Egy befektetés esetén két kérdésre kell válaszolnod: milyen hozamszintet célzol meg, és milyen kockázattal lehet azt elérni. Az elsőt általában mindenki tudja, a másodikról viszont sokaknak fogalmuk sincs. Egyáltalán mi a kockázat, hogyan lehet megfogni, és miként néz ki a gyakorlatban? Sokan nincsenek jó viszonyban a matematikával. Nekik szól mostani cikkünk, mert úgy érthetik meg a kockázat fogalmát, hogy nem kell semmilyen képletet megfejteniük!
Kezdjünk egy egyszerű példával: két szomszéd elindul a kocsmából hazafelé. Az egyik dülöngél, de relatív rövid kitérők után hazatalál, míg a másik bejárja a fél várost, mire végre hazakavarodik. Ugyanoda eljutottak, de az első szomszéd relatíve kevés időt töltött az utcákon, így kevesebb volt az esélye, hogy elüsse egy kerékpáros, vagy robogós. A második szomszéd viszont sokkal nagyobb kockázatot futott, hiszen több időt töltött az utcákon, és nagyobb utat is járt be. Ugyanígy működik a befektetéseknél is: nem feltétlenül kell számolgatnunk, hogy tudjuk egy-egy befektetés mennyire kockázatos. Ám, ha össze szeretnénk hasonlítani két befektetés kockázatát, ahhoz számszerűsíteni kell azt. Ilyenkor a szórás siet a segítségünkre. A szórás a befektetés hozamának átlagos ingadozását mutatja. Például egy alap 7%-ot teljesített az elmúlt egy évben 2%-os szórás mellett, akkor az azt jelenti, hogy az alap teljesítménye nagy átlagban 5 és 9% között volt. Mivel a szórás a kockázattal van összefüggésben, így az átlagos szórás eltér befektetési alap kategóriánként. A legkisebb kockázattal (így a legkisebb szórással) a pénzpiaci alapok büszkélkedhetnek. A legmagasabb hozammal rendelkező 10 pénzpiaci alap átlagos szórása mindössze 0,34%. A kötvényalapoknál már 4,75%-os szórást találunk, míg a legnagyobb szórással a részvényalapok rendelkeznek 14,11%-kal. A többi kategória pedig így fest:
Akik nincsenek jó viszonyban a számokkal, azoknak is kínálkozik egy lehetőség: elég csak ránézniük egy-egy alap árfolyamgrafikonjára, máris meg tudják mondani, hogy mennyire kockázatosa az adott alap.
Egy átlagos kockázattal rendelkező pénzpiaci alap árfolyamgrafikonja:
Látható, hogy gyakorlatilag egy egyenes vonal. Ez azt jelenti, hogy bármikor is vásárolom meg az alapot, csekély a veszteség valószínűsége. Ha pedig elég ideig meg tudom tartani, akkor majdnem biztos, hogy nyereséggel tudom eladni az adott alapot.
Kötvényalapok szórása is alacsony (az első 10 legjobb hozamú kötvényalap átlagos szórása 4,75%), de itt már azért megfigyelhetőek a hozamingadozások.
Egy átlagos kockázattal rendelkező kötvény alap árfolyamgrafikonja:
Látható, hogy itt már voltak olyan időszakok, amikor veszteséges volt az adott alap, de ezek nem tartottak túl sokáig.
A részvényalapok átlagos szórása (a TOP 10 alap alapján) 14,11%. Ha rátekintünk egy 14,29%-os szórással rendelkező alap árfolyamgrafikonjára azonnal látjuk, hogy ez sokkal kockázatosabb, mint az előző két alap volt:
Egy átlagos kockázattal rendelkező részvény alap árfolyamgrafikonja:
Látható, hogy az alap élete során többször voltak veszteséges időszakok, és azok időbeni elnyúlása is hosszabb volt.
Egyéb tények a szórásról
Azt már említettük, hogy ha a szórást hozzáadjuk, és levonjuk az alap elmúlt egy éves hozamához, akkor elég pontosan (közel 70%-os valószínűséggel) meg tudjuk mondani, hogy hol fognak elhelyezkedni a napi hozamadatok. (7%-os múltbeli hozam és 2%-os szórás mellett az alap teljesítménye nagy átlagban az 5 és 9% közötti sávban fog várhatóan tartózkodni). Ezt a valószínűséget tudjuk növelni több mint 95%-ra, ha a szórás kétszeresét mérjük rá a hozamra. Példánknál maradva 3 és 11% között lesz a hozam mértéke 10 esetből több mint 9 szer. Azt is fontos megemlíteni, hogy a szórás (és így az alap kockázata) időben változhat. Ennek a befektetési alapoknál a leggyakoribb kiváltó oka a befektetési politika változása. Ilyen változásról olvashattál az OTP és a Dialóg befektetési alapok menedzsereivel készült interjúnkban is.
32%-os hozam egy évre. Hogyan tovább? (Interjú)
Befektetések a devizapiacon: létezik a varázsgömb? – interjú a Dialóg Alapkezelővel
De miben segít nekünk a szórás?
Ha két azonos hozamú alap közül kell választani, akkor mindig a kisebb szórású alapot érdemes megvásárolni. De emellett még azt is érdemes figyelembe vennünk, hogy hogyan éreznénk magunkat egy adott alap tulajdonosaként, ha az alap veszteséges (negatív a hozam)? Ha különösebben nem borzolja a kedélyállapotunkat egy-egy negatív időszak, akkor nyugodtan válogathatunk a magasabb várható hozamú, de emiatt magasabb szórással rendelkező alapok közül. Mert ne feledjük, az általános összefüggés itt is érvényes: ha nagyobb hozamra vágyunk, nagyobb kockázatot kell vállalnunk. Ugyanis kockázatmentesen csak a lekötött betétek kamatai körüli hozamra számíthatunk. Ezentúl az ennél magasabb hozamért cserébe vállalt kockázat nagyságát azonban már fel tudjuk becsülni.
Kérjük, hogy mondd el véleményedet a Bankmonitorról! Szeretnénk figyelembe venni javaslataidat és kritikáidat, hogy minden pénzügyi kérdésedre megtaláld nálunk a választ. Töltsd ki kérdőívünket, a válaszadók között 3 darab 5 ezer Ft-os Shopline vásárlási utalványt sorsolunk ki.
