Amikor az albérletárak szóba kerülnek, mindig megindul a vita: megéri ennyit fizetni egy lakásért, ami sosem kerül a bérlő tulajdonába? A Bankmonitor elemzésében megmutatja, hogyan állnak az európai nagyvárosok albérleti költségei a jövedelmek viszonylatában, és hol helyezkedik el a mezőnyben a magyar főváros.
Az internetet és a közbeszédet egy-két napra tematizálja, amikor publikálják az albérletárakkal kapcsolatos statisztikákat. Minden alkalommal a fél ország elcsodálkozik, hogy miért van ember, aki több mint 200 ezer Ft-ot hajlandó fizetni lakhatásáért úgy, hogy még nem is kerül a tulajdonába az ingatlan. A következő elemzésből kiderül milyen helyzetben vannak a bérlők Európa különböző országaiban. Így már lesz egy viszonyítási pont a budapesti helyzettel kapcsolatban is.
Hirdetés
Hirdetés
Albérlet árak – Bécs ebben is jobb
Szinte minden baráti beszélgetésben elhangzik az osztrák főváros neve, ha albérletekről van szó. Az köztudott, hogy Bécs figyelemreméltó önkormányzati lakásporgrammal rendelkezik, amelynek erős árfékező hatása van a piaci áras lakások bérleti díjszabására is. De a témában avatottak megemlíthetik Prágát vagy Varsót, de akár még Pozsonyt is, ahol Budapesthez hasonlóan elszaladtak mind a bérleti mind a lakásárak, ezzel jelentősen megnehezítve a fiatalabb generációk lakhatását.
Egy friss terézvárosi példa jól mutatja, hogy a helyi lakosok mennyire ellenzik a rövidtávú turisztikai bérleteket, még akkor is, ha azok növelik az ingatlanjaik értékét a fokozott kereslet miatt. A helyieket azonban ez nem vigasztalja, mivel nem tudnak szemet hunyni a szolgáltatással járó negatív következmények felett. Hasonló helyzet figyelhető meg Barcelonában is, ahol sokan a rövidtávú bérleteket teszik felelőssé – bizonyos szempontból jogosan – a város számos problémájáért.
Mekkora szelet az albérlet a családi költségvetésből?
A Bankmonitor elemzésében 2023-as adatok alapján összehasonlította az európai nagyvárosok albérleti költségeit egy kétkeresős, négyfős család bevételeivel. A család egyik tagja az országos átlagbér 100%-át, a másik pedig annak 67%-át keresi, és a számításokban ezeket a jövedelmeket vették alapul. Magyarországon egy ilyen család havi nettó jövedelme 1908 euró (729 ezer forint) , ebből Budapesten egy átlagos 80 négyzetméteres albérletre 920 euró (351 ezer forint) megy el, ami a bevételük 48%-át jelenti. Ugyanez Prágában 44%, Varsóban pedig 53%.
Európában még jócskán akadnak olyan városok, amelyek képesek tartani azt a pénzügyi szabályt, hogy a lakhatási költségek ne haladják meg a jövedelem 33%-át. Olyan városokban, mint Helsinki, Stockholm, Koppenhága, Berlin, Amsterdam, Brüsszel, Bécs, Róma, Szófia és Athén, egy négyfős család jövedelmének még mindig kevesebb, mint harmadát kell lakásbérletre fordítani. Ezek közül néhány város jövedelemarányosan annyira olcsónak minősül, hogy a család nettó jövedelmének a 25%-át sem kell albérletre fordítani, ilyen például Bécs, Brüsszel Stockholm és Berlin is. Ezek közül három helyen – Berlinben, Brüsszelben és Stockholmban – magasabb az albérleti díj, mint Budapesten, de azt könnyebb kifizetni az ottani bérekből. Bécsben a magasabb jövedelem nominálisan alacsony albérleti költségekkel párosul.
Olyan városok is akadnak, ahol egy ilyen család jövedelmének több mint felét lakhatásra kell költeni. A vizsgált 21 város közül csupán kettő ilyen, Varsó és Madrid.
Összességében igaz, hogy Budapest drága albérleti piac szempontjából, de régiós összehasonlításban nem kiemelkedő. Az ingatlanpiaci nehézségek mögött komplex okok állnak, mint például az Airbnb-hatás és a lakáshiány, amelyek megoldása komoly szakpolitikai kihívás. Mindenképpen szükség lenne az albérleti piac rendezésére, szélesítésére, illetve új ingatlanok építésére is.
Ha egy budapesti család hitelből saját ingatlant szeretne vásárolni a 80 négyzetméteres albérlete helyett (a jelenlegi 6,53%-os kamattal) , de egy forinttal sem akar többet fizetni, mint amennyit jelenleg lakbérre költ (havi 351 ezer Ft-ot), akkor körülbelül egy 58 négyzetméteres lakást tudna vásárolni. Ez egy 46,9 millió forintos lakáshitelből és 20%-os önerőből állna, ami 11,7 millió forintot jelent. A számítás során 1 millió forintos négyzetméterárból indultak ki a szakértők. A kérdéses család tehát érdemben kisebb lakásba kellene, hogy költözzön abban az esetben, ha hitelből lakást vásárolna. Kivéve, ha több mint 20% önerővel rendelkeznek, lakástámogatást, támogatott lakáshitelt is igénybe vesznek, esetleg az albérleti díjuknál magasabb törlesztőrészletet is bevállalnának.
Egy kedvezőbb hitellel akár nagyobb lakásra vagy egy kellemesebb környékre is szert tehetsz, miközben a törlesztőrészleted nem változik. A Bankmonitor lakáskalkulátorával könnyedén kiszámolhatod, mekkora havi részlettel vághatsz bele az álomotthon megvásárlásába!
