amelyek nemfizetése komoly következményekkel járhat. A pénzügyi krízis ráadásul könnyen átfordulhat adóságspirálba, mert baj esetén a lyukakat általában újabb és újabb adósságokkal igyekeznek betömködni az emberek. De a tartalék ezen kívül pénzügyi szabadságot is adhat, ami akkor is rendkívül fontos, amikor egyébként remekül mennek a dolgok.
1. Van befektetésünk, majd ahhoz nyúlunk, ha kell
Valószínűleg mindenki tisztában van azzal, hogy pénzügyi tartalékra szükség van, ám ennek ellenére sokak egyik napról a másikra élnek, vagy ha van is némi megtakarításuk, az nem fedezné egy havi teljes kiadásukat sem. Természetesen olyanok is vannak szép számmal, akik rendelkeznek befektetésekkel, ám ebben az esetben fontos kérdés, hogy szükség esetén ezekhez mennyi idő alatt, mekkora költséggel, illetve milyen esetleges veszteségekkel juthatnának hozzá. Hiszen egy több éves állampapír esetében hozamveszteséget jelent az idő előtti pénzfelvétel, a részvények árfolyama pedig ki tudja éppen merre jár abban az időben, amikor kényszerből el kell adnunk.
Hirdetés
Hirdetés
2. Van egy kis pénzünk, az elég is lesz
Vannak, akik megelégszenek egy-kétszázezer forint tartalékkal, ám ez koránt sem lesz elég, ha valóban beüt a krach. Ez az összeg is több persze a semminél, de ezt mindenképpen növelni kell, ahogy erre módunk van. Ökölszabály, hogy a pénzügyi tartaléknak legalább 3-6 havi kiadást fedeznie kell, ami már elég idő arra, hogy reagáljunk a helyzetre. Sokkal többet sem érdemes erre a célra elkülöníteni azonban, mert az veszteséget jelent, a plusz pénzt ezért már befektetésként kell kezelni, ami egy egészen más történet.
3. Éppen csak megélek, nem tudok félretenni
Gyakori kifogás, hogy valaki éppen csak kijön a fizetéséből, de félretenni már abból egyszerűen nem tud. Ez igaz is lehet, sokan keresnek rendkívül keveset, az infláció miatt pedig egyre csak nőnek a kiadások. Ennek ellenére nem szabad azonnal lemondani a dologról, mert könnyen előfordulhat, hogy racionalizálással havi pár ezer forintot mégis meg lehet takarítani. Eladhatunk például nem használt kacatokat, de megnézhetjük azt is, hogy a lakásbiztosításunk, az internet- és a mobiltelefon előfizetésünk, a bankszámlánk lecserélhető-e kedvezőbbre. Ha csekken fizetjük be a számláinkat, akkor érdemes lehet megnézni azt is, hogy a csoportos beszedési vagy állandó átutalási megbízásra váltás jelenthet-e némi megtakarítást. A számlák pontos befizetésére is célszerű odafigyelni, mert a csúszás miatt plusz költséget számolhatnak fel, ami ugyancsak megtakarítható.
Előfordulhat, hogy az egyes tételeken mindössze pár ezer forintot tudunk fogni havonta, ám összességében ez már értelmezhető összeg lehet, amiből apránként össze lehet tenni a szükséges vésztartalékot. Nem baj, ha kis lépésekben haladunk, a lényeg az, hogy kezdjük el a dolgot.
4. Szinte semmit nem fizetnek a bankok most a náluk tartott pénzre
Ez sajnos tényleg így van, sok bank mindössze 1-2 százalékot fizet 12 hónapos lekötésre, ám a Bankmonitor bankbetét kalkulátor szerint akad olyan is, ahol 1 millió forint betétre 9 százalék kamatot adnak. Az alacsony betétkamat azonban ne szegje azonnal a kedvünket, gondoljunk arra, hogy ez nem befektetés lesz, vagyis a magas infláció miatt a pénz vásárlóereje sajnos biztosan csökkenni fog. Annyit tehetünk legfeljebb, hogy nem folyószámlán tartjuk a pénzt, hanem lekötjük, így legalább kapunk utána némi kamatot.
5. Van tartalékom, de mindig elmegy másra a pénz
A pénzügyi vésztartaléknak tehát likvidnek kell lennie, hogy gyorsan, kis veszteséggel hozzáférhessünk. Sokan emiatt egyszerűen a folyószámlájukon tartanak némi plusz pénzt, ami könnyen hozzáférhető, ám erre semmilyen kamatot nem fizet a bank, valamint nagy lehet a kísértés, hogy hozzányúljunk, he esetleg valamire éppen szükségünk volna. A tartaléknak azonban szentnek kell lennie, ami kifejezetten vészhelyzetre van, az esetleges nagyon összegű kiadásokat, amelyekre akár hónapokig kell pénzt félretenni, ettől függetlenül kell kezelni.
Érdemes „zsebekben” gondolkodni, vagyis kell egy vésztartalék „zseb”, valamint egy olyan, ami az esetleges nagyobb kiadásokat fedezi, mint amilyen egy váratlan autójavítás, vagy egy háztartási gép hirtelen lerobbanása lehet. Talán furcsa elsőre, hogy azt a két célt külön kell kezelni, de a vésztartalék valójában az esetlegesen kiseső jövedelmet hivatott ideiglenesen pótolni. Ez történhet munkanélküliség, baleset vagy akár betegség miatt.
6. Nem kell tartalék, majd veszek fel hitelt, ha kell
Talán furcsa, de ez nem ördögtől való, bizonyos helyzetekben hitelfelvétel nélkül egyszerűen nem oldható meg egy pénzügyi probléma. A Bankmonitor szakértői szerint például sokan igényelnek személyi kölcsönt egy-egy drágább orvosi beavatkozás finanszírozására. Ennek ellenére mindenképpen kell lennie pénzügyi tartaléknak, legfeljebb, ha ez nem elégséges, akkor jöjjön szóba a hitel, mint végső mentsvár! A hitelnek egyébként is lehetnek egyszeri költségei, amelyeket esetleg saját erőből kell megfinanszírozni, ezért is fontos valamekkora összegű saját megtakarítás. Ahhoz azonban, hogy a hitel egyáltalán szóba jöhessen, hitelképesnek kell lenni, vagyis az esetlegesen meglévő hiteleket szerződés szerint kell fizetni, valamint az aktuális jövedelemnek el kell bírnia a felvenni kívánt összeg havi törlesztőjét.