Az infláció tavaly újra berobbant a köztudatba. Ez nem is csoda, hiszen jelentős áremelkedés volt. A KSH adatai alapján az átlagos éves áremelkedés elérte a 14,5 százalékot, míg a decemberben mért éves drágulás 24,5 százalék volt. A nagy hírverés ellenére számos félreértés kering a fogyasztói árindexről a köztudatban, a Bankmonitor szakértői most tiszta vizet öntenek a pohárba.
Mindannyian hallottunk már az inflációról, ez a mutató méri az áremelkedést, azaz az áruk átlagos drágulását. Az utóbbi időben már mindenki el is kezdett foglalkozni a fogyasztói árindex alakulásával, hiszen már a pénztárcánkon érezhetjük az áremelkedés gyorsulását.
Annak ellenére még mindig számtalan tévhit, félreértés kering az inflációról, hogy rengeteg hallhattunk, olvashattunk az elmúlt hónapokban a témával kapcsolatban.
Hirdetés
Hirdetés
1. tévhit – 2022. év eleje óta 14,5 százalékkal emelkedtek az árak?
A KSH adatai alapján 2022-ben 14,5 százalék volt az éves átlagos áremelkedés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy 2022. január eleje és 2022. december vége között 14,5 százalékkal emelkedtek az árak.
Gyakorlatilag minden hónapban mérik az áremelkedést: megvizsgálják, hogy az előző hónaphoz képest, illetve az elmúlt egy év alatt mennyit drágultak a termékek. Vagyis az év 12 hónapjában megvan az az adat, hogy mennyit emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest. Ennek a 12 számnak az átlaga adja meg az éves átlagos áremelkedést.
Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott évben január 1. és december 31. között ilyen mértékben emelkedtek az árak. Sőt az 2022. decemberi éves áremelkedés – ami 24,5 százalék volt – mértéke jobban közelítheti azt az értéket, amennyivel a tavaly év elejéhez képest emelkedtek az árak, hiszen az a 2021. december és 2022. december közötti áremelkedést írja le.
2. tévhit – Ha az éves infláció 5 éven keresztül 20 százalék volt, akkor az árak megduplázódtak
Logikus lenne, hiszen a öt év alatt húsz százalékos emelkedés összességében 100 százalékot tesz ki. Ugyanakkor ez egy hatalmas tévedés, ugyanis az éves áremelkedést mindig az előző évhez mérik, vagyis a második évben már a 20 százalékkal növelt ár emelkedik tovább, ez az eredeti értékhez képest már 44 százalékos drágulást eredményezne.
Összességében az öt év alatt 148 százalékkal emelkednének meg az árak az eredeti állapothoz képest, a duplázódás pedig már a negyedik év végére meglenne.
3. tévhit – A 24,5 százalékos infláció azt jelenti, hogy minden ennyivel drágult
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a megállapított általános infláció mértékével emelkedett mindennek az ára. Holott ez egy meghatározott árucsomag értékének a változását mutatja meg. Például 2022. decemberében az éves átlagos áremelkedés mértéke 24,5 százalék volt, ettől függetlenül volt olyan áru, szolgáltatás, amelynek az ára még csökkent is egy év alatt. (Például a televíziós előfizetések ára 4,6 százalékkal mérséklődött egy év alatt.)
4. tévhit – Magas az infláció, akkor most érdemes vásárolni
Előzd meg az áremelkedést, ez egy nagyon jó hívószó lehet vásárlásra a jelenlegi inflációs környezetben. Azonban a mindennapi fogyasztási cikkekből, például az élelmiszerből akkor sem érdemes tartalékolni, ha ezek drágulnak a legnagyobb mértékben. Mit kezdhetünk otthon az előre nagy mennyiségben felvásárolt gyümölccsel tejjel… Ez a módszer csak tartós árucikkeknél lehet célravezető.
Ráadásul az infláció értéke az elmúlt időszak árváltozását mutatja be. Vagyis az elmúlt évben, hónapban hogyan alakultak az árak. Arról nem tudunk meg semmit, hogy a jövőben milyen mértékű drágulás várható. A jövőbeni vásárlások szempontjából az inflációs várakozások lehetnek lényegesek, ezek árulják el, hogy mi várható a piacon.
Az azonban kétségtelen tény, hogy magas áremelkedést várva megérheti gyorsan megvenni egy tartós fogyasztási cikket – háztartási gépet, autót -, ezzel még relatív olcsón megszerezve a kinézett árut. Sőt ez szélsőséges esetben még hitelből finanszírozva is jó üzlet lehet. Viszont sosem szabad feleslegesen költekeznünk, csak azt vásároljuk meg, amire tényleg szükségünk van.
5. tévhit – Ha lassul az infláció, akkor olcsóbban lehet vásárolni
Az ideálisnak tartott infláció hazánkban 3 százalék, ezt a mértéket szeretné elérni a jegybank. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy ha minimálisan is, de drágulnak a hazai termékek.
Ha a mostani környezetben valamilyen oknál fogva beköszöntene ez az ideális állapot, akkor jó eséllyel nem lenne olcsóbb semmi. Pusztán az áremelkedés üteme lassulna le.
Ha a korábbi árszint visszatértét várjuk, akkor mi az árak csökkenésében, azaz deflációban reménykedünk. Ez azonban nem azonos a gazdaságban általánosan elfogadott nézettel, az MNB céljával, azaz a mérsékelt áremelkedéssel.
