A Magyar Államkincstár érdekes kérdőívet küldött ki a Webkincstár szolgáltatást használó befektetők postaládájában. Az anonim felmérésben többek között azt firtatják, hogy a befektetők tisztában vannak-e az állampapírok visszavásárlási szabályaival, költségével és azzal, hogy ez bármikor megváltozhat, illetve ezek mennyire befolyásolják őket a befektetési döntéseik meghozatalában. De miért is borzolhatja fel már maga a kérdés feltevése is sokak idegeit?
A Webkincstári rendszer postafiókjában megjelenő kérdőív önmagában mindenképp hasznos, hiszen fontos a befektetők céljainak, preferenciáinak megismerése, mind az új állampapír konstrukciók kidolgozása, mint a Webkincstár szolgáltatásinak fejlesztése miatt. Ugyanakkor némileg beszédes, hogy több kérdésben is érintik a papírok idő előtti visszaváltási lehetőségét és ennek költségeit.
Ez jelenleg leginkább az inflációkövető állampapírok (PMÁP) tulajdonosait érintheti érzékenyen, hiszen ők 2023. november közepén összesen 6 672 milliárd forintot tartottak PMÁP-ban, amire óvatos becslések szerint (18%-os kamattal számolva) is mintegy 1 200 milliárd forint kamatot kell majd fizetnie az államnak a 2024-es évre. (Az adott év kamata mindig az előző év átlagos éves inflációjának és az adott sorozatra érvényes kamatprémiumnak az összege.)
Ez azt jelenti, hogy az inflációkövető állampapírokkal idén és jövőre rendkívül jól lehet keresni, ám az infláció várható konszolidációjával 2025-től jelentősen veszíthetnek vonzerejükből. Ezért számítani lehet arra, hogy a befektetők nagy számban szállnak majd ki belőle idő előtt, ebben az esetben pedig nagy jelentősége lehet annak, hogy a Magyar Államkincstár milyen költséggel vásárolja vissza a papírokat.
Amennyiben marad a PMÁP-nál a jelenlegi 1%-os költség, akkor ez rendkívül kedvező, hiszen miközben egy 10 millió Ft-os befektetés például a 2033/I sorozatból nagyságrendileg 1,8 millió Ft-ot termel csak 2024-ben, az idő előtti értékesítés mindössze 100 ezer Ft kiadást jelent. (A kamatot a számlán írják jóvá, vagyis nem tőkésedik automatikusan, így ahhoz szabadon hozzáférhetnek a befektetők.)
Hirdetés
Hirdetés
Tényleg emelkedhet a kiszállás költsége?
Mindenképpen figyelemre méltó, hogy az Államkincstár a friss kérdőívében külön is foglalkozik a visszavásárlás költségével, ami akár puhatolózásként is felfogható. Magának a visszavásárlási költségnek a megemelése sem példa nélküli, hiszen a korábban „Szuperállampapírnak” is nevezett, évi 4,95%-os átlagos kamatot fizető MÁP+ esetében is megemelték azt 0,25-ről 0,5%-ra. Ez nem jelentett lényegi drágulást, ami abból is látható, hogy az akkori 6 362 milliárd forint MÁP+ állománynak mára szinte írmagja sem maradt, a magasabb eladási költség ellenére gyakorlatilag mindenki kiszállt belőle, valószínűleg éppen azért, hogy inflációkövető állampapírra váltson.
Ez alapján akár arra is lehet számítani, hogy amennyiben az infláció csökkenése miatt a PMÁP már nem termel annyira vonzó kamatot, pontosabban megjelennek ennél többet fialó lakossági befektetési lehetőségek, akkor megindulhat egy komoly eladási hullám. Viszont, ha 2024-ben valóban 6% körüli értékre csökken az éves átlagos infláció, a PMÁP pedig jövőre valóban 18% feletti kamatot termel ugyanerre az időszakra, akkor egy a MÁP+-nál látott költségduplázás még nem igazán ronthat a befektetés pénzügyi előnyén.
