Hitelfedezeti
életbiztosítás

A hitelfedezeti életbiztosítás a kockázati életbiztosítás egy speciális fajtája, amely egy felvett hitel visszafizetését garantálja, ha a biztosított elhalálozik. Két fajtája van a csökkenő összegű hitelfedezeti életbiztosítás, amelynél a biztosítási összeg azonos a kezdeti hitelösszeg nagyságával, és a hitel futamideje alatt folyamatosan csökken úgy, ahogy a tartozás is csökken. Ennek következtében a biztosítás díja is alacsonyabb a teljes futamidő alatt, mert egyre kisebb a kockázat, amit a biztosítónak vállalnia kell. A biztosítás másik típusa az állandó összegű hitelfedezeti életbiztosítás. Ennél nem csökken a biztosítási összeg a hitel futamideje alatt úgy, ahogy a tartozás is csökken, hanem akkora marad, mint a szerződés kezdetén. Így a futamidő alatt keletkezik egy egyre nagyobb összeg, amely már nem a bankot illeti meg. A biztosítási piacon ez a népszerűbb, mivel kettős védelmet nyújt, egyrészt garantálja a hitel aktuális tartozásának visszafizetését, másrészt a biztosítási összeg egy része a családé marad.

A hitelfelvétellel egy komoly kockázatot futunk, ahol a családunk, szeretteink védelme érdekében nem mindegy, hogy a hitel visszafizetését mi magunk tudjuk -e befejezni, vagy ezt a terhet továbbadjuk -e valakinek. Ha van egy hitelfedezeti életbiztosításunk, akkor ez a teher a biztosítóé.

A szerződéskötés az ajánlat felvételével kezdődik. A személyes adatok megadás, elérhetőségek a szerződő és a biztosított vonatkozásában is szükségesek, de a biztosítók a szerződővel tartják a kapcsolatot a szerződés tartama alatt.

A biztosítás tartama a hitel futamidejével azonos.

Meg kell határozni a díjfizetés gyakoriságát és módját. Itt is szinkronban kell lenni a hiteltörlesztés gyakoriságával. Ha havi a törlesztés, akkor a biztosítási díjat is érdemes havonta fizetni. A díjfizetés módja lehet átutalás, díjlevonás, csekk, kártya. A legolcsóbb a csoportos díjbeszedés szokott lenni.

A biztosított életkora, egészségi állapota, foglalkozása, sporttevékenysége határozza meg a biztosítás díját. A biztosított életkora alapvetően fontos a díj kialakításakor. Van olyan biztosítás, ahol a díj állandó, vagyis a szerződéskötéskor meghatározott díj a tartam minden évében azonos. A másik csoportba azok a biztosítások tartoznak, ahol a díj minden évben növekszik az életkor előrehaladtával. Ezek a biztosítások általában a szerződéskötéskor olcsóbbak, de a későbbiekben drágábbak lesznek, mit ott, ahol a díj azonos.

Az egészségi állapot és annak felmérése függ a biztosítási összeg nagyságától, vagyis a biztosító kockázatvállalásától. Alacsonyabb biztosítási összegek esetén elegendő a biztosítottól egy egészségi nyilatkozat néhány kérdéssel, de ha a biztosítási összeg magasabb, akkor egy nagyon részletes orvosi vizsgálat is előfordulhat. A biztosítók ritka kivételtől eltekintve nem kérnek pénzt az orvosi vizsgálat elvégzéséért még akkor sem, ha a vizsgálat költséges. Felfoghatjuk ezt úgy is, mint egy ingyenes szűrővizsgálatot a biztosító részéről. Az egészségi állapotfelmérés azért fontos, mert a biztosítók csak azokat a kockázatokat vállalják, amely a biztosítás tartama alatt következik be. Ezek a jövőbeni kockázatok függnek attól, hogy a biztosított milyen egészségi állapotban van a szerződéskötéskor. Nincs értelme a betegségeket, múltbéli egészségi beavatkozásokat eltitkolni, mivel a biztosítási szerződések mindegyike kizárja az előzménybetegségekből eredő károk térítését.

Ha az egészségi állapotfelmérés eredményét a biztosító úgy ítéli meg, hogy a biztosított többletkockázatot jelent (pl. túlsúly), akkor pótdíjat alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. Súlyosabb esetben, például életet veszélyeztető megbetegedés fennállása esetén elutasítja az ajánlatot.

A biztosított személy foglalkozása szintén fontos paraméter. A foglalkozások három csoport szerint képeznek kategóriákat. Az első csoport a legnagyobb, amely nem jelent többletkockázatot a biztosító számára. Ilyen pl. egy irodai alkalmazott, vagy szellemi foglalkozást folytató személy. A második csoport az, ahol a foglalkozás veszélyesebb (pl. cirkuszi akrobata), de még vállalható. Ilyen esetben az egészségi állapot felméréséhez hasonlóan a biztosító pótdíjazást alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. A harmadik csoport a veszélyes foglalkozások kategóriája. Ebben az esetben (pl. alagútfúró) a biztosító eláll a szerződéskötéstől.

Szerződéskötés szempontjából a harmadik fontos paraméter a szabadidős vagy sporttevékenység. Ez hasonlóan a foglalkozás elbírálásához vagy díjemelkedéssel járhat, vagy elutasítást vonhat maga után. Az ejtőernyőzés, a vitorlázó repülő vagy az extrém sportok a legtöbb biztosítónál kizárást jelentenek.

A biztosítók kockázatelbírálási gyakorlata nem egységes. A kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy egy biztosító mit vállal be és mennyiért és mi az, amit elutasít.

A magyar biztosítási piacon megtalálható hitelfedezeti céllal megkötött életbiztosítások mellé igen széles választékban lehet kötni baleset- és egészségbiztosítási kiegészítőket. Ezek általában olyan biztosítások, amelyek önállóan nem köthetők, vagy csak jóval magasabb díj fejében. Így érdemes biztosításunkat kiegészítőkkel „felturbózni”.

Főleg a fiatalok körében népszerű kiegészítők a balesetbiztosítások, mivel sokkal aktívabb életet élnek, mint az idősek. A balesetbiztosítások nem drágák, mivel a hiedelemmel ellentétben, sokkal kisebb a bekövetkezési valószínűségük.

Az szintén az olcsóbb kategóriába tartoznak az egészségkárosodásra vonatkozó (köznapi nyelven a rokkantsági) kiegészítők, amelyek majdnem minden kockázati életbiztosítás mellett megtalálhatók. A biztosítási összeg kifizetése a rokkantság százalékos arányától függően változhat. van olyan egészségkárosodási kiegészítő, amely már 1% egészségkárosodástól térítést nyújt, de van olyan, amely csak 60% felett. Nyilvánvalóan a biztosítás díja ennek függvényében változik: minél magasabbról indul a térítés, annál olcsóbb a kiegészítő.

Furcsa tény, hogy a szerződéskötéskor az ügyfelek általában alacsonyabb biztosítási összeget határoznak meg egy rokkantsági kiegészítő esetében, mint a haláleset bekövetkezésére, holott az árfekvés ezt nem indokolja. Ha jobban végiggondoljuk, hogy vajon a haláleset következménye járhat -e nagyobb kiadással vagy egy többéves, akár több évtizedes rokkantsági állapot finanszírozása, akkor lehet, hogy fordítani kellene a rokkantsági és haláleseti összeg arányán.

Komolyabb árkategóriába tartoznak az olyan egészségbiztosítási kiegészítők, mint a rettegett betegségre vonatkozó, a műtéti térítést vagy kórházi napi térítést nyújtó kiegészítők. Ezeknél a kiegészítőknél az egészségi állapotfelmérés kiemelten fontos, magasabb biztosítási összegek esetében az alap kockázati életbiztosításnál is szigorúbb elbírálást alkalmaznak a biztosítók.

A kritikus betegségekre vonatkozó kiegészítő, a nevéből eredően a legkomolyabb, az életet veszélyeztető betegségek bekövetkezésekor nyújt térítést. A piacon megtalálható 20, 30 de akár 40 súlyos betegségre térítő kiegészítő is. Ezek között vannak nagyon ritka betegségek, de általában mindegyik térít daganatos megbetegedésekre is.

A műtéti térítésre szóló kiegészítő a műtéteket sorolja kategóriákba (kis, közepes, nagy) és ennek alapján határozza meg a térítés mértékét.

A kórházi napi térítés esetében a kórházban töltött napok száma a fontos. Van amelyik az első naptól, vagy amelyik csak valahány nap eltelte után kezdi meg a térítést. Ebből fakadóan lehetnek árbeli differenciák. Ami közös bennük, hogy mindenhol van egy plafon, amely után megáll a szolgáltatás.

Hitelfedezeti életbiztosítás esetében az elsőszámú kedvezményezett a bank. Ha a konstrukció csökkenő biztosítási összegű, úgy nincs is más kedvezményezett. Azonban, ha a biztosítási összeg állandó, akkor a biztosítási összegnek van egy maradványértéke, ami már nem a bankot illeti meg. Ez a maradványérték a futamidő alatt állandóan növekszik, így erre érdemes kedvezményezettet meghatározni.

A kedvezményezett lehet egy vagy több személy. Számunk nincs meghatározva, de nyilván a józan belátás szerint érdemes végig gondolni, hogy kik legyenek ők. A futamidő alatt a maradványérték tekintetében bármikor lehet kedvezményezettet jelölni, vagyis megadni, és módosítani egyaránt. Ami fontos, hogy a haláleset bekövetkezésekor érvényben lévő kedvezményezett jelölésen viszont utólag semmilyen körülmények között változtatni nem lehet. Még akkor sem, ha a biztosított meggondolta magát, csak éppen már nem volt ideje bejelenteni a biztosítónak. Fontos, hogy ha a szerződő és a biztosított személye különböző, akkor csak együttesen módosíthatják a kedvezményezettet. A biztosítás, nem örökség tárgya, így a banké és a megjelölt kedvezményezetteké a biztosítási összeg. Ha nincs kedvezményezett megjelölve a haláleset bekövetkezésének pillanatáig, akkor a jog úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek az örökösök, így az örökösödés arányában kerül felosztásra az az összeg, amely a hitel visszafizetése után fennmarad.

Örökösödési illetéket és kamatadót nem kell fizetni a haláleseti biztosítási összeg után.