Ha most először mélyülsz el igazán a nyugdíjhelyzet szerteágazó kérdéskörében, akkor néhány dologgal mindenképpen tisztában kell lenned. Ezeket az alapvetéseket gyűjtöttük most össze, hogy pár perc alatt képbe kerülj az elengedhetetlen tudnivalókkal.
Mikor jött létre a jelenlegi nyugdíjrendszer?
A mai magyar nyugdíjrendszer 1947-ben indult útjára, amikor a világháború és a hiperinfláció áldozatául esett korábbi (tőkefedezeti) nyugdíjrendszert muszáj volt lecserélni. Az új megoldás „felosztó-kirovó” nyugdíjrendszer néven vált ismertté: ennek lényege, hogy a nyugdíjakat egyetlen fő forrásból, a mindenkori aktív dolgozók által megtermelt adókból és járulékokból fizetik
Mekkora problémát okoz az elöregedés?
Ez a felosztó-kirovó rendszer mindaddig remekül működik, amíg kellően sokan vannak az aktív korosztály tagjai, és az idősek létszáma viszonylag kevés. Pontosan ez volt a helyzet a 20. század közepén: akkoriban a 65 év felettiek aránya mindössze 8% volt a teljes társadalmon belül. Ekkor egy időskorúra átlagosan csaknem 9 aktív korú ember jutott!
A baj ott kezdődik, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen elöregedett a társadalmunk. Egyre kevesebb a gyermek és a fiatal, az idősek létszáma pedig gyors ütemben gyarapszik. 2024-ben már a társadalom 21%-a idősebb 65 évnél, így ma egy nyugdíjas korúra mindössze 3 aktív jut!
Azt pedig már csak félve tesszük hozzá, hogy a fiatalabbak még ennél is rosszabb forgatókönyvre számíthatnak. 2060-ban, vagyis mire az 1995-ben születettek betöltik a 65 éves kort, már alig 2 aktív korú jut majd egy időskorú magyar lakosra…
Könnyen belátható, hogy ilyen demográfiai folyamatok esetén a nyugdíjrendszer drámai mértékű finanszírozási nehézségekkel fog küzdeni. Erre a problémára utalnak mindazok a szakértők, akik szerint a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távon nem fenntartható.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi pénzből élnek ma a nyugdíjasok?
A rövid történelmi és demográfiai kitekintést követően lássuk, milyen anyagi körülmények között élnek a nyugdíjasok a mai Magyarországon!
2024-ben havi 233 000 forint az átlagnyugdíj, miközben a mediánnyugdíj, azaz a középen álló nyugdíjas juttatása mindössze 206 000 forint. Még sötétebb képet fest az a statisztika, hogy tavaly a nyugdíjasok 40%-a (majdnem 1 millió fő) a létminimum alatt élt, vagyis havi 160 000 forintnál kevesebb nyugdíjat kapott kézhez.
Égető probléma az is, hogy a nyugdíjak emelkedése nem tudott lépést tartani az utóbbi évek nagy bérnövekedésével, tehát a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete egyre rosszabbodik. Ezt jelzi, hogy 2014-ben még a nettó átlagbér csaknem 70%-át kitette az átlagnyugdíj – mostanra viszont 50% környékére zuhant ez a mutató.
A fentiek alapján egy biztos: muszáj foglalkozni a nyugdíjkérdéssel, mert a kilátások nem rózsásak! Ha kíváncsi vagy, mekkora lehet az állami nyugdíjad, ezt kalkulátorunkkal egyszerűen megtudhatod.
