Ekkora kamatért nem éri meg félretenni a pénzem! Kamatokkal növelten sem ér annyit a pénzem, mint a befektetés indulása előtt! Az infláció felzabálja a befektetésem értékét! Ilyen és ehhez hasonló kijelenésekkel gyakran találkozhatunk az utóbbi időben. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: megéri vagy sem befektetni a jelenlegi magas infláció mellett? A kérdés tisztázásában Varga Ádám az Erste Befektetési Zrt. Termék- és üzletfejlesztési vezetője volt segítségünkre.
A magas infláció, a gyors áremelkedés azt jelenti, hogy pénzünk vásárlóereje érdemben mérséklődik, gyakorlatilag kevesebb árut tudunk belőle vásárolni. Szélsőséges esetben eljuthatunk akár oda, hogy a befektetésünk hozama is elmarad az áremelkedéstől, ebben a szituációban már a kamatokkal növelt megtakarításunkból se tudjuk azt az árumennyisége megvásárolni, mint a befektetés indulása előtt. Ezt a helyzetet szokás negatív reálkamatnak is nevezni.
Sajnos az elmúlt bő egy évben a negatív reálkamat nagyon is jellemző volt hazánk befektetéseire. Az igen magas, kétszámjegyű inflációtól ugyanis messze elmaradtak a megtakarítási hozamok.
Az ábrán látható az infláció alakulása az elmúlt időszakban, itt láthatunk olyan hónapokat, amikor 20% feletti éves áremelkedéssel kellett szembesülnünk.
Ezzel szemben az elmúlt évben a betétek és az állampapírok között is elvétve lehetett találni olyat, amelynek az éves kamata átlépte a 10 százalékot.
Lehet meglepő, de ez még az inflációkövető állampapírra is igaz volt, pedig az a befektetés az inflációt meghaladó kamatot fizet. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a papír késleltetve követi az infláció értékét, az idei évben tapasztalt extrém magas drágulás majd a jövő évi kamatban jelenik meg, amikor az infláció már az elemzők szerin érdemben csökkenni fog: jövőre az MNB 4,0% -6,0% éves átlagos drágulást vár. (Hozzá kell tenni, hogy az új inflációkövető befektetés az első 1,5 évben nem követi le az áremelkedést, hanem fix évi 9,9%-os kamatot kínál.)
Hirdetés
Költsük el az összes pénzünk, előzzük meg a drágulást. Vagy mégsem?
A magas infláció és a negatív reálkamat miatt sok magyarban megfogalmazódott a kérdés: nem érdemes inkább elkölteni a pénzünket? Hiszen a bérünkből megvásárolható áru mennyisége érdemben csökken az idő előrehaladtával.
Varga Ádám az Erste Befektetési Zrt. Termék- és üzletfejlesztési vezetője szerint ez a felvetés logikusnak tűnik, mégis alapvetően hibás. Több olyan kérdést is fel kell tennünk egy ilyen helyzetben, ami aláássa ezt a logikát:
- Arra költsük a pénzünk, ami a leggyorsabban drágul? Logikusan hangzik, de nézzük meg mit láttunk az elmúlt időszakban. Az élelmiszerek ára emelkedett talán a legnagyobb mértékben: a kenyér, a tejtermékek, a zöldség és gyümölcs ára jelentősen megnőtt. Ezekből azonban nem érdemes feltétlenül többet vásárolni egyszerűen azért, mert az idő múlásával könnyen megromlanak.
- Vásároljunk inkább valami tartós, könnyen tárolható árucikket? Ezzel megoldódni látszik az a „romlandó áru” probléma. Azonban jön helyette másik: mit kezdjünk a megvett eszközzel? Mit csináljunk egy újabb mosógéppel, sütővel, bútorral? Ahhoz túl drágák és helyigényesek, hogy csak úgy porosodjanak otthonunkban.
- Vásároljunk üzemanyagot? Itt is felmerül a tárolhatóság és a romlandóság problémája: benzint nem fogunk egy nejlonzacskóban elrakni a garázsban. Ráadásul az üzemanyagnak sem tesz jót az idő, pláne, ha nem megfelelő körülmények között tároljuk.
A költsük el még mos a pénzünket, amíg minden olcsó logikusnak hangzik, de valójában nem érdemes felesleges árukat megvennünk. Ez nem védekezés az infláció ellen, hanem pazarlás, ami később még komolyabb problémához vezethet.
Nézzük meg ennek hatását egy egyszerű példán keresztül. Induljunk ki abból, hogy havonta 30 ezer forinttért vásárlunk zöldséget, gyümölcsöt. A termék ára jelentősen, havi 4 százalékkal emelkedik, ezért úgy döntünk, hogy megvesszük most két hónapra előre az árut, azaz 60 ezer forintot költünk.
Ha nem megfelelően tároljuk a dolgokat – a hűtőszekrény sem jelent feltétlenül kellő védelmet -, akkor a megvásárolt árumennyiség egy része megromlik. Induljunk ki abból, hogy a megvett zöldség és gyümölcs tizede jut erre a sorsra. Azaz 6 ezer forint értékű árut kell újra megvennünk 4 százalékkal drágábban, 6240 forintért. Vagyis összességében 66 240 forintot fizetünk ki a két hónap alatt. Ha nem vásároltunk volna előre semmit meg, akkor 61 200 forintot kellett volna fizetnünk – az első hónapban 30 ezer forintot, míg a másodikban 31 200 forintot – az eredeti két hónapra elég mennyiségért. Vagyis többet kellett fizetnünk, és még ki is kellett dobnunk a megromlott árut, vagyis pazaroltunk is.
Az előrehozott keresletnek lehet magas inflációs környezetben érelme, de csak olyan nagyobb kiadások előrehozatalának van értelme, amelyek a közeljövőben eredetileg is tervben voltak. Ha terveztük otthonunk felújítását az elkövetkező egy-két évben, akkor érdemes ezt a munkát előre hozni abban az esetben, amennyiben a költségek előreláthatóan nagy ütemben emelkedni fognak.
Egy megtakarítással bővülnek a lehetőségeid
Azt már tudjuk, hogy miért nem érdemes minden pénzünket feleslegesen elkölteni gyors áremelkedés idején.
Ez azonban önmagában nem válasz arra, hogy miért érdemes félretennünk: a megtakarítás nem azért előnyös, mert nem tudjuk hogyan elkölteni a teljes fizetésünket.
De akkor miért éri meg félretenni a pénzünket?
- Alapvetően számos olyan célunk lehet, amelyhez a fizetésünket meghaladó kiadás kapcsolódik. A lakásvásárlás, otthonunk korszerűsítése, felújítása, az autóvásárlás a legtöbb esetben nem jön ki a havi bérünkből. Megtakarítás nélkül nem tudnánk megfinanszírozni ezen céljainkat. (Igényelhetünk hitelt is célunk megvalósításához, de ebben az esetben is elvárás, hogy valamekkora önerővel, saját megtakarítással rendelkezzünk.)
- A félretett pénzünk segítséget jelenthet számos váratlan élethelyzet átvészeléséhez. Tönkrement az autónk és gyorsan újat kellene venni? Megtakarítás nélkül ez sokkal nehezebben megoldható. Elveszítettük a munkahelyünket, fizetésünk egy részét? A spórolt pénzünkből átmenetileg átvészelhetjük a nehéz hónapokat.
- Nem szabad elhanyagolni azt sem, hogy a befektetett pénzünk kamatot, hozamot termel, mondhatni pénzt fial. Ez a nyereség pedig kiegészítheti az alap bevételeinket, ezáltal növelheti az életszínvonalunkat.
Megtakarítani mindenképpen érdemes, ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy később elérjük nagyobb céljainkat. Illetve biztonságot is jelenthet családunk számára, hiszen könnyebben szembe tudunk nézni egy nem várt nehézséggel jegyezte meg Varga Ádám.
A negatív reálhozam többet érhet, mint a pozitív?!
A hozam is nagyon fontos a befektetések esetén, de a reálhozam, a nominál hozam, vagy valami más tényező a lényeges?
Nézzünk meg egy példát, induljunk ki két eltérő gazdasági helyzetből:
- Az egyik esetben 100 ezer forintot fektetnénk be, a kamat csupán évi 5%, az áremelkedés viszont 3%.
- A másik esetben is 100 ezer forintot fektetnénk be, a kamat 10%, de az infláció 15%.
Melyik esetben jártunk jobban? Attól függ mit nézünk.
Ha csak a kamatokat, akkor B. eset jobb. A 100 ezer forintból egy év múlva 110 ezer forint lesz. Míg az A. esetben csak 105 ezer forintunk lesz egy év múlva.
Ha a reálhozamot, akkor mindenképpen az A. eset a jobb. Leegyszerűsítve 2 százalékkal nő a befektetett pénz vásárlóereje, szemben a B. esettel, ahol durván 5 százalékkal csökkent a pénzünk értéke.
De lehet egy harmadik megközelítés is. Nézzük meg melyik esetben volt nagyobb hatása a befektetésnek? Az A. esetben, ha nem fektetjük be a pénzünket, akkor 3%-ot csökken a pénzünk vásárlóereje, ha befektetjük, akkor 2 százalékkal még növekszik is. A B. esetben a befektetéssel a pénzünk vásárlóereje 5%-ot csökken, ha viszont parlagon hagytuk volna, akkor 15%-ot mérséklődött volna a megvásárolható áru mennyisége. Ha így nézzük a B. befektetés hatása nagyobb ahhoz képest, mint ha nem tettünk volna semmit a félretett pénzünkkel.
Érdemes azonban az ilyen összevetéseket elkerülni. Az azonos időpontban elérhető befektetéseket kell összehasonlítanunk. Szem előtt tartva a hozamokat és az esetleges kockázatokat jegyezte meg Varga Ádám az Erste Befektetési Zrt. Termék- és üzletfejlesztési vezetője. A befektetés piac egyáltalán nem egyszerű, éppen ezért érdemes lehet szakértőhöz fordulni, aki segít eligazodni a lehetőségek között.
