Életbiztosítás kalkulátor 2024
Kinek ajánljuk az életbiztosítást?
Családos ember vagy, így önmagadon kívül párodért, gyermekeidért vagy idős szüleidért is anyagi felelősséggel tartozol? Esetleg jelentős összegű hiteltartozásod van, amely a halálod esetén az örököseid nyakába szakadna? Ezekben az élethelyzetekben gyakorlatilag kötelező, hogy legyen egy gondosan összeállított életbiztosításod, a legrosszabb forgatókönyv esetére.
Egy jól felszerelt életbiztosítás segítségével teljes körű anyagi védelemben részesítheted szeretteidet, és halálod esetére is gondoskodhatsz az ő anyagi biztonságukról. Sajnos az életbiztosítások témakörét számos félreértés övezi, ezért döntési szituációban érdemes nagyon körültekintően tájékozódnod. A Bankmonitor életbiztosításokkal foglalkozó oldala ezt a célt szolgálja. Olvass tovább, és tudj meg minden fontos információt az életbiztosításokról!
Mire való egy életbiztosítás?
Az életbiztosítások lehetővé teszik, hogy szerződést köss egy biztosítótársasággal, aki a díjfizetésért cserébe átvállalja a családodtól a téged fenyegető veszélyek pénzügyi kockázatát. Ha például baleseti halál esetére szeretnél anyagi védelmet nyújtani a családodnak, akkor érdemes egy erre a veszélyre is kiterjedő biztosítást kötnöd: ha bekövetkezne a tragédia, akkor a biztosító kifizeti a szeretteidnek az előre meghatározott összeget, akár több tízmillió forintot. Ezzel a megoldással a díjfizetésért cserébe lekerül a pénzügyi teher a családod válláról, és a legrosszabb forgatókönyv esetére is megőrizheted az ő anyagi biztonságukat.
Milyen típusú életbiztosítások léteznek?
Az életbiztosítások világában alapvetően két nagy kategóriát tudunk megkülönböztetni: az egyik kategória a kockázati életbiztosításoké, a másik a megtakarítási célú életbiztosításoké. Egy kockázati életbiztosítás – amint neve is mutatja –, a biztosított személyt fenyegető kockázatok kivédésére alkalmas. Ezzel szemben a megtakarítási célú életbiztosítások általában csak minimális kockázati védelmet tartalmaznak, és a fókusz itt inkább a tőkefelhalmozáson van. Éppen ezért mindig fontos tisztázni, hogy milyen típusú életbiztosításról van szó.
Milyen veszélyek ellen nyújt védelmet a kockázati életbiztosítás?
A kockázati életbiztosítások elsősorban a biztosított személy halálának kockázatát biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a biztosított személy halála esetén a biztosítótársaság kifizeti a megjelölt kedvezményezettek számára az őket megillető térítési összeget. De a modern biztosítások már jóval több kockázat lefedését is lehetővé teszik: nem csak halálesetkor, de például egy kisebb baleset vagy megbetegedés esetén is van lehetőség térítéshez jutni. Természetesen minden szolgáltatásnak díja van, tehát egy sok kiegészítővel felszerelt életbiztosítás drágább lesz, mint egy kiegészítőket nem tartalmazó, szimpla kockázati életbiztosítás.
Ki lehet a biztosított személy?
A biztosított személy bárki lehet, ezért megfontolandó akár a család minden tagját bebiztosítani. Hiszen nem csak a fő kereső jövedelmének kiesése jelentene anyagi megpróbáltatást, ráadásul sok esetben nincs is „fő kereső”, hanem hasonló mértékű jövedelemmel rendelkeznek a háztartás felnőtt tagjai. Hasonlóképpen, hitelfelvétel esetén érdemes mindegyik adósra életbiztosítást kötni, így az adóstársak még életükben gondoskodhatnak arról, hogy haláluk esetén a másik félnek ne okozzon anyagi megpróbáltatást a fennálló tartozás visszafizetése. Ha a gyermekeidet szeretnéd biztosítani, például különböző sportolással összefüggő sérülések esetére, akkor erre is van lehetőséged a megfelelő biztosítási konstrukció keretein belül.
Melyek a legfontosabb kiegészítő biztosítások?
A haláleset kockázatán túl számos egyéb kockázat is fenyegeti a biztosított személyt, ezért érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen típusú kiegészítőket tartalmazzon az életbiztosítás. Könnyen előfordulhat, hogy valaki egy balesetben maradandó egészségkárosodást szenved, és ennek következtében hosszú időre kieshet a munkaerőpiacról. Egy szimpla kockázati életbiztosítás ebben az esetben nem térítene, hiszen nem következett be a haláleset. Azonban egy jól felszerelt biztosítás tartalmazhat olyan kiegészítő szolgáltatásokat, melyek maradandó egészségkárosodás vagy súlyos megbetegedés esetén is jelentős összegű kifizetést garantálnak. A legfontosabb kiegészítőknek a baleseti, a rokkantsági és a kritikus megbetegedésekkel összefüggő szolgáltatásokat tekinthetjük.
Mitől függ a biztosítás díja?
Egy biztosítás díja attól függ, hogy a biztosító számára mekkora kockázatot jelent az adott ügyfél. Ezt két tényező határozza meg: egyrészt a szerződésben foglalt térítési összegek nagysága, másrészt annak a valószínűsége, hogy az egyes összegeket ki kell-e fizetnie a biztosítónak a szerződés időtartama során. Ha valaki fiatal, makkegészséges, rendszeresen sportol, biztonságos munkát véget, és nincsenek káros szenvedélyei, akkor ő kis kockázatot jelent a biztosító számára, ezért kedvező díjban fog részesülni. Aki ezzel szemben idős korában szeretne biztosítást kötni, korábban számos betegsége volt már, dohányzik, egészségtelen életmódot folytat, illetve némi túlsúlya is van, ő sokkal nagyobb kockázatot hordoz magával, így a biztosítási díjai is rendkívül magasak lehetnek. Természetesen az egyes biztosítók között nagy eltérések vannak a díjszabás terén, valaki engedékenyebb, valaki szigorúbb, ezért kulcsfontosságú a körültekintő tájékozódás.
Hogyan használd a Bankmonitor életbiztosítás kalkulátorát?
A Bankmonitor életbiztosítási kalkulátora segít neked abban, hogy megállapíthasd, mennyibe kerülnének számodra a keresett biztosítási csomagok. A kalkulátorban meg kell adnod a biztosítani kívánt kockázatokat, továbbá be kell írnod a születési évedet, a biztosítás időtartamát, valamint az elvárt térítési összeget. Az adatok alapján a Bankmonitor kalkulátora becslést készít, hogy mennyibe kerülne számodra a megadott paraméterekkel rendelkező életbiztosítási csomag. A részletes eredményeidet emailben küldjük meg számodra.
Mekkora térítési összegre kalkulálj?
Az általánosan elterjedt ökölszabály úgy szól, hogy az éves nettó jövedelmed 4-5-szörösét kell fedeznie a kockázati életbiztosításnak. Aki például havonta 350 ezer forint nettó bevétellel rendelkezik, neki 16,8 millió forint és 21,0 millió forint közé érdemes céloznia a haláleseti térítési összeget. Ez a pénzösszeg garantálhatja, hogy halála esetén a szerettei kellően nagy anyagi biztonságban érezhessék magukat, és a jövedelemkiesés ne okozzon számukra pénzügyi krízist.
Mennyit számít, hogy mikor indítod el a biztosítást?
Az egyszerű válasz az, hogy minél előbb! Amint fentebb bemutattuk, a biztosító számára az idősebb ügyfelek nagyobb kockázatot jelentenek, ezért az életkoruk előrehaladtával egyre drágább díjakkal szembesülhetnek azok, akik újonnan szeretnének megkötni egy életbiztosítást. Sok esetben előfordul, hogy valaki néhány év halogatás miatt már átkerül egy magasabb kockázati kategóriába, és a biztosító akár másfélszer-kétszer drágábban hajlandó csak szerződést kötni vele ahhoz képest, mintha évekkel korábban nyélbe ütötték volna az üzletet. Sőt, már egy év halogatás is 20-25%-os díjemelkedéshez vezethet, attól függően, hogy milyen díjszámítási módszert alkalmaz a biztosító. A legjobb, amit tehetsz, hogy minél fiatalabb korban kötöd meg az életbiztosításodat, így akár hosszú időre bebiztosíthatod magadnak a kedvező díjszabást.
Hogyan találhatom meg a legjobb csomagokat?
Egy minden szempontból kielégítő életbiztosítási csomag összeállítása komoly feladat. Ehhez alaposan ismerni kell mind az egyéni tényezőket (életkor, egészségi állapot, életmód, korábbi betegségek), mind a biztosítók termékpalettáját. Az információk ismeretében van lehetőség az igényeknek megfelelő csomag felépítésére minden szükséges kiegészítő szolgáltatással. És nem utolsósorban arra is törekedni kell, hogy a kívánt biztosítás a lehető legkedvezőbb áron legyen elérhető, azaz meg kell találni a díjversenyből győztesként kikerülő szolgáltatót. Ehhez mindenképpen érdemes igénybe venni egy hozzáértő tanácsadó díjmentes segítségnyújtását: ő ismeri az összes buktatót, élő kapcsolatot ápol a hazai biztosítókkal, és minden helyzetre képes megtalálni a kielégítő megoldást.
Mindent a kockázati életbiztosításról
Mi az a kockázati életbiztosítás?
A kockázati életbiztosítás az egyik legegyszerűbb klasszikus életbiztosítás, amelyet a biztosított személy életére kötnek. Szerződéskötéskor kell kiválasztani, hogy hány évig tartson a biztosítás és hogy mekkora legyen a biztosítási összeg. Ha te vagy a biztosított, akkor az életkorod, a foglalkozásod és az egészségi állapotod határozza meg, hogy mennyit kell fizetned a biztosítási védelemért. Nem feltétlenül kell neked lenned a biztosítottnak, ugyanis a szerződő és a biztosított személye eltérhet. Meghatározhatod, hogy ki legyen a kedvezményezett vagy kik legyenek kedvezményezettek, akik a biztosítási összeget megkapják a biztosított halála esetén. Fontos tisztába lenni azzal, hogy a biztosítási tartam végén nincs lejárati összeg vagy visszatérítés. A kockázati életbiztosítás arra jó, hogy a tartam alatt anyagi fedezetet nyújtson, ha a biztosított meghal.
Szerződéskötés
A szerződéskötés az ajánlat felvételével kezdődik. A személyes adatok megadás, elérhetőségek a szerződő és a biztosított vonatkozásában is szükségesek, de az életbiztosítók a szerződővel tartják a kapcsolatot a szerződés tartama alatt.
El kell dönteni az életbiztosítás tartalmának hosszát, mely általában 5 és 25 év között választható, de akár hosszabb tartamra is köthetőek kockázati biztosítások. Ezenkívül a díjfizetés gyakoriságát és módját is meg kell határozni az életbiztosító számára. A gyakoriság azt jelenti, hogy az életbiztosítás díját havonta, negyedévente, félévente vagy évente szeretnénk -e fizetni, míg a díjfizetés módja azt, hogy csekken, banki átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy más módon (pl. bankkártya).
A biztosított adatai
A biztosított életkora, egészségi állapota, foglalkozása és sporttevékenysége határozza meg a biztosítás díját. A biztosított életkora alapvetően fontos a díj kialakításakor. A kockázati életbiztosításoknak van olyan típusa, ahol a díj állandó, vagyis az ilyen életbiztosítások esetén szerződéskötéskor meghatározott díj minden évében azonos. A másik csoportba azok a biztosítások tartoznak, ahol a díj az életkor előrehaladtával minden évben növekszik. Ezek az életbiztosítások általában a szerződéskötéskor olcsóbbak, de a későbbiekben drágábbak lesznek az állandó díjasokhoz képest.
Az egészségi állapot és annak felmérése függ a biztosítási összeg nagyságától, vagyis az életbiztosító kockázatvállalásától. Alacsonyabb biztosítási összegek esetén a elegendő a biztosítottól egy egészségi nyilatkozat néhány kérdéssel, de ha a biztosítási összeg magasabb, akkor egy nagyon részletes orvosi vizsgálat is előfordulhat. A biztosítók ritka kivételtől eltekintve nem kérnek pénzt az orvosi vizsgálat elvégzéséért még akkor sem, ha a vizsgálat költséges. Felfoghatjuk ezt úgy is, mint egy ingyenes szűrővizsgálatot a biztosító részéről. Az egészségi állapotfelmérés azért fontos, mert a biztosítók csak azokat a kockázatokat vállalják, amely a biztosítás tartama alatt következhet be a biztosított-tal. Ezek a jövőbeni kockázatok függnek attól, hogy a biztosított milyen egészségi állapotban van a szerződéskötéskor. Nincs értelme a betegségeket, múltbéli egészségi beavatkozásokat eltitkolni, mivel a biztosítási szerződések mindegyike kizárja az előzménybetegségekből eredő károk térítését.
Ha az egészségi állapotfelmérés eredményét a biztosító úgy ítéli meg, hogy a biztosított többlet kockázatot jelent (pl. túlsúly), akkor pótdíjat alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. Súlyosabb esetben, például életet veszélyeztető megbetegedés fennállása, akkor elutasítja az ajánlatot.
A biztosított személy foglalkozása szintén lényeges paraméter. A foglalkozások három csoport szerint képeznek kategóriákat. Az első csoport a legnagyobb, amely nem jelent többletkockázatot a biztosító számára. Ilyen pl. egy irodai alkalmazott, vagy szellemi foglalkozást folytató személy. A második csoport az, ahol a foglalkozás veszélyesebb (pl. cirkuszi akrobata), de még vállalható. Ilyen esetben az egészségi állapot felméréséhez hasonlóan a biztosító pótdíjazást alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. A harmadik csoport a veszélyes foglalkozások kategóriája. Ebben az esetben (pl. alagútfúró) a biztosító eláll a szerződéskötéstől.
Szerződéskötés szempontjából a harmadik fontos paraméter a szabadidős vagy sporttevékenység. Ez hasonlóan a foglalkozás elbírálásához vagy díjemelkedéssel járhat, vagy elutasítást is vonhat maga után. Az ejtőernyőzés, a vitorlázó repülő vagy az extrém sportok a legtöbb biztosítónál kizárást jelentenek.
A biztosítók kockázatelbírálási gyakorlata nem egységes. A kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy egy biztosító mit vállal be és mennyiért és mi az, amit elutasít.
Kockázatelbírálás
Az egészségi állapot és annak felmérése függ a biztosításiösszeg nagyságától, vagyis a biztosító kockázatvállalásától. Alacsonyabb biztosítási összegek esetén a elegendő a biztosítottól egy egészségi nyilatkozat néhány kérdéssel, de ha a biztosítási összeg magasabb, akkor egy nagyon részletes orvosi vizsgálat is előfordulhat. A biztosítók ritka kivételtől eltekintve nem kérnek pénzt az orvosi vizsgálat elvégzéséért még akkor sem, ha a vizsgálat költséges. Felfoghatjuk ezt úgy is, mint egy ingyenes szűrővizsgálatot a biztosító részéről. Az egészségi állapotfelmérés azért fontos, mert a biztosítók csak azokat a kockázatokat vállalják, amely a biztosítás tartama alatt következhet be a biztosított-tal. Ezek a jövőbeni kockázatok függnek attól, hogy a biztosított milyen egészségi állapotban van a szerződéskötéskor. Nincs értelme a betegségeket, múltbéli egészségi beavatkozásokat eltitkolni, mivel a biztosítási szerződések mindegyike kizárja az előzménybetegségekből eredő károk térítését.
Ha az egészségi állapotfelmérés eredményét a biztosító úgy ítéli meg, hogy a biztosított többletkockázatot jelent (pl. túlsúly), akkor pótdíjat alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. Súlyosabb esetben, például életet veszélyeztető megbetegedés fennállása, akkor elutasítja az ajánlatot.
A biztosított személy foglalkozása szintén fontos paraméter. A foglalkozások három csoport szerint képeznek kategóriákat. Az első csoport a legnagyobb, amely nem jelent többletkockázatot a biztosító számára. Ilyen pl. egy irodai alkalmazott, vagy szellemi foglalkozást folytató személy. A második csoport az, ahol a foglalkozás veszélyesebb (pl. cirkuszi akrobata), de még vállalható. Ilyen esetben az egészségi állapot felméréséhez hasonlóan a biztosító pótdíjazást alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. A harmadik csoport a veszélyes foglalkozások kategóriája. Ebben az esetben (pl. alagútfúró) a biztosító eláll a szerződéskötéstől.
Szerződéskötés szempontjából a harmadik fontos paraméter a szabadidős vagy sporttevékenység. Ez hasonlóan a foglalkozás elbírálásához vagy díjemelkedéssel járhat, vagy elutasítást is vonhat maga után. Az ejtőernyőzés, a vitorlázó repülő vagy az extrém sportok a legtöbb biztosítónál kizárást jelentenek.
A biztosítók kockázatelbírálási gyakorlata nem egységes. A kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy egy biztosító mit vállal be és mennyiért és mi az, amit elutasít.
Kiegészítő biztosítások
A magyar biztosítási piacon megtalálható kockázati életbiztosítások mellé igen széles választékban lehet kötni baleset- és egészségbiztosítási kiegészítőket. Ezek általában olyan biztosítások, amelyek önállóan nem köthetők, vagy csak jóval magasabb díj fejében. Így érdemes életbiztosításunkat kiegészítőkkel „felturbózni”.
Balesetbiztosítás:
A balesetbiztosítás főleg a fiatalok körében népszerű, mivel a fiatalok sokkal aktívabbak, mint az idősek. A balesetbiztosítások nem drágák, mivel a hiedelemmel ellentétben, sokkal kisebb a bekövetkezési valószínűségük.
Rokkantsági:
Szintén az olcsóbb kategóriába tartoznak az egészségkárosodásra vonatkozó (köznapi nyelven a rokkantsági) kiegészítők, amelyek majdnem minden kockázati életbiztosítás mellett megtalálhatók. A biztosítási összeg kifizetése a rokkantság százalékos arányától függően változhat. van olyan egészségkárosodási kiegészítő, ami már 1%-tól térítést nyújt, de van olyan, amely csak 60% felett. Nyilvánvalóan a biztosítás díja ennek függvényében változik: minél magasabbról indul a térítés, annál olcsóbb a kiegészítő.
Furcsa tény, hogy a szerződéskötéskor az ügyfelek általában alacsonyabb biztosítási összeget határoznak meg egy rokkantsági kiegészítő esetében, mint a haláleset bekövetkezésére, holott az árfekvés ezt nem indokolja. Ha jobban végiggondoljuk, hogy vajon a haláleset következménye járhat -e nagyobb kiadással vagy egy többéves, akár több évtizedes rokkantsági állapot finanszírozása, akkor lehet, hogy fordítani kellene a rokkantsági és haláleseti összeg arányán.
Egészségbiztosítás:
Az olyan egészségbiztosítási kiegészítő, mint a rettegett betegségre vonatkozó és a műtéti térítést vagy kórházi napi térítést nyújtó kiegészítők. Ezeknél a kiegészítőknél az egészségi állapotfelmérés kiemelten fontos, magasabb biztosítási összegek esetében az alap kockázati életbiztosításnál is szigorúbb elbírálást alkalmaznak a biztosítók.
Kritikus betegségek:
A kritikus betegségekre vonatkozó kiegészítő, a nevéből eredően a legkomolyabb, az életet veszélyeztető betegségek bekövetkezésekor nyújt térítést. A piacon megtalálható 20, 30 de akár 40 súlyos betegségre térítő kiegészítő is. Ezek között vannak nagyon ritka betegségek, de általában mindegyik térít daganatos megbetegedésekre is.
Műtéti térítés:
A műtéti térítésre szóló kiegészítő a műtéteket sorolja kategóriákba (kis, közepes, nagy) és ennek alapján határozza meg a térítés mértékét.
Kórházi térítés:
A kórházi napi térítés esetében a kórházban töltött napok száma a fontos. Van amelyik az első naptól, de olyan is, ami csak valahány nap eltelte után kezdi meg a térítést. Ebből fakadóan lehetnek árbeli differenciák. Ami közös bennük, hogy mindenhol van egy plafon, ami után megáll a szolgáltatás.
A kedvezményezettről igen kevés szó szokott esni a szerződéskötéskor, pedig valójában a biztosítási szerződést a magunk és az ő anyagi biztonsága miatt kötjük.
A kedvezményezett lehet egy vagy több személy. Számuk nincs meghatározva, de nyilván a józan belátás szerint érdemes végig gondolni, hogy kik legyenek ők. Ha szerződéskötéskor nem tudjuk eldönteni a kedvezményezett kérdését, az nem baj. A tartam során bármikor lehet kedvezményezettet jelölni, vagyis megadni, és módosítani egyaránt. Ami fontos, hogy a haláleset bekövetkezésekor érvényben lévő kedvezményezett jelölésen viszont utólag semmilyen körülmények között változtatni nem lehet. Még akkor sem, ha a biztosított meggondolta magát, csak éppen már nem volt ideje bejelenteni a biztosítónak. Fontos, hogy ha a szerződő és a biztosított személye különböző, akkor csak együttesen módosíthatják a kedvezményezettet. A biztosítás, nem örökség tárgya, a kedvezményezetté a biztosítási összeg. Ha nincs kedvezményezett megjelölve a haláleset bekövetkezésének pillanatáig, akkor a jog úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek az örökösök, így az örökösödés arányában kerül felosztásra a biztosítási összeg.
Örökösödési illetéket és kamatadót nem kell fizetni a haláleseti biztosítási összeg után.
Kedvezményezett
A kedvezményezettről igen kevés szó szokott esni a szerződéskötéskor, pedig valójában a biztosítási szerződést a magunk és az ő anyagi biztonsága miatt kötjük.
A kedvezményezett lehet egy vagy több személy. Számunk nincs meghatározva, de nyilván a józan belátás szerint érdemes végig gondolni, hogy kik legyenek ők. Ha szerződéskötéskor nem tudjuk eldönteni a kedvezményezett kérdését, az nem baj. A tartam során bármikor lehet kedvezményezettet jelölni, vagyis megadni, és módosítani egyaránt. Ami fontos, hogy a haláleset bekövetkezésekor érvényben lévő kedvezményezett jelölésen viszont utólag semmilyen körülmények között változtatni nem lehet. Még akkor sem, ha a biztosított meggondolta magát, csak éppen már nem volt ideje bejelenteni a biztosítónak. Fontos, hogy ha a szerződő és a biztosított személye különböző, akkor csak együttesen módosíthatják a kedvezményezettet. A biztosítás, nem örökség tárgya, a kedvezményezetté a biztosítási összeg. Ha nincs kedvezményezett megjelölve a haláleset bekövetkezésének pillanatáig, akkor a jog úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek az örökösök, így az örökösödés arányában kerül felosztásra a biztosítási összeg.
Örökösödési illetéket és kamatadót nem kell fizetni a haláleseti biztosítási összeg után.
Hitelfedezeti életbiztosítás
A hitelfedezeti életbiztosítás a kockázati életbiztosítás egy speciális fajtája. A lényege, hogy a biztosítási összeg azonos a kezdeti hitelösszeg nagyságával, és a hitel futamideje alatt folyamatosan csökken, ahogy a hiteltőke elfogy. Ennek következtében a biztosítás díja is alacsonyabb - vagy változik (csökken) annak függvényében, hogy a milyen maga a konstrukció -, azért, mert a biztosító egyre kisebb kockázati kitettségben van.
A hitelfedezeti biztosításokból jóval kisebb a választék a piacon, mint a klasszikus kockázati életbiztosításokból, feltehetően azért, mert nehezebb a sokféle banki hiteltermékekkel szinkronizálni a biztosítási konstrukciót.
Ennek ellenére a hitelfedezeti életbiztosítás nagyon fontos, mivel a hitelfelvétellel egy komoly kockázatot futunk, ahol a családunk, szeretteink védelme érdekében nem mindegy, hogy a hitel visszafizetését mi magunk tudjuk -e befejezni, vagy ezt a terhet továbbadjuk-e valakinek.
Blogajánló