Sokszor előfordul, hogy lakásvásárlásnál nincs elegendő önerőnk. Jó megoldás lehet, ha a szülők/nagyszülők felajánlják a saját ingatlanjukat kiegészítő fedezetként. De vajon tudják-e, hogy velük szemben is vannak banki elvárások?
Több lehetőségünk is van a helyzet megoldására
- Várunk és gyűjtögetünk szorgalmasan.
Ez általában a legutolsó, amit szeretnénk. Lakásokat nézegetünk, gondolatban már be is rendeztük és ott ébredünk reggelente. - Családi segítséget veszünk igénybe.
Nem mindenkit tudnak támogatni kisebb-nagyobb összeggel a szülők. Tehát tovább kell gondolkodnunk! - Ugyan pénzzel nem tudnak segíteni a szülők, van viszont ingatlanjuk.
Ez az a megoldás, ami azonnali segítséget nyújthat abban az esetben, ha nincs elegendő önerőnk. A szülőket anyagilag nem terheljük meg, mégis tudnak nekünk segíteni.
Nem elegendő azonban, ha a szülők csak az ingatlanjukat ajánlják fel a hitel mögé fedezetként. Nem is gondolnánk, hogy rájuk nézve is vannak bizonyos elvárások, amiknek meg kell felelni.
Nézzük meg picit közelebbről milyen feltételeket kell teljesíteni a fedezet tulajdonosainak!
Minden személy, aki a fedezetül felajánlott ingatlannak tulajdonosa bevonásra kerül a hitelügyletbe. Ha a kölcsönügyletben szereplő személy a fedezetül szolgáló ingatlannak tulajdonosa, vagy tulajdoni várományosa (azaz az ő nevére kerül majd az ingatlan), ám jövedelmével nem felel a jelzáloghitel visszafizetéséért, akkor csak zálogkötelezettként fog részt venni az adott ügyletben. Ez azt jelenti, hogy mind a kölcsönszerződés, mind a közjegyzői okirat aláírásakor jelen kell lennie neki is.
Zálogkötelezettek esetén is fontos a KHR lista kérdése. Azonban van olyan bank, amely a zálogkötelezett KHR státuszát egyáltalán nem vizsgálja, illetve létezik olyan pénzintézet is, amely a zálogkötelezett adatait ellenőrzi ugyan a KHR rendszerben, ám akkor sem utasítja vissza a hitelkérelmet, ha az illető passzív státuszban szerepel a listán.
Vannak esetek, amikor különbséget tesznek a zálogkötelezettek között attól függően, hogy a hitel célja lakásvásárlás, vagy szabadfelhasználás. Vásárlás esetén ugyanis a fedezet tulajdonosát az adott bank adóstársként is bevonja (ebben az esetben pedig kötelezően lekérik az adatait a KHR-ből), szabadfelhasználás esetén ezt nem teszik meg.
A lényeg azonban, hogy mielőtt a szülőket teljesen belelkesítjük, és ők igent mondanak, érdeklődjük meg, hogy szerepelhetnek-e esetleg a KHR-ben!
Persze arról se feledkezzünk meg, hogy dupla fedezet ide, vagy oda, adósként a jövedelemvizsgálatot nem kerülhetjük el.
Kalkulátorunk segítségével megtudhatod, hogy mekkora hitelt tudsz felvenni.
Ismétlés képpen
Hogyan kerülhetünk fel a KHR-be?
1., Hitelmulasztás
Azaz, ha valamely banktól felvett hitelünket nem törlesztjük megfelelően, és 90 napon keresztül folyamatosan legalább a minimálbér összegét elérő tartozásunk van. A hitel összes, adóssal azonos jogú szereplője (kezes, adóstárs) szintén felkerülhet a KHR-be a zálogkötelezett kivételével, mivel ő csak a felajánlott fedezetével (pl. ingatlan) felel a tartozásért.
Aktív KHR listásoknak egyik pénzintézet sem nyújt hitelt. Addig maradunk aktív státuszúak, ameddig:
- a teljes tartozást ki nem fizettük, vagy
- a pénzintézet érvényesíti követelését a fedezeten (elárverezés),
- a szerződés átütemezése megtörténik (pl. futamidő hosszabbítása, törlesztés módjának megváltoztatása).
Ekkor passzív státuszba kerülünk, amely 1 évig tart és ennek leteltével törölnek a negatív adóslistáról. Ezen időszak után ismét makulátlanul hitelképesek lehetünk.
A behajthatatlan tartozások (melyeket például a bank már leírt) továbbra is 5 évig maradnak a rendszerben!
2., Bankkártyával (vagy hitelkártyával) való visszaélés
- Jogosulatlan adathasználat: amikor a kártyát nem a tulajdonosa vagy jogosultja használja, vagyis lopott vagy talált kártyát használ.
- Kártyahasználat miatti jogerős ítélet: ha a kártya felhasználójával kapcsolatban jogerős bírósági határozat van, miszerint a bankkártyával bűncselekményt követett el.
3., Valótlan adatok közlése
Ha bármely pénzügyi termék (bankszámla, hitel, stb.) szerződéskötésénél valótlan adatokat közöltünk, hamis vagy hamisított okiratot (pl. bankszámlakivonat) használtunk fel. Ebben az esetben sincs aktív vagy passzív státusz. Az adatokat 5 évig tartják nyilván a KHR-ben, ennek leteltéig nincs mód arra, hogy a KHR-ről való lekerülést meg lehessen gyorsítani, de 5 év után a felkerülésre vonatkozó adatok visszavonhatatlanul törlődnek a rendszerből.
Ezekben az esetekben nincs aktív vagy passzív státusz. Az elkövető felkerül a KHR listára és ennek ténye, illetve a felkerülés körülményei a KHR-ben 5 évig nyilván vannak tartva. Ennek leteltéig nincs mód arra, hogy a KHR-ről való lekerülést meg lehessen gyorsítani, de 5 év után a felkerülésre vonatkozó adatok visszavonhatatlanul törlődnek a rendszerből.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
