Három év alatt hihetetlen mértékben megnőtt az elektronikus banki átutalásos csalások száma, a nagyszámú próbálkozás jelentős része sajnos sikeres is! Sokszorosára ugrott a bankkártyával kapcsolatos csalások száma is. A legrosszabb hír az, hogy a hazai bankok egyre nagyobb arányban próbálják az ügyfelekre terhelni a kárt. Mi az oka a nagy növekedésnek, mire figyeljünk jobban, és mit tegyünk, ha mi is áldozatul esünk?
A legnagyobb mértékben az elektronikus átutalásos átverésekből származó károk ugrottak meg: 8,1 milliárd forintos veszteség keletkezett csak 2023. első félévében. Az ilyen csalások értéke nem is olyan régen – például 2019 egészében – alig haladta meg a 400 millió forintot.
Még kellemetlenebb a helyzet amiatt, hogy a hazai bankok egyre inkább az ügyfelekre tudják hárítani a csalásokból fakadó károkat. Az elektronikus átutalások esetében 2023. első felében a 8,1 milliárdos kárból 7,3 milliárdot terheltek az ügyfélre! 2023 első félévében kisebb veszteség érte a hazai bankkártyásokat a csalások nyomán, de az ügyfelekre terhelt kár itt is eléri az 1 milliárd forintot.
A csalások darabszáma is radikális növekedésnek indult az elektronikus utalások terén, ez a jelenség 2022 elejétől egyre szembetűnőbb:
Az ügyfelekre terhelt elektronikus átutalási csalások összege alapján 2023 első félévében az egy sikeres csalásra jutó átlagos összeg több mint 900 ezer forint volt, tehát az átvert ügyfelek ennyit buktak fejenként átlagosan.
Hirdetés
Hirdetés
Felkerültünk a csalók térképére
Szakértők szerint jobbára három oka van annak, hogy ilyen értékben megszaporodtak ezek a csalások Magyarországon.
- Csodálatos anyanyelvünk sokáig védett bennünket, hiszen a magyarul nem tudó csalók nem tudtak jó magyarsággal megírt megtévesztő üzeneteket küldeni. A fordítóprogramok ugrásszerű fejlődésével ma már sajnos ez sem probléma. Szakértők szerint az elmúlt egy-két évben lényegesen javult az adathalász, spam üzenetek nyelvezete.
- Magyarországon – a nyugati fogyasztókhoz képest – lényegesen alacsonyabb az ügyfelek biztonsági tudatossága, azaz itthon egyelőre sokkal könnyebb átverni egy átlagos banki ügyfelet, így érdemes volt keletre nyitniuk a csalóknak.
- Az azonnali fizetés három évvel ezelőtti bevezetése nagyon hasznos újítás volt a fogyasztóknak, de a csalók dolgát is megkönnyítette. A csalók gyakran hamar porlasztják a kicsalt összeget, azaz elutalgatják kisebb részletekben sokfelé, így az kevésbé követhető.
Egyre inkább pszichológia
A banki folyamatokban kötelező kétfaktoros hitelesítéssel a technológiai jellegű csalásokat sikerült visszaszorítani az EU-ban, ám a csalók bővítették eszközeiket: áttértek a pszichológiai manipulációra.
Itt valamilyen trükkel ráveszik az ügyfelet, hogy ő maga utalja el a pénzt a csalóknak, vagy engedjen hozzáférést a pénzéhez. Ennek számtalan verziója lehet, a facebookos nyereményjátékos csalásoktól a nigériai örökösös átveréseken át odáig, hogy akár egy hamis banki call centerhez irányítják az áldozatot, vagy egy egyszerű program feltelepíttetésével „átveszik a hatalmat” a számítógépe felett. Sajnos az ilyen rábeszéléses vagy pszichológiai átverések felismerésében egyelőre nagyon gyengék a magyar felnőttek. Erről tanúskodik az elképesztően megugró lakossági károk összege!
Az elmúlt két-három évben Magyarországon a kártyáshoz képest az átutalásos csalás lett sokkal gyakoribb. Ennek az az oka, hogy azok, akik képesek fogadni a neten a kártyás fizetést, számos biztonsági szűrőn esnek át. A kártyakibocsátók ellenőrző rendszerei továbbá minden tranzakcióhoz azonnal hozzárendelnek egy „csalásgyanú-pontszámot”, amelyet a bankokkal is megosztanak, itt tehát nehezebb a csalók dolga.
A tudatlanság nem mindig mentség
Mind az átutalásos, mind a kártyás csalásoknál akkor viseli az ügyfél a kárt, ha a bank be tudja bizonyítani, hogy az ügyfél súlyosan gondatlan volt és azért tudták átverni. A banki szerződések tartalmaznak elvárást arra vonatkozóan, hogy az elvárható gondosságnak megfelelően az ügyfélnek biztonságban kell tartania a személyes hitelesítéshez használt banki adatait. Arra viszont nincs korrekt meghatározás, hogy mikortól számít egy ügyfél súlyosan gondatlannak.
Nem törvényszerű, hogy csak súlyos gondatlanság mellett lehet valakitől pénzt kicsalni. A csalók tudhatnak például különleges adatokat az ügyfélről, amivel a bizalmába férkőznek, erős pszichológiai nyomást gyakorolnak rá, hogy gyors döntésre késztessék – pl. most van veszélyben a bankszámláján lévő összeg, azonnal lépnie kell. Van, amikor nagyon élethűen lemásolják a banki felületeket, hogy a laikus ne tudja megkülönböztetni az eredetitől.
Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?
- Csalás bejelentésekor a bankok rögtön megkérdezik, hogy az ügyfél adta-e meg az adatait a csalóknak, vagy ő indította-e az utalást. Ha igen, akkor a bankkal szemben az ügyfél nehezebb helyzetbe kerül. Önmagában egy jóváhagyott fizetést nem tekinthet a bank súlyos gondatlanságnak, ennyivel a jogszabály szerint nem intézheti el az ügyet. Alapos vizsgálatot kell lefolytatnia, ahol a banknak kell bizonyítania, hogy az ügyfél az átlagos, laikus felhasználókhoz képest is súlyosan gondatlan/felelőtlen volt.
- Ha a vizsgálat szerint az ügyfél megengedhetetlen gondatlansága miatt jöhetett létre az átverés, és az ügyfél ezt nem fogadja el, úgy következő körben a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT-hez) fordulhat. A Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank által működtetett, bíróságon kívüli vitarendezési fórum, amely 2011 óta nyújt lehetőséget pénzügyi tárgyú fogyasztói jogviták békés rendezéséhez.
- Ha a PBT sem hoz kielégítő megoldást, akkor az ügyfél utolsó lehetőségként még mindig indíthat polgári pert is az igazáért.
Banki ügyekben inkább legyünk túlzottan óvatosak, mint könnyelműek
Talán nem véletlen, hogy 2023. szeptemberétől tervezi a kormány az online térben elkövetett bűncselekmények felderítésére specializálódott egység felállítását. A rendelettervezet szerint ez „a kiberbűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások hatékony kezelése és a bűnelkövetőkkel szembeni eredményes fellépés miatt indokolt”.
Mindazonáltal az a leghasznosabb, ha az eddigieknél sokkal tudatosabbak, odafigyelőbbek és óvatosabbak leszünk! Jegyezzük meg, hogy:
- a bankok, közműszolgáltatók soha, semmiképp nem kérik el a belépési adatainkat telefonon vagy e-mailben;
- banki alkalmazottak nem ijesztgetnek, nem kényszerítenek gyors cselekvésre valami váratlan veszély miatt;
- még ha rendeltünk is valamit a neten, nem kell telefonon – sms nyomán – vámkezeltetni a csomagot;
- nem fordul elő olyan, hogy egy napon belül rendezni kell a tartozást, különben lekapcsolják az áramot.
Manapság talán a hamis banki hívások a leggyakoribbak. Kövessük az alábbi, az MNB fogyasztóvédelmi szervezetének tanácsait, és szinte 100%, hogy nem esünk csalók áldozatává!
- Kezelje óvatosan, fenntartással a kéretlen telefonhívásokat!
- Minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb! Lassítson, és gondolja át alaposan, hogy mit is kérnek valójában!
- Gyanús telefonhívás esetén ne adjon meg személyes adatokat, és szakítsa meg a beszélgetést!
- Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresik. Annak az ellenőrzésére, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát, keresse meg a szervezet telefonszámát (a weboldalán vagy online kereséssel), és lépjen vele kapcsolatba közvetlenül!
- Az ellenőrzéshez ne használja a hívó által megadott telefonszámot! A szám hamis lehet, vagy kifejezetten a csaláshoz is létrehozhatták.
- A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat Önről vagy a vállalatról, amelynek dolgozik, például a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhat meg a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat.
- Ha hitelesnek gondolja a telefonhívást, akkor is kérjen keresztazonosítást, melynek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig az ügyfél!
- Soha ne adja meg a betéti vagy hitelkártyája PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavát vagy egyszer használható, második hitelesítési kódot! A bankok sosem kérik el ezeket az információkat!
- Mások kérésére soha ne telepítsen programot számítógépére vagy telefonjára! A csalók sokszor vírusvédelmi megoldásnak beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
- Soha ne utaljon pénzt telefonon érkező kérésre! Egy bank sosem kér ilyet.
- A csalási szándékú hívásokat azonnal jelentse a bankjának!
Összességében kijelenthető, hogy csak a bejáratott csatornákon kommunikáljunk a szolgáltatóinkkal, azzal már rengeteg veszélyt kiszűrhetünk.
