Rég nem látott árvíz van szerte Közép-Európában, és a dunai árhullám hazánkat is elérte. A védekezés mellett fontos, hogy rendelkezünk-e megfelelő lakásbiztosítással, illetve, hogyan és milyen feltételek mellett fizet egy ilyen helyzetben a biztosító? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Több, mint 10 éve nem láttunk olyan árvizet, mint ami a Dunán végigsöpör a napokban. A folyó felső szakaszán már túl vannak a tetőzésen, de délen még csak most jön a neheze.
Ebben a helyzetben természetes, hogy megnő az érdeklődés a biztosítások iránt, egy ilyen esemény felhívja a figyelmet az ingatlanunk, ingóságunk védelmének fontosságára. Ezt támasztja alá a Netrisk tapasztalata is: szeptember második hetében 42 százalékkal több lakásbiztosítást kötöttek a magyarok, mint a hónap első nyolc napjában.
De lépjünk eggyel hátrébb, mi is az az árvíz?
Az árvízkár az alapkockázatok közé tartozik, tehát alapvetően a lakásbiztosítás tartalmazza ezt a típusú fedezetet. A természetes, és mesterséges felszíni folyóvizek, patakok, állóvizek átlagos vízszintje olyannyira megemelkedik, hogy a kiáradó víz a gátakkal védett területeket elönti, és károkat okoz. A biztosító a szerződéses összeg erejéig fog kárkifizetést nyújtani, attól függően, hogy csak az ingatlanra, vagy az ingóságokra is kiterjed-e a biztosításunk.
Hirdetés
Hirdetés
Az újonnan kötött biztosítások nem védenek a mostani árvíz ellen
Azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy alapesetben a most, újonnan kötött biztosítások nem fizetnek a jelenlegi árhullám okozta károk miatt. Ugyanis vannak olyan biztosítási események, ahol a biztosító várakozási időt köt ki. Általában a kockázatviseléstől számított 15 vagy 30 nap is lehet ez az időszak. Ezért fontos minél hamarabb megkötnünk a biztosítást, hogy teljes mértékben fedezze a káreseményeinket a biztosítónk. Mielőtt kötünk egy lakásbiztosítást, mindenképp tájékozódjunk a szerződéses feltételekben tételesen leírt fedezetek várakozási idejéről.
Ettől függetlenül jó lépés az ingatlanunk védelmére áldozni, a jelenlegi árhullám – és az azt megelőző viharos napok – felhívta az embereknek a figyelmét erre a nagyon fontos tényre.
Egy meglévő biztosítás sem minden esetben fizeti ki a teljes kárt
Nagyon fontos kiemelni, hogyha az ingatlan ártérben vagy hullámtérben helyezkedik el, akkor arra nem terjed ki ez az árvízkárra vonatkozó védelem. Vagyis a kiemelten veszélyeztetett ingatlanon esetében vagy nem köt velünk a biztosító lakásbiztosítást, vagy ha megköthetjük a biztosítást, akkor sem fog téríteni a biztosító árvíz okozta károkra.
Ha biztosítást keresünk, akkor mindenképpen ismerkedjünk meg a biztosító általános üzleti feltételeivel, illetve a biztosítási szerződés megkötése előtt nézzük meg, hogy vannak-e olyan káresemények, amelyeknél a biztosító nem fizet. Természetesen az is elképzelhető, hogy veszélyeztetett területen is kötnek velünk árvízkárra is kiterjedő biztosítást, de ebben az esetben érdemben magasabb díjra kell számítanunk.
Miért nem fizeti ki a teljes károm a biztosító, mi az az alulbiztosítottság?
Elképzelhető, hogy az ingatlanunk alulbiztosított, vagyis a biztosítási összeg nem fedezné a ház újjáépítési költségét. Ilyen helyzetben a kifizetett kárösszeg úgy aránylik a kár tényleges mértékéhez, ahogyan a biztosítási összeg aránylik az ingatlan vagy vagyontárgy tényleges (újjáépítési vagy újrabeszerzési) értékéhez. Tehát a keletkezett kárunknak csak egy részét kapjuk meg a biztosítótól.
Nézzük meg egy példán keresztül, hogy mit is jelent ez: tegyük fel, hogy egy 60 millió forint értékű ingatlanban 2 millió forintos kár keletkezik, de a biztosítási összeg csak 30 millió forint. A biztosító a kárnak csak az arányos részét fizeti ki, azaz egymillió forintot, a másik felét pedig önerőből kell hozzátennünk.
Elképzelhető, hogy szerződéskötéskor még nem volt alulbiztosított az ingatlan, de az azóta eltelt idő árváltozásait nem követte le a biztosításunk. Az elmúlt pár évben az építőipari árak drasztikusan emelkedtek, és ez kihat a lakásbiztosítások újjáépítési és felújítási költségeire. Ha káreseményünk történik az ingatlanunkban, sajnos drágábban tudjuk elvégezni a helyreállítási munkálatokat. Illetve azóta történhetett egy nagyobb korszerűsítés, felújítás, napelem felhelyezése, ami mind növeli az ingatlanunk újjáépítési értékét. Ezért is érdemes 2-3 évente aktualizálni a biztosításunkat.
Fontos a kármegelőzés és az ingatlan aktuális állapota is
Ha árvízkészültség van, akkor kötelezettségük az ott élőknek az ingóságaikat a lehető legmagasabb helyre kell helyezni. Ez azt jelenti, hogyha van rá lehetőségünk, akkor az emeletre, vagy a padlásra pakoljuk fel az ingóságainkat (ami mozdítható). Az elöntésveszély miatt mindenképp áramtalanítani kell a lakásunkat, és ha pincében is vannak értéktárgyaink, csak akkor ad a biztosító kártérítést, ha a talajszinttől legalább 20 cm-es magasságban helyeztük el őket!
Hasznos cikk/ tipp olvasásra: Hasznos tanácsok az árvízzel érintett ingatlanok károsultjai részére | MNB.hu
A biztosító a szerződéses összeg erejéig fog kárkifizetést nyújtani, attól függően, hogy csak az ingatlanra, vagy az ingóságokra is kiterjed-e a biztosításunk. Mindenképpen érdemes átnézni, hogy milyen értékben vannak biztosítva ingóságaink, ugyanis ömagában egy lakásbiztosítás csak az ingatlanban bekövetkezett károkat fogja megtéríteni.
Megvizsgálták azt is, hogy milyen volt az ingatlan állapota a káresemény bekövetkezte előtt: amennyiben az ingatlan állapota nem volt megfelelő – például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet – akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni.