Megjelent a Magyar Nemzeti Bank márciusi, hitelpiacra érvényes statisztikája, ami már bizakodásra adhat okot. A hitelezési volumen ugyan nem emelkedett számottevően, de a kölcsönök átlagos kamata végre csökkenésnek indult.
A napokban jelent meg a Magyar Nemzeti Bank publikációja a márciusi hitel és betéti kamatokkal kapcsolatban. A megjelent adatok alapján a lakossági hitelpiac nem pörgött fel, de talán már látható a fény az alagút végén. A statisztikákban ugyanis számos biztató jelet találhatunk.
Minimálisan emelkedett a folyósított hitelösszeg
Sajnos a tavasz első hónapjában se indult be igazán a kölcsönök iránti érdeklődés, azonban mindenképpen pozitív, hogy a főbb lakossági kölcsönöknél már emelkedésnek indult a folyósított hitelvolumen.
Márciusban 41,6 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok, ez 8,5 milliárd forinttal haladta meg a februári szintet. Viszont az egy évvel korábbi 104,9 milliárd forintos értéktől érdemben elmarad.
Személyi hitelből 42,7 milliárd forintot folyósítottak a pénzintézetek, ami 7,7 milliárd forinttal haladja meg a februári szintet. Itt azonban a 2022. márciusi 48,2 milliárd forintos szinttől nincs olyan jelentős elmaradás. Ez nagyon jól mutatja, hogy a legnépszerűbb fedezetlen kölcsönt nem érintették olyan mélyen az elmúlt időszak eseményei.
A kamatmentes Babaváró hitelből márciusban 18,3 milliárd forintot folyósítottak a bankok, ami nem tűnik túl magas összegnek. De még így is 51 százalékkal meghaladja a februári összeget. Ettől függetlenül nem véletlenül tűnt kicsinek a márciusi adat, 2022. harmadik hónapjában ugyanis 65,5 milliárd forintot folyósítottak a bankok a támogatott hitelből.
Hirdetés
Hirdetés
A hitelkamatok már csökkennek
Szerencsére a kamatemelkedés megállt, sőt az elmúlt időszakban már egyes bankoknál csökkenést is lehetett látni, például a jelzáloghiteleknél. Ezt visszatükrözi a jegybank márciusi statisztikája is. A lakáshitelek átlagos THM értéke 10,52 százalék volt, ami még mindig igen magasnak tekinthető, viszont a januári 11,67 százalékos plafontól már érdemben elmarad.
Szemléltetésképpen egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél ez a költségcsökkenés 15 688 forintos törlesztőrészlet-csökkenést jelentene. (215 633 forintról 199 945 forintra mérséklődne a havi fizetnivaló.)
A személyi kölcsönök esetében is csökkenésnek indult a THM értéke, a márciusban folyósított hitelek teljes hiteldíj mutatójának átlagos értéke 18,98% volt, míg az év első hónapjában a mutató értéke még 19,48 százalékon állt. Ennek a változásnak jóval kisebb a hatása: egy 3 millió forint összegű, 7 éves futamidejű kölcsön törlesztőrészlete csupán 900 forinttal mérséklődne.
A Babaváró hitel egy nagyon speciális konstrukció, hiszen a kölcsön kamatmentesen indul, éppen ezért a kamatkörnyezettől függetlenül a tényleges induló havi törlesztőrészlet nagyságában nincs különbség. A THM értékében mégis jelentős csökkenést lehet tapasztalni: a januári 16,22 százalékos csúcsról 13,87 százalékra mérséklődött a mutató értéke. A teljes hiteldíj mutatót ugyanis ezen terméknél úgy határozzák meg, mint ha nem születne az igénylőknek gyermeke, vagyis a kapott támogatást vissza kell fizetni. Ezen büntetés összege viszont már nagy mértékben függ a piaci kamatkörnyezettől. Vagyis a mutató kedvező változása azok számára jelenthet majd előnyt, akiknél valami miatt a Babaváró piaci kölcsönnél alakulna át.
Tényleg túl vagyunk a nehezén?
A múltbeli adatok ha minimálisan is, de javuló tendenciát mutatnak – ez igaz a folyósított összegekre és a hitelkamatokra is -, ugyanakkor a márciusi helyzet még messze van a korábbi állapottól. Sokan kíváncsiak, hogy mikor térhet vissza – ha egyáltalán visszatérhet – hasonló kamatkörnyezet.
Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, a hitelkamatok érdemi csökkenéséhez az inflációnak – és ezáltal az irányadó kamatoknak – is jelentősen csökkennie kellene. A jegybank előrejelzései szerint az áremelkedés az év második felében mérséklődhet jelentősen, az év végére az egyszámjegyű infláció is elképzelhető. Ezzel párhuzamosan a jegybank is megkezdheti az irányadó kamatok csökkentését. (Ennek előszeleként már április végén tett is egy szimbólikus lépést az MNB.)
Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az egyszámjegyű – azaz 10 százalék alatti – infláció is még igen magasnak tekinthető. Messze meghaladja ez az érték a jegybank 3 százalékos célértékét. Ráadásul az irányadó kamatok csökkentésére is csak fokozatosan kerülhet sor.
Mindezek alapján a hitelkamatok érdemi mérséklődésére sem lehet számítani az elkövetkező hónapokban. Ez pedig gyakorlatilag elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a tavalyi évhez hasonló összegű lakáshitelt folyósítsanak a bankok. A fény tehát mát látszik, de az alagút vége még eléggé messze van.