A lakáshitel felvétele korántsem egyszerű döntés, ráadásul sokszor az első lépések maradnak el, vagyis a megfelelő tájékozódás a hitelekről. Írásunkban most azokat a legfőbb tényezőket szedtük össze, amit a hitelfelvétel előtt mindenképpen át kell gondolnod! A tájékozottság nagyon sokat számít, és életed egyik legnagyobb döntése előtt célszerű tisztába kerülni az alapokkal.
Fedezett vs. fedezetlen hitelek, mi a különbség?
Ha lakást szeretnénk vásárolni, és nem áll rendelkezésünkre a teljes vételár, szinte természetesnek vesszük, hogy ott a lakáshitel, amivel kipótolható a vásárlás. A lakáshitelt az különbözteti meg alapvetően a többi hitelformától, hogy ezt valamilyen lakáscélra lehet csak felhasználni. Ilyen az új, használt ingatlan vásárlása, a felújítás, bővítés, vagy éppen a régi lakáshitel kiváltása.
Ha hiteleket szeretnénk megkülönböztetni, élhetünk azzal a logikával is, hogy megnézzük szükséges-e hozzájuk ingatlanfedezetet felajánlani, vagyis jelzáloghitelről van-e szó. A lakáshitel esetében pontosan ez a helyzet, hiszen a bank fedezet felajánlását várja el az ügyféltől. A fedezet biztosítékot jelent arra a helyzetre, ha az adós nem fizetne, tehát a hitelezéssel járó kockázatok csökkennek.
Ugyanakkor ez nemcsak a pénzintézetnek előnyös, hanem nekünk is. Összességében a jelzáloghitelek, és azon belül a lakáshitelek a legalacsonyabb kamatokkal elérhető hitelek közé tartoznak. A fedezetlen hiteleknél (például személyi kölcsön) rendszerint magasabb a hitelkamat, hiszen itt a bank nincs felvértezve arra a helyzetre, ha az adós nem fizetne.
További előnyünk, hogy a lakáshitel visszafizetését hosszú futamidőre teszi lehetővé a bank, ami akár 35 év is lehet. Ezenkívül számos állami kedvezmény is kapcsolódhat közvetve vagy közvetlenül a hitelhez, mint amilyen aktuálisan a CSOK, vagy a lakástakarék.
Hirdetés
Hirdetés
Mégis mitől függ, hogy mennyi hitelt kaphatok?
A lakáshitelnél, ami elsőként felmerül az nyilvánvalóan, hogy mégis mennyi hitelösszegre lehet számítani. Azt mindenképp tudni kell, hogy ez minden esetben egyedi elbírálás alapját képezi, hiszen alapvetően nincs két egyforma élethelyzet, ráadásul a választott bank gyakorlatán is sok múlik.
Alapvető tényezők viszont vannak, amelyek minden esetben meghatározzák a mozgásterünket. Ilyen, hogy a hitel összege nem lehet több, mint az ingatlan értékének 80%-a. Persze az sem mindegy, hogy milyen ingatlanról van szó, annak típusa, szerkezete mind számít, ez pedig az értékbecslés során derül ki.
Ezenkívül a jövedelmet, a fennálló hiteleket és az egyéb kiadásokat is figyelembe veszi a bank. A konkrét szabályok szerint a nettó jövedelem maximum 50%-a fordítható hiteltörlesztésre (400 ezer forint jövedelem fölött 60%), ugyanakkor a banki gyakorlat ennél szigorúbb, és általánosságban 35-40%-os arányt tartanak szem előtt.
Mit kell átgondolni a törlesztésről?
A fentiek alapján egy 200 ezer forintos jövedelem esetében a szabályok szerint 80 ezer forintot lehetne összességében a hitelre költeni. Ebből 20 éves futamidő mellett akár 14-15 millió forint hitel is kijöhet.
Igen ám, de mindig a konkrét élethelyzettől függ, hogy az aktuális bevételek és kiadások mellett mennyire terhelhető a családi büdzsé. Azt mindenki saját maga tudja, hogy hogyan jön ki a hónap végére a fizetéséből. Az Ön igényeihez igazítva kell dönteni afelől is, hogy mekkora törlesztőt érdemes bevállalni. A rugalmas lakáshitel abban segít, hogy minden élethelyzetre találjunk megoldást.
Hogyan törlesztjük a hitelt a banknak?
Az tiszta sor, hogy a bank végül meghatároz egy havi törlesztőrészletet, azonban korántsem mindegy, hogy milyen módon is törlesztjük a hitelt. A bankok lakáshitelnél szinte kivétel nélkül az ún. annuitásos törlesztőt teszik elérhetővé, mert ennek nagyon kedvező tulajdonsága, hogy a futamidő alatt végig ugyanakkora törlesztőt tudunk fizetni. Ami viszont nagyon lényeges, hogy a havi kiadáson belül miként oszlik meg a tőke- és a kamattörlesztés.
Az annuitásos konstrukciónál az első időszakban a törlesztés nagyobb része a kamatokra megy, ugyanakkor ezután egyre nagyobb mértékben kezd csökkenni a fennálló tartozás, tehát nő a tőketörlesztés aránya. Éppen ezért nem tanácsos nagyon elnyújtani a hitel futamidejét sem. Ugyan optikára szép, hiszen a havi törlesztő csökken, viszont a másik oldalról megnő a kamatteher, így többet kell a banknak visszafizetni.
Mielőtt a bankhoz indulnál, ezeket mindenképp tisztázd le!
Nem ajánlatos a hitelfelvételbe úgy belevágni, hogy ne gondolnánk át, milyen kockázatokkal is jár az. Mindenképpen érdemes szakértői segítséggel indítani a folyamatot és személyre szabott lakáshitel ajánlatot keresni. A mai alacsony hitelkamatok esetében mindenképpen szem előtt kell tartani a kamatkockázatot, vagyis azt, hogy az időközben emelkedő kamat megdrágítja a törlesztőt is. Ha változó kamatozású hitel mellett tesszük le a voksunk, tudni kell, hogy a kamatemelkedés okozta rizikót felvállaljuk. Ennek kiküszöbölésére a rögzített kamatozású hitelek nyújtanak megoldást, amelyekkel akár a hitel teljes futamidejére rögzíthető a törlesztés.
Ugyanakkor ennél általánosabb kockázatokra is gondolni kell. Ilyen az élethelyzet hirtelen változása, mint egy állásvesztés, betegség, vagy egy haláleset a családban. Rendkívül fontos, hogy a hitel törlesztése alatt is legyen vésztartalékunk, amivel 3-6 hónapnyi kiadásainkat fedezni tudjuk. Ha a lehető legbiztosabbra szeretnénk menni, a törlesztési képességünk csökkenésének kockázatát egy hitelfedezeti biztosítással csökkenthetjük. Ugyanakkor, ha máskor nem, legalább a hitel felvétele előtt célszerű egy életbiztosítás megkötését átgondolni.
Tekintse meg kiemelt partnerünk, az MKB lakáshitel ajánlatait!