Autólízing A-Z-ig: előnyök és buktatók

Ha autót vásárolnál és nem áll rendelkezésre a teljes vételár, akkor finanszírozási lehetőség után kell nézned. Ez lehet hitel vagy lízing is. Az alábbiakban az autólízinget mutatjuk be részletesebben, valamint megmutatjuk, miben tér el egy hitelkonstrukcióktól.

A lízing rendkívül népszerű az autóvásárlók körében, ám főleg az új autóknál találkozhatunk vele, míg a használt járműveknél az ingatlanfedezet nélkül felvehető autóhiteleket és szabad célú személyi kölcsönöket választják sokan. Nem véletlenül, ugyanis a lízing sajátossága, hogy az autó az adásvételt követően a lízingbeadó tulajdonában marad, a lízingbevevő, vagyis az ügyfél a futamidő végéig csak üzembentartóként szerepel a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben. Éppen ezért lízingfinanszírozással meglehetősen bonyolult – bár nem lehetetlen – például külföldről használt autót behozni, de idehaza is egyszerűbb hitellel vásárolni használt kocsit.

Önerőre is szükséged lesz

A lízing esetében önerőre is szükség lesz, ami 20-30 százalék körül lehet, így például egy 20 millió forintos autó megvásárlásához 4-6 millió forint saját megtakarítás mindenképpen kellhet.

Ezzel szemben egy személyi kölcsönnél nincs szükség önerőre, a bank kizárólag az igazolt nettó jövedelem alapján hitelez. Más kérdés, hogy a személyi kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint lehet, ám eddig is csak a CIB Bank megy el, az Erste és az UniCredit Banknál 12 millió forint a felső határ, míg a többi pénzintézet általában 10 millió forintig hitelez. Viszont a felvett hitelösszeg bármire költhető, így akár teljes egészében autóvásárlásra fordítható, ezáltal nem lesz szükség önerőre. Ezért, ha önerő nélkül szeretnél autót vásárolni, akkor a személyi kölcsön lehet a jó megoldás. Ha azonban nem elég 10-15 millió forint, akkor a lízinggel ennek a többszörösét is megkaphatod.

Van persze egy harmadik megoldás is, mégpedig a szabad célú jelzáloghitel, aminél azonban szükséges ingatlanfedezetet bevonni, ám cserébe a hitelösszeg akár 50 millió forint is lehet, és itt sincs szükség önerőre, miközben a kamat 8 százaléknál kezdődik.

Az autólízing főleg az új járműveknél lehet nyerő

Szinte minden forgalmazó kínál valamilyen finanszírozást, általában lízinget a járműveihez. A magánszemélyek esetében ez minden esetben úgynevezett zárt végű pénzügyi lízing konstrukció, aminél a futamidő végén, az összes lízingdíj és egyéb felmerülő tartozás kiegyenlítése után a lízingbevevő automatikusan tulajdonjogot szerez.

(Az úgynevezett nyíltvégű pénzügyi lízing esetében a lízingbevevő a futamidő végén eldöntheti, hogy maradványértéken megvásárolja-e vagy sem a járművet. Ezt a formát kizárólag egyéni és társas vállalkozások választhatják, míg a zártvégű pénzügyi lízinget magánszemélyek is igénybe vehetik.)

Az új autókhoz kínált ízingajánlatok rendszerint nagyon kedvezőek, cikkünk írásakor több forgalmazónál is 5-11 százalék közötti fix kamattal találkoztunk, ami kifejezetten jónak számít jelenleg a piacon.

A kamat függ természetesen a finanszírozó banktól, de számos egyéb tényező befolyásolhatja még a költséget. Kamatkedvezményt érhet például:

• ha csoportos beszedéssel törlesztesz,
• ha az adott banknak már egy ideje ügyfele vagy,
• ha az itt vezetett bankszámlára érkezik a jövedelmed,
• de sok esetben a zöld rendszámú, illetve a tisztán elektromos autókra is kedvezőbb díjat számítanak fel.

Ezért amikor finanszírozót választasz, mindenképpen célszerű több helyről is ajánlatot kérned.

Nem csak forint, hanem euró alapú lízing is igényelhető, mégpedig változó és fix kamattal egyaránt, ezek induló kamata 6 százalék fölött kezdődik, ám itt mindenképpen számolni kell az árfolyamkockázattal is.

A lízing esetében azonban tudnod kell, hogy a lízingcégek elvárják, hogy CASCO-t köss az autóra, hiszen tulajdonosként óvniuk kell a finanszírozás mögött álló fedezetet. Ennek díja azonban nagyon sok mindentől függ, ezért a megadott THM értékek ezt a költséget szinte sohasem tartalmazzák. Pedig egy teljes körű CASCO bizony évente akár több szászezer forint kiadást is jelenthet.

Nem muszáj megtartanod az autót!

Amennyiben például 5 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj-mutató) vásárolnál meg egy 15 millió forintos autót, a vételárnak pedig a 60 százalékát (8,9 millió Ft) finanszíroztatnád meg, akkor 36 hónapos futamidőnél havi 96 ezer forint lesz a törlesztő, az utolsó részlet, vagyis a maradványérték pedig 6,7 millió forint lesz. Ez azt jelenti, hogy összességében az autó megvásárlásának finanszírozása kicsivel több mint 1 millió forintodba kerül majd.

Persze van lehetőséged ennél hosszabb futamidőt, illetve kisebb önerőt is választani, de azt tudnod kell, hogy minél nagyobb a finanszírozott összeg és minél hosszabb a futamidő, annál több kamatot kell fizetned.

Mód van arra is, hogy ne kelljen a futamidő végén nagyobb összeget kifizetned a maradványértékre, hanem egyenlő részetekben fizethesd vissza az autó vételárát. Annak is lehet azonban előnye, ha az utolsó részlet nagyobb, ebben az esetben ugyanis a futamidő végén három lehetőség közül is választhatsz a zártvégű pénzügyi lízingnél:

1. Kifizeted a maradványértéket, és az autó a tulajdonodba kerül, vagyis lezárul a lízingszerződés.
2. Eladod az autót, és ha minden jól megy, abból kifizeted a maradványértéket. Tehát sem autód, sem tartozásod nem lesz.
3. Megtartod az autót, a maradványértékre pedig valamilyen finanszírozást veszel igénybe.

Ez jelent némi szabadságot, és viszonylag kedvező finanszírozási lehetőséget biztosít, ha mondjuk pár évente mindenképpen szeretnéd lecserélni az autódat.

Amikor a forgalmazó vagy a kereskedő által ajánlott lízingkonstrukcióval találkozol, akkor gyakori, hogy a kedvező ajánlat meghatározott típusra és felszereltségre vonatkozik csak. Ez mindenképpen megkötheti a kezed, ám ha jár az adott modellhez és felszereltséghez a kedvező kamaton túl még egyéb kedvezmény is jár, akkor akár érdemes lehet ezt a kötöttséget vállalni.

Mi történik, ha összetörik vagy ellopják a lízingelt autót?

Nem csak a lízinggel, hanem a hitelfinanszírozással megvásárolt autók esetében is rémálomszerű forgatókönyv, ha ellopják a kocsit, esetleg totálkárosra törik a jármű. A szabad felhasználású hitelnél egyszerű a helyzet, hiába nincs már meg az autó, a futamidő végéig törleszteni kell, már csak azért is, mert a kölcsön és a jármű között tulajdonképpen nincs kapcsolat.

A lízingnél rosszabb a helyzet, ugyanis mindkét esetben azonnal, egyösszegben rendezni kell a tartozást, hiszen a fedezet eltűnt a finanszírozás mögül. Ha a másik fél volt a hibás, akkor segíthet a kötelező felelősségbiztosítás, ám nagy valószínűséggel ez nem lesz elég arra, hogy nullán legyél. Ha pedig te voltál a hibás vagy ellopták az autót, akkor a kötelező biztosítás nem térít, hacsak nincs CASCO-d. Ezért rendkívül fontos, hogy a finanszírozott autó biztosított legyen.

Amennyiben kisebb törés, sérülés történik, akkor a biztosító alapvetően a tulajdonosnak fizet, ezért a lízingbe vevőnek meghatalmazást kell adnia, hogy az üzembentartó hozzájusson a pénzhez. A lízingcégek általában meghatároznak egy értékhatárt, ameddig nincs szükség eseti meghatalmazásra, ám efölött a dolgot minden esetben jelenteni kell a lízingcégnek, ők pedig döntenek a meghatalmazásról. Előfordul, hogy a lízingcég utólag ellenőrzi, hogy a biztosító által kifizetett javítások megtörténtek-e, hiszen elemi érdeke, hogy a fedezet értéke a normál mértékben csökkenjen.