A legtöbb esetben amikor az állampapírok nyereségével találkozunk – legyen szó a lejáratkori értékről, vagy épp más mutatóról – a példában abból indulnak ki a kalkuláció készítői, hogy a kapott kamatokat, hozamokat újra befektetjük. Ez azonban a legtöbb esetben nem egy automatikus folyamat. A Bankmonitor szakértői összeszedték, hogy a lakossági állampapírok esetében hogyan működik az újrabefektetés, mire érdemes figyelni.
Jelenleg igen népszerűk az állampapírok, ez teljesen érthető is, hiszen az alapkamat és a piaci hozamok emelkedésével az állampapírokon elérhető nyereség is növekedett. A jelenleg legnépszerűbb a lakossági állampapírok közül a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) és a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP). Mindkét konstrukció kamata változó: gyakorlatilag egy piaci mutató értékét növelik egy fix kamatfelárral.
A prémium állampapír esetében ez a mutató az infláció, míg a bónusz kötvény kamatát a Diszkont Kincstárjegyek aukciós hozama befolyásolja. Az induló éves kamatszint azonban ismert. Ez a 2030-ban lejáró PMÁP esetén 16% – ez nagyságrendileg tényleg egy évig változatlan -, míg a BMÁP-nál az éves induló kamatszint 15,17%, ez azonban negyedévente változhat.
Látható, hogy ezek az induló kamatok tényleg rendkívül kedvezők a többi alacsony kockázatú befektetésen elérhető nyereséghez képest. Éppen ezért az állampapírok népszerűsége teljesen érthető, nagyon sokan választják ezt a terméket a magas hozam reményében. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezt a hozamot hogyan számolták ki, esetlegesen mit kell tennünk annak érdekében, hogy meg is kapjuk ezt az összeget.
Hirdetés
Hirdetés
A hozam szempontjából nagyon nem mindegy, hogy mi lesz a futamidő alatt kapott kamatokkal
Nagyon sok számítással találkozhatunk, amelyekből kiderül mekkora hozamra számíthatunk az adott befektetés választásával. Illetve megtudhatjuk, hogy a kérdéses állampapír választásával mennyi pénzünk lehet 3, 5, vagy épp 7 év múlva. Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy ezek a számítások jellemzően élnek bizonyos alap feltevésekkel. Ezek egy része pedig a futamidő alatt kapott kamatok sorsát is érintik.
Jellemzően abból indulnak ki a kalkuláció során, hogy a kapott kamatokat az eredeti befektetés feltételeinek megfelelően újra be tudjuk fektetni. Ez hosszú futamidő alatt a nyereséget érdemben befolyásolhatja, hiszen a futamidő alatt kifizetett kamatok is tovább kamatoznak, ezáltal növelik a nyereséget.
Nézzük a hozamok újrabefektetésének hatását egy példán keresztül. Tegyük fel, hogy 10 millió forintot szeretnénk elhelyezni a 2030/I PMÁP-ba.
A kötvény kamata az alábbiaknak megfelelően alakulhat az ismert adatok és a jegybank várakozása alapján:
- 2023. január 20. és 2024. február 20. közötti az éves kamat 16%, a ténylegesen kifizetett kamat 17,36%. (A tavalyi infláción alapuló biztos tény.)
- 2024. február 20. és 2025. február 20. között az éves és a ténylegesen kifizetett kamat várható értéke 18,8%. (Az MNB által 2023-ra várt infláció alapján számolva.)
- 2025. február 20. és 2026. február 20. között az éves és a ténylegesen kifizetett kamat várható értéke 4,9%. (Az MNB által 2024-re várt infláció alapján számolva.)
- 2026. február 20. és 2027. február 20. között az éves és a ténylegesen kifizetett kamat várható értéke 4,5%. (Az MNB által 2025-re várt infláció alapján számolva.)
- 2027. február 20. és 2028. február 20. között az éves és a ténylegesen kifizetett kamat várható értéke 4,5%. (Az MNB inflációs célértéke alapján számolva.)
- 2028. február 20. és 2029. február 20. között az éves és a ténylegesen kifizetett kamat várható értéke 4,5%. (Az MNB inflációs célértéke alapján számolva.)
- 2029. február 20. és 2030. február 20. között az éves és a ténylegesen kifizetett kamat várható értéke 4,5%. (Az MNB inflációs célértéke alapján számolva.)
De milyen nyereséget eredményezne ez a kamatfizetés akkor, ha a futamidő alatt kapott kamatokkal nem kezdünk semmit? És mi a helyzet abban az esetben, ha azt az eredeti befektetés aktuális hozamának megfelelő kamatok mellett újra be tudnánk fektetni?
A példában szereplő befektetésnél óriási hatása lenne a futamidő alatt kapott kamatok sorsának. Ha ezt a kamatot minden évben az aktuális kamatszint mellett le tudnánk kötni, akkor 7 év alatt 17 441 233 forintot termelne a befektetésünk. Ha nem teszünk semmit a futamidő alatti kifizetésekkel, akkor viszont csak 15 906 000 forintot érne lejáratkor a befektetett 10 millió forintunk. Vagyis kicsivel több, mint 7 év alatt 1 535 233 forint extra pénzt hoz az, ha foglalkozunk az időközben kapott kamatokkal is.
Mi történik az egyes állampapíroknál a futamidő alatt kifizetett kamatokkal?
A kamatok sorsa azonban egyáltalán nem azonos a különböző állampapírok esetében, van ahol nincs teendőnk a kamatokat automatikusan befektetik. Van olyan eset, amikor nekünk kell gondoskodnunk a hozamok befektetéséről. Sőt olyan eset is van, ahol a kérdés nem is értelmezhető.
Állampapírok, amelyek a futamidő alatt nem fizetnek kamatot
Van olyan állampapír, amelyik a futamidő alatt nem is fizet kamatot. Ilyen az Egyéves Magyar Állampapír, vagy a Kincstári Takarékjegy egy, illetve két éves futamidejű változata. Ezek a papírok csak a befektetési idő lejáratakor fizetnek kamatot. Vagyis időközi kamatfizetésről, és azok újrabefektetéséről nem beszélhetünk.
A nem lakossági állampapírok közül tipikusan ilyen papír a Diszkont Kincstárjegy, ez a konstrukció egyáltalán nem fizet kamatot. A nyereségünk abból származik hogy kibocsátáskor a névértéke alatt tudjuk megvenni a papírt, míg lejáratkor a névértéket fizeti ki számunkra az állam. Gyakorlatilag árfolyamnyereségünk lehet a befektetésünkön.
Állampapírok, amelyeknél a kamatok befektetéséről nekünk kell gondoskodnunk
Számos állampapír esetében a futamidő alatt a kamatokat megkapjuk a saját pénzszámlánkra. Ezek sorsáról mi magunk dönthetünk: elkölthetjük, vagy épp újrabefektethetjük azokat. Ilyen például az inflációkövető prémium állampapír, vagy a bónusz állampapír.
Ha eredeti befektetésünk nyereségét szeretnénk maximalizálni, akkor a kamatok újrabefektetéséről nekünk kell gondoskodnunk. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy kamatfizetéskor új megtakarítást kell keresnünk, márpedig az akkori piaci környezet, hozamszint befolyásolja az elérhető nyereséget. Lehet az eredeti feltételeknél kedvezőbb, vagy épp kedvezőtlenebb lesz a helyzet, azt pedig már láthattuk korábban, hogy az újrabefektetésen elérhető nyereség nagyon is sokat nyom a latba.
A hozamok automatikus újrabefektetésére is van példa
A Magyar Állampapír Plusz esetében a futamidő alatti kamatokat gyakorlatilag automatikusan befektetik az eredeti papírba. Vagyis ennél a konstrukciónál nem kell foglalkoznunk a futamidő alatti kamatokkal.
Jelenleg a konstrukción elérhető 4,95 százalékos éves átlagos nyereség nem tekinthető soknak. A hozamok automatikus visszaforgatása azonban előnyös lehet azok számára, akik nem szeretnének rendszeresen aktívan foglalkozni a megtakarításukkal.
