Az ingatlanárak alakulásával kapcsolatos várakozások, illetve a hitelek drágulása is bizonytalanságot hozott a nemrég még oly pezsgő ingatlanpiacon. Kivárni vagy belevágni? – teszik fel maguknak és családtagjaiknak a kérdést sokan. A friss újlakásépítési statisztikák alapján az előbbi csoportba tartozók aránya nő.
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es tájékoztatója a lakásépítésekről. Eszerint tavaly 20 540 új lakás épült, 3,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mindezzel párhuzamosan a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint 2021-ben. Látszik tehát, hogy a piac a tervek szintjén (engedélykérelmek) továbbra is lendületesen bővül, bár a befejezett projektek száma csak mérsékelten nő.
Jelentős régiós eltérések
Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén nőtt (11%), a többi városban csökkent (–3,9%), a községekben pedig közel negyedével ugrott (24%) az előző évhez képest. Pest régióban a fővároshoz hasonló mértékben lett kevesebb a használatba vett lakások száma: a 3800 új lakás 7,8 százalékos csökkenést jelent.
A központi nagyrégión kívül mindenütt nőtt az új lakások száma a megelőző évhez viszonyítva. A növekedés mértéke kiemelkedő volt a Dél-Alföldön (30%), ahol a közel kétezer új lakás fele a régió központjában épült. A Nyugat-Dunántúlon felépült 2700 lakás 3,1 százalékkal több a megelőző évinél. Ugyanakkor az alacsony bázisról hasonló arányú növekedést felmutató Észak-Magyarországon alig több mint 600 lakás épült. Az ország többi régiójában az új lakások száma 1300–1800 között alakult, és ez 20 százalék körüli bővülést jelentett az egyes régiókban.
A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60 százalékra csökkent 2021-hez képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 9,0 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 négyzetméterrel, 96,1 négyzetméterre nőtt 2021-hez képest.
Hirdetés
Hirdetés
Az érdeklődés továbbra is erős
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint az előző évben. A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14 462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44 százalékos növekedést jelent az előző évi különbséghez képest.
Az építési engedélyek országos növekedése mögött élesen szétváló területi folyamatok figyelhetők meg. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel két és félszeresére növekedett, de minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11 százalékkal. Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon növekedett, az előző évhez képest 14 százalékkal.
A kiadott új építési engedélyek alapján 2021-hez képest tavaly 16 százalékkal kevesebb, összesen 13 897 lakóépület építését tervezték. Ezen belül a tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77 százalék volt, összesen 10 727 darab. A tervezett nem lakóépületek száma 4 768 volt tavaly, ami 5,0 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
Érdemes eltolni az ingatlanterveket?
Akik nincsenek lépéskényszerben érdemes alaposan mérlegelni a kérdést. Ez mindig igaz, de most talán idő is van erre. A hitelkamatok emelkedése – ahogy arra korábbi összefoglalónkban is felhívtuk a figyelmet – egyelőre lassulni, megállni látszik. Ugyanez a trend érvényesül a lakásáraknál is, bár egyelőre gyors és drasztikus áresésre a Bankmonitor szakértői nem számítanak. Mindeközben a rendelkezésre álló megtakarítások a korábbi időszakokhoz képest érdemben magasabb hozamok mellett fektethetők be akár kockázatmentesen is, például állampapírba.
Sokan vannak azonban olyanok is, akiknek az élethelyzete nem ad lehetőséget a késlekedésre, ám aggódnak amiatt, ha a jelenlegi magas kamatok mellett vesznek fel hitelt, annak magas terheit a sokáig kell majd fizetniük a jellemzően hosszú (10 éves, illetve ezt is meghaladó) kamatperiódusú hitelek mellett.
Számukra lehet alternatíva a hitelkiváltás. Magyarán, ha a kamatok remélt csökkenése be is következik (bár ennek időpontjára vonatkozóan egyelőre senki sem bocsátkozik becslésekbe) lehetősége lesz arra is, hogy kedvezőbb kondíciójú kölcsönre cserélje a magas kamatok időszakában igényelt hitelét. Erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben.