loading

A három leggyakoribb tévhit a céges hitelekről

A köztudatban számos tévhit él a céges hitelekkel kapcsolatban, a tulajdonosok és a vezetők fejében. A Bankmonitor szakértői ezekből szedtek néhányat csokorba.

1. A támogatott hitelek “alanyi jogon” járnak

Az egyik gyakori tévhit, hogy az államilag támogatott hitelprogramokat minden vállalkozás megkaphatja, kvázi, hogy ezek a kölcsönök úgymond „járnak” a vállalkozásoknak. Ezzel szemben a valóság az, hogy alanyi jogon egyik támogatott hitelt sem kaphatjuk meg. Az állam támogatása a kereskedelmi bankokon keresztül, kamattámogatás formájában jelenik meg, magát a kölcsönadott összeget a bank kockáztatja – még akkor is, ha a hitelösszeg jelentős részére támogatott, alacsony díj mellett vállal garanciát valamelyik állami tulajdonú hitelgarancia-intézmény. Ezt a kockázatot pedig a bankok úgy kezelik, hogy igencsak megnézik, kit tekintenek hitelképesnek.

A bankok minden hiteligénylő esetében elvégzik a kockázati vizsgálatot, amelynek metódusa pénzintézetenként eltérő, mint ahogyan a pénzintézetek kockázatvállalási hajlandósága is. Így fordulhat elő, hogy ugyanaz az ügyfél más-más összegű hitelígérvényt kap attól függően, hogy melyik bankhoz fordult hitelért. A bankmonitor.hu szakértői találkoztak már olyan ügyféllel is, akinek a kérvényét – ugyanarra a támogatott hitelkonstrukcióra – több bank is bevizsgálta, s az általuk felkínált hitelösszegek között jelentős eltérés mutatkozott. Többek között ezért is célszerű a hitelpiacot ismerő tanácsadóval dolgozni, hiszen számukra rutinfeladat ugyanazt az igényt több banknál is lefuttatni, amire egy átlagos kisvállalkozás szinte biztosan nem szánná rá az időt és energiát.

2. Elég egy jó ötlet

A másik gyakori – az előzővel némileg rokon – tévhit az, hogy a hitelfelvételhez elegendő egy jó ötlet, amelyet szépen körülírva szinte biztosan találunk olyan pénzintézetet, amely arra hitelt fog folyósítani. A valóságban azonban az ötlet maga biztosan kevés – legalább egy jól átgondolt, számokkal alátámasztott üzleti tervet biztosan fognak tőlünk kérni, s még akkor sem biztos, hogy révbe érünk.

A hitelező bankok ugyanis – a már említett hitelkockázati vizsgálat során – alapvetően a vállalkozás múltbeli adataiból, eredményeiből indulnak ki, s amennyiben azok nem eléggé meggyőzőek, akkor lehet bármilyen jó az ötletünk, nehéz lesz azt elhitetnünk, hogy ettől majd jobban megy a vállalkozás szekere és így biztonságosan kitermeli a banki hitel törlesztő részleteit. Különösen akkor, ha az a bizonyos ötlet nem kapcsolódik szervesen a vállalkozás korábbi tevékenységéhez, hanem valami teljesen új dologban szeretnénk helytállni. Ha eddig például könyvelőként voltunk sikeresek, s az a remek ötletünk támad, hogy ezután fodrászként fogunk dolgozni, nehezen találunk olyan bankot, amelyik ezt a váltást szívesen finanszírozza a kölcsönével.

3. A hitelszerződés aláírása után már nincs több teendő

Ha minden nehézség dacára sikerült keresztülvinnünk az elképzelésünket és pozitív hitelbírálatot szereznünk, akkor leszámolhatunk a vállalkozások harmadik gyakori tévhitével: azzal, hogy a hitelszerződés aláírása után elegendő megadni egy számlaszámot, hogy hozzájussunk a kölcsönhöz.

A valóság ezzel szemben az, hogy a kölcsönszerződés aláírásától a kölcsön folyósításig sokszor szintén elég rögös út vezet, a folyósításhoz sokszor számos feltételt kell teljesítenünk. Különösen így van ez a célhoz kötött hitelek esetében – leginkább a beruházási célú kölcsönöknél -, amelyeknél csak akkor folyósítanak, ha igazoljuk a beruházás bizonyos szintű elkészültét, az önerő felhasználását és benyújtjuk a finanszírozandó számlákat a megalapozó mellékletekkel együtt. És akkor még nem is soroltunk fel mindent. Sokszor előírják a bankok, hogy a kölcsön feltételeként tereljük át a bankszámlaforgalmunkat a hitelnyújtónál vezetett számlára – ez is sok munkával jár, hiszen a partnerek tájékoztatását minimum el kell végeznünk. Vagy meghatározott időközönként adatszolgáltatást kell teljesítenünk, ami szintén plusz adminisztrációt jelent.

Ebből a szempontból a legkevesebb tennivalónk a szabad felhasználású hitelek esetében van: hiszen ezeknél nem kell igazolnunk a cél szerinti felhasználást. Folyósítási feltételek persze itt is vannak, de egyszerűbbek: többnyire a számlaforgalom átterelése, illetve bankoként változó egyéb tennivalók. Sajnos azonban szabad felhasználású kölcsönből elég kevés akad a piacon: néhány piaci kamatozású banki termék mellett a támogatott hitelek palettájáról csak a Széchenyi Kártya Program egyes konstrukcióit lehet igénybe venni ilyen módon.

Ha szeretnéd megtudni, hogy vállalkozásod jogosult-e valamelyik támogatott hitelkonstrukcióra, azt az alábbi kalkulátor segítségével tudod ellenőrizni!

 

Szakértői cikkek
Kapcsolódó tartalmak