A Bankmonitor szakértői szerint hosszú távon a saját lakás akár 117 millió forintos pénzügyi előnyt is jelenthet. Bár az albérlet kezdetben olcsóbbnak tűnik, a hitel kifizetése után a saját ingatlan egyértelműen jobb választás a vagyonépítéshez.
Gyakran pedzegetett kérdés, hogy pénzügyileg (vagyonosodás szempontjából) az albérlet vagy a saját lakás éri-e meg jobban. A Bankmonitor szakértői erre a kérdésre keresték a választ 20 és 40 éves időtávokon egyaránt.
117 millió forint többletet eredményezhet az előrelátás
Igen, számításunk alapján reálértéken ennyivel lehetsz gazdagabb 40 év alatt, ha a saját ingatlanodban élsz albérlet helyett. Bár az albérlet kezdetben olcsóbbnak tűnhet, és emiatt vonzóbb választásnak gondolhatod, hosszabb távon ez nem bizonyul ideális megoldásnak.
Ha törlesztőrészletet fizetsz bérleti díj helyett, reálértéken akár 117 millió forinttal is nagyobb vagyonra tehetsz szert. Ráadásul számításaink piaci hitelekre alapulnak, így támogatott hitelek esetén a vagyongyarapodás még jelentősebb lehet.
Hirdetés
Hirdetés
Albérlet és saját lakás összehasonlítás két évtized távlatában
Az első 20 évben, a lakáshitel futamideje alatt folyamatosan fizetni kell a törlesztőrészletet. Ugyanakkor nagyjából a tizedik év környékén a törlesztőrészlet már kevesebb lesz, mint egy ugyanolyan lakás bérleti díja, és ettől a ponttól kezdve a tulajdonosok gyakorlatilag spórolni kezdenek.
20 éves időtávon, ha nem számoljuk az ingatlan értékét, az albérletben élők nagyobb megtakarítást érhetnek el. Ez főként azért van, mert a kezdeti években több pénzt tudnak félretenni, és a kamatos kamat hatására ezek a megtakarítások idővel jelentősen gyarapodnak. Habár nagyjából a tizedik évtől már az albérlet drágább, mint a törlesztőrészlet ezért a törlesztő mellett többet lehet megtakarításba tenni, azonban mivel ezeknek a nagyobb összegeknek nem volt annyi idejük gyarapodni ezért 20 éves időtávon még nem előzik le az albérletes vagyonát.
Ha az ingatlanvagyont is figyelembe vesszük, akkor már 20 éves időtávon is egyértelműen a saját lakás bizonyul jobb választásnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a saját lakás elsősorban az értékét őrzi meg, és csak minimális mértékben növekszik az értéke, miközben nem termel közvetlen bevételt. Az ingatlant ugyan lehet fedezetként használni, hogy magasabb hozamú befektetésekbe szálljunk be, de ez kockázattal jár, és nem mindenki vállalja ezt a rizikót.
Egyértelműen kedvezőbb a saját ingatlan
Ahogyan a cikk elején is olvasható, (reálértéken) 117 millió forinttal nagyobb vagyont eredményezhet a saját ingatlan. A második 20 évben a saját ingatlannal rendelkezők számára az a legnagyobb előny, hogy a lakáshitel kifizetése után már nem terheli őket havi törlesztőrészlet, így jóval nagyobb összeget fordíthatnak befektetésekre. Ezáltal fokozatosan ledolgozzák a pénzügyi vagyonukban mutatkozó kezdeti lemaradást azokhoz képest, akik albérletben élnek.
Attól a pillanattól kezdve, hogy a hiteltörlesztés már nem jelent kiadást, az ingatlantulajdonosok pénzügyi szempontból egyértelmű előnybe kerülnek. Számításaink szerint az ingatlantulajdonos a 40 év alatt felhalmozott befektetésekkel összesen 358 millió forintos (ingatlan nélküli) pénzügyi vagyont érhet el, míg az albérletben élő ennél valamivel kevesebbet, 329 millió forintot.
Saját ingatlan, a magyar vagyonépítés alapköve
Az iménti példa jól szemlélteti, hogy egy konzervatív becsléssel is a saját ingatlan a jobb döntés. Egy átlagos magyar család nem fordítja vagyonépítésre a jövedelme 60%-át törlesztőrészlet vagy befektetés formájában, továbbá nem ér el hosszútávon 5%-os reálhozamot a befektetésein mivel nem részvényekben tartja, hanem például állampapírban.
Összefoglalva az állítás, miszerint vagyonépítés szempontjából előnyösebb a saját ingatlan hatványozottan igaz a magyar lakosságra. Ennek egyik fő oka, hogy a törlesztőrészlet fizetése miatt belekényszerülnek a vagyonépítésbe, amit egyébként nem feltétlenül tennének meg ilyen mértékben önállóan. Ha szeretnél mélyebben elmélyedni az albérlet és saját lakás közötti választás kérdésében, akkor ezt a cikkünket is olvasd el!
Hogyan számoltunk?
Példánkban abból indultunk ki, hogy egy vagy két személy összesen 600 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik, valamint van 12 millió forint megtakarítása. Ezt a megtakarítást vagy befekteti, ha albérletben él, vagy önerőként használja fel lakásvásárlás esetén.
Albérlet esetében a jelenlegi budapesti árakat vettük alapul, egy 50 négyzetméteres lakást az albérlő havi 275 ezer forintért bérel, 5500 forintos négyzetméteráron. Feltételeztük, hogy a bérleti díj évente 3,5%-kal emelkedik, miközben az infláció stabil 3% és az éves béremelkedés 5%-os, ennek köszönhetően az albérlet évről évre egyre kisebb terhet fog jelenteni.
Az ingatlanvásárlás esetében egy 60 millió forintos vételárral és 48 millió forintos hitelösszeggel számoltunk. A 6,68%-os THM mellett ez havi 362 980 forintos törlesztőrészletet jelent. A példában feltételeztük, hogy a lakások négyzetméterára évente 4%-kal növekszik.
Mindkét esetben feltételeztük, hogy a kezdeti, 600 ezer forintos jövedelem évi 5%-kal emelkedik és ennek a jövedelemnek a 60%-a megy el lakhatásra és befektetésre, az idő múlásával egyre nagyobb arányban befektetésre. A befektetésnél 8%-os hozammal számoltunk, ami 5%-os reálhozamot eredményezett.
Találd meg a legkedvezőbb lakáshitelt!
A vagyonépítés szempontjából kulcsfontosságú, hogy minimalizáld a lakhatási költségeidet. Az egyik legegyszerűbb módja ennek, ha olcsóbb hitelt választasz. Ehhez érdemes alaposan megvizsgálni a számodra elérhető hitelkonstrukciókat, és kiválasztani azt, amely a legkedvezőbb feltételeket kínálja. Ebben segítségedre lehet a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora, amely pontos képet ad arról, milyen opciók állnak jelenleg a rendelkezésedre.
