Itt az új esztendő, aminek apropóján a Bankmonitor befektetési körképet készített. Derítsd ki, hogy neked mi lesz a legjobb választás 2023-ban! Állampapírok, bankbetétek, befektetési alapok, életbiztosítások és ingatlanok is szóba jöhetnek.
19 százalékot bukhat, aki készpénzt tart!
A magyar lakosság pénzügyi megtakarításainak számottevő része még mindig készpénz formájában bújik meg a párnacihákban, a szekrények mélyén vagy egyéb furfangos rejtekhelyeken. A jegybank közzétételei szerint háztartásonként átlagosan mintegy 1,5 millió forintnyi készpénzt birtokolnak a megtakarítók – márpedig ez magas inflációs környezetben sajnos jókora pénzügyi öngóllal ér fel.
Elképzelhető, hogy az idén 19 százalékos éves drágulást tapasztalunk, azaz amit ma 1,5 millió forintból megvehetünk, arra egy év múlva már közel 1,8 millió forintot kellhet kifizetnünk! A pénzünk tehát rohamosan veszít az értékéből, ezért érdemes kétszer is meggondolni, hogy kitartunk-e a nulla kamatot fizető párnaciha mellett, vagy inkább kihasználjuk a piacon már könnyedén megtalálható kétszámjegyű kamatokat.
Hirdetés
Hirdetés
Lomhán éledezik a bankbetétek piaca
Bár a vágtató infláció okán egyre magasabbra nő a megtakarítók hozamelvárása is, érdekes módon a bankok mégsem sietnek lekövetni az emelkedő hozamszinteket. (Legalábbis ami a betéti kamatokat illeti – természetesen a hitelek terén gyorsabban reagáltak a környezet megváltozására.) Egy-egy kivételes ajánlattól eltekintve a legtöbb banknál azt láthatjuk, hogy a lekötött betétek alig 0,1-1,5 százalék körüli kamatokat kínálnak a befektetők számára.
A 2023-ra várható 15-19 százalék közti áremelkedés fényében ez nem igazán meggyőző, de értelemszerűen még a 10 százalék feletti bankbetétekkel is jelentős reálveszteségük keletkezhet az óvatlan megtakarítóknak. Elmondható tehát, hogy amíg a bankok nem kényszerülnek rá a betétesek kegyeiért zajló versengésre, addig a bankbetétek csak a legritkább esetben tudnak majd kielégítő hozamot produkálni az idén.
2023-ban is az állampapír lesz a nyerő?
Most már szinte biztosan állítható, hogy a 2022-es éves infláció 14,6 százalék körüli értéket vesz fel. Ez huszonöt éves csúcsot jelent, hiszen 1997 óta nem volt példa hasonló mértékű drágulásra. Ilyen körülmények között érthető, hogy 2022-ben rekordmennyiségű pénz áramlott az inflációkövető kamatozású Prémium Magyar Állampapírokba, illetve a hozamszintek emelkedését a leggyorsabban tükröző „diszkont kincstárjegyekbe” is. Annak is örülhettek a befektetők, hogy szeptember végétől kezdődően ismét forgalmazzák a Bónusz Magyar Állampapírt: némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy ez a változat a diszkont kincstárjegyek hozamát követi, így jelenleg ugyancsak vonzó kamatokat fizet.
Kérdés, hogy az idén vajon képes lesz-e bármilyen más államkötvény versenyre kelni az inflációkövető állampapírokkal. A rövidebb (4 éves) PMÁP várhatóan 15,35 százalék körüli, a hosszabb (6 éves) sorozat pedig kb. 16,1 százalékos éves kamattal ketyeg majd 2023-ban. Sőt, az azt követő évben az inflációs előrejelzések alapján még ennél is magasabb, extrém esetben akár 20 százalék fölötti kamatokra számíthatnak a PMÁP vásárlói. Mondanunk sem kell, hogy az egyszámjegyű kamatokat kínáló Magyar Állampapír Plusz, Egyéves Magyar Állampapír és Kincstári Takarékjegyek nem tudnak labdába rúgni 2023-ban.
Említést érdemel azonban az eurózóna inflációját követő, euróban denominált Prémium Euró Magyar Állampapír is. Ugyan a várható kamata révén nem említhető egy lapon a forintos társaival, de cserébe lehetőséget biztosít devizaárfolyam-nyereség elérésére. (Fontos, hogy a mostani rendkívül magas forintkamatokkal összevetve az eurós papír nagy hátrányból indul, és csak drasztikus forintgyengülés esetén jelenthet versenyképes alternatívát.)
Nagy a bizonytalanság a befektetési alapok terén
A Magyar Nemzeti Bank közzétételeiből kiolvasható, hogy a 2022-es évben is tovább gyarapodott a lakossági megtakarítók által tartott befektetési jegyek állománya, jelenleg több mint 5 ezermilliárd forintnyi pénzük dolgozik a befektetési alapokban. A 2022-es év azonban egyik eszközosztálynak sem kedvezett: a kötvényalapok világában a piaci hozamszintek emelkedése okozott leértékelődést, míg a részvényalapok terén a turbulens világgazdasági környezet és az általános bizonytalanság álltak a lejtmenet hátterében.
Igaz, hogy a forintgyengülés némileg enyhítette a külföldi piacokra befektető alapok veszteségét. Egy kiragadott példa: a Budapest USA Részvény Alap USD sorozata tavaly 21 százalékos veszteséget termelt, de mindeközben a forint árfolyama jelentősen romlott a dollárhoz képest. A két ellentétes hatás eredményeként végül forintra átszámítva mindössze 8 százalék volt az alap vesztesége 2022-ben.
Az elemzők körében megoszlanak a vélemények a világgazdaság 2023-as kilátásait illetően. Az Amerikai Egyesült Államokban nulla százalékot meghaladó, de egészen minimális GDP-növekedés a mostani konszenzus, míg az eurózónában enyhe recessziót (gazdasági visszaesést) várnak a szakértők. Ebben a helyzetben a befektetési alapok várható teljesítménye is igen bizonytalan, ezért mindenképpen körültekintően kell összeállítani a portfóliót, ha valaki ezen a területen kíván befektetni 2023-ban.
Töretlenül népszerűek az életbiztosítások
A szokott módon 2022-ben is jelentős bővülésnek örvendett a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások piaca. A személyi jövedelemadó-visszatérítésre jogosító nyugdíjbiztosítások száma már meghaladta a 460 ezret. (Érdekesség, hogy a családosok által kapott, az év elejére időzített rendkívüli adóvisszatérítési hullám miatt idén viszonylag kevesen, 255 ezren tudták kihasználni a nyugdíjcélú befizetések után járó adóvisszatérítés lehetőségét.)
A nyugdíjbiztosítások mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) és a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) is megfontolandó lehetőséget biztosítanak az öngondoskodásra. A három konstrukció közös előnye, hogy minden évben a befizetések 20 százalékának megfelelő állami támogatásra jogosítanak, ilyen módon akár évi 100-150 ezer forint adót is visszakaphatnak a megtakarítók.
Mi várható az ingatlanpiacon 2023-ban?
Magyarországon az elmúlt 7 évben páratlan árnövekedés ment végbe az ingatlanpiacon. Az Eurostat adatai szerint 2015 második negyedéve és 2022 második negyedéve között 2,5-szörösére drágultak a magyar lakóingatlanok, ami évi 14 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel szemben az európai átlagos növekedés mindössze évi 7 százalék volt, azaz 7 év alatt nagyjából 60 százalékkal drágultak a lakások.
A Magyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentése alapján azonban arra következtethetünk, hogy megtörhet a régóta tartó trend a hazai ingatlanpiacon. 2022. szeptemberében már 33 százalékkal alacsonyabb volt a tranzakciók száma az előző év azonos időszakához képest, a lakáshitel-folyósítás volumene pedig 38 százalékkal csökkent ugyanígy. A jegybank egyúttal az ingatlanpiac magas fokú túlértékeltségére is rámutatott.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy 2023-ban mind a lakások árnövekedésének, mind a lakáskiadásból szerezhető folyó bevételeknek a terén nehezedni fog a terep a befektetők számára. Ne feledjük, hogy az ingatlanbefektetésnek az akár 16 százalékot fizető állampapírral is versenyeznie kell.
Számos állami támogatást kapnak a megtakarítók
A következő évben is elérhető marad az összes állami támogatás, amelyek a megtakarítókat segítették. A fentebb említett nyugdíjcélú támogatáshoz hasonlóan az egészségpénztári tagok is részesülhetnek adóvisszatérítésben, amelynek maximális összege évi 150 ezer forint.
A Babakötvény kapcsán 10 százalékos (de legfeljebb évi 12 ezer forintos) közvetlen állami támogatást kaphatnak a megtakarítók, valamint természetesen a kamatokat is bezsebelhetik. A Babakötvény inflációkövető kamatozású, az előző évi infláció felett fizet 3 százalékpont kamatprémiumot, tehát 2023-ban akár 17,6 százalék, 2024-ben pedig könnyedén 20 százalék fölött is lehet a kamata!
Érdemes kihasználni a kamatadó-mentességet biztosító Tartós Befektetési Számla (TBSZ) lehetőségét is. Ezekkel a speciális értékpapírszámlákkal a (nulladik) gyűjtőévet követő 3 naptári év elteltével 10 százalékra csökkenthető a nyereség után fizetendő adó mértéke, 5 év után pedig teljes adómentességet élvezhetnek a befektetők. Például hosszabb távú részvénybefektetések esetén szinte elengedhetetlen eszköznek tekinthető a TBSZ.
Fő a körültekintés!
A korábbi évek mérsékelt inflációs környezetében kevésbé okozott problémát a készpénzben tartott megtakarítások értékvesztése. Az előttünk álló évben azonban komoly reálveszteséget szenvednek majd el mindazok, akik nem dolgoztatják a pénzüket valamilyen befektetési lehetőség révén. Jó hír, hogy 2023-ban is találhatunk olyan eszközosztályt, amely alacsony kockázat mellett képes reálhozamot biztosítani.
A számos elérhető lehetőség közül a megvalósítani kívánt céljaink, a hozamelvárásunk és a kockázattűrő képességünk mentén érdemes választani. Másmilyen befektetési stratégiát kíván a rövid távú vésztartalékunk elhelyezése, a jövőbeli ingatlanvásárlásunk finanszírozása, vagy a több évtizedes megtakarítási céljaink (például nyugdíjcélunk) megvalósítása.