Hírdetés

A mindent felforgató válság után mit tanultunk?

szerző: |
Frissítve:
 

Miért alakult ki a 2008-as gazdasági válság, mi történt a válság óta a világban, milyen tanulságok szűrődtek le? Mi a jegybankok szerepe a válságkezelésben, mit csináltak jól és hol rontották el legutóbb? Az Alapblog írásából választ kaphatsz ezekre a kérdésekre.

A 2008-09-es válságra többféle magyarázat született, a folyamat valószínűleg már a ’70-es évektől elindult az állam gazdasági szerepének háttérbe szorulásával. A bérek egyre kisebb részesedése a megtermelt jövedelmekből, a bekövetkező pénzügyi globalizáció és az amerikai álom csak rásegített a tendenciákra. Ezért következhetett be a probléma éppen a világ egyik legfejlettebb piacán.

Az is látszik, hogy Amerika jobban teljesített a válságkezelésben. Az USA gazdasága mintegy 15 százalékkal jár a válság előtti szint fölött, míg az Eurozónában ez az érték csak 6%. És itt jönnek képbe a jegybanki intézkedések is. Míg az USA-ban a Fed a kezdetektől fogva tudatosan állt a válság kérdéséhez, ezzel szemben az Európai Központi Bank késlekedett és több ballépést is elkövetett (korai kamatemelés).

A válság tanulságul szolgált arra is, hogy a pénzügyi intézményeket nagyobb fokú ellenőrzés alá kell vonni és a jegybankoknak mindenképpen aktív szerepet kell vállalnia a jövőben. Az adórendszerek is új alapokra kerültek, ráadásul az is biztossá vált, hogy a hosszú távú növekedési kérdések és a válságkezelés egymástól külön nem kezelhető kérdések. A problémára adott válasz során figyelembe kell venni a növekedés alapjait, viszont pontos recept nincs, korábban nem alkalmazott eszközöket is szükséges lehet bevetni. Az Alapblog „Válságkezelés a világban – Ortodoxia vagy unortodoxia?” című írásában bővebben is olvashatsz a témáról.

 
Hírdetés