Minden egyes aktív, dolgozó magyar emberre átlagosan félmillió forint állampapír befektetés jut. Ennek ellenére csak nagyon kevesen tudják, hogy mit tehetnek, ha az állampapír lejárata előtt pénzre van szükségük. Mennyit kaphatnak érte? Számít, hogy hol adják el? Elveszítik az időszakra vonatkozó összes kamatot, vagy csak egy részét? Mi történik akkor, ha csökken a kamatszint? Kiderül!
Korábbi cikkünkben azoknak nyújtottunk segítséget, akik most ismerkednek az állampapírok világával. Mai írásunk azokhoz szól, akik már járatosak az állampapírok világában, de még nem értenek mindent.
Ha el kell adnunk meglévő állampapírunkat lejárat előtt
A Hány százalék az állampapír? című cikkünkből kiderült, hogy az állampapírok ára függ a felhalmozott kamat nagyságától. Ám ez még csak az egyik tényező, ami miatt változhat az állampapír árfolyama. Hat rá az adott szolgáltató árazása, hogy venni, vagy eladni szeretnénk, illetve még a kialakult piaci kamatszint is… Nézzük a legfontosabbakat!
Vétel vagy eladás?
Bizonyos állampapírokhoz nem csak a jegyzéskor juthatunk hozzá, hanem a futamidő alatt bármikor. Ám más áron kapjuk a papírt, ha meg szeretnék venni, és más árat adnak érte, ha mi értékesítenénk azt. Hasonlóan működik, mint a devizaváltáskor a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet. Amennyiben adott nap megvesszük az állampapírt, és aznap el is adjuk, akkor a vételi és eladási árfolyam közötti különbözetet elveszítjük. De miért is tennénk ilyesmit?
Az azonban előfordulhat, hogy a korábban megvásárolt papírunkat még a futamidő lejárta előtt eladni kényszerülünk. A hosszabb futamidejű papíroknál gyakori, hogy nem tudjuk kivárni a lejáratot, mert pénzre van szükségünk. Ilyen esetekben általában 2%pontos különbségre számíthatunk. És miből vonják le a 2%-ot? A névértékből kerül levonásra. Tehát egy 4%-os kamatozású állampapírnál fél év után „éri meg” visszaváltani a papírt, hiszen ezután az időpont után már mindenképpen pozitívban vagyunk. Feltéve, ha 2% a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet…
Pénzintézet kontra Államkincstár
Járt személyes tanácsadáson egy olvasónk, akinek hosszú állampapírjai voltak egy pénzintézetnél, és pénzre volt szüksége a rövidtávú céljai elérésének érdekében. Áttekintettünk, hogy milyen különbséggel tudja eladni a pénzintézeténél. Azt tapasztaltuk, hogy 4% levonásra számíthat (aktuális, kamatokat is tartalmazó értékre vetítve), ha házon belül adja el az értékpapírjait. Ezért javasoltuk, hogy küldje át (transzferálja) az állampapírjait a Magyar Államkincstárhoz. Ennek a költségét (jelen esetben 0,5%) levonva még mindig jobban járt a Kincstárban történő értékesítéssel. 4% helyett, csak 2,5%-ot vontak tőle le összességében. 1,5% spórolás nem tűnik soknak, de ha belegondolunk, hogy 10 millió forint esetén ez 150 ezer forint, miközben az egy éves állampapírok jelenlegi kamatszintje (3,5%) mellett 350 ezer forint kamatra számíthatunk ugyanekkora összegnél, már más megvilágításba kerül a megtakarítás nagyságrendje.
Mi történik, ha változik a kamatszint, ha az MNB kamatot emel, vagy csökkent?
A fix kamatozású állampapírok egyszerűen működnek: megvesszük őket, és ha lejáratig megtartjuk, akkor pontosan akkora hozamot fogunk kapni, amit a megvásárláskor láttunk. De mi történik az idő előtti értékesítésnél? Ha eltekintünk a fentebb ismertetett vételi és eladási árfolyam különbözetétől, akkor minden egyéb tényező változatlansága mellett a meg nem fizetett időarányos kamatokkal növelt értéken tudjuk majd értékesíteni a papírunkat. Ám ha elmozdulnak a kamatszintek (pl. az MNB kamatot emel, vagy csökkent), a papírunk árfolyama sem marad változatlan. Vegyük az egyszerűség kedvéért a megszokott egy éves 4%-os papírunkat, amit fél év után szeretnénk eladni. Ha közben a kamatok felmentek 6%-ra, akkor az állampapír új tulajdonosa (a vevő) a fennmaradó futamidőre nem 2%-ot szeretne kapni a pénzéért, hanem időarányosan 3%-ot. Mivel a papírunk fix kamatozású, így nem tudjuk megemelni a kamatozását, ergo az árfolyamából kell levonni 1%pontot, amivel kevesebbet kap az eladó, azaz mi. Ellentétben, ha a kamatok csökkennek 2%-ra, akkor 1%-kal többet kapunk a papírunkért félidőben történő eladásakor.
Tehát az állampapírok árfolyama fordítottan arányos a kamatokkal: ha felfelé mennek a kamatok, akkor a meglévő fix kamatozású állampapírok kevesebbet érnek, míg ha kamatcsökkenést élünk meg, a piacon lévő fix kamatozású állampapírok árfolyamértéke magasabb.
Természetesen a fenti nagyvonalú számítások arra vonatkoznak, ha futamidő alatt értékesítenénk a fix kamatozású állampapírunkat. Ha lejáratig megtartjuk őket, akkor mindegy, hogy hogyan változnak a kamatok, ugyan annyit fogunk kapni, mint amennyit vásárláskor fixáltunk. És ne feledjük a változó kamatozású állampapírok kamata is csak évente változnak. Éven belül hasonlóan viselkednek, mint a fix kamatozású papírok.
Hogyan számoljunk?
A hosszú futamidejű, fix kamatozású állampapírok lényegesen érzékenyebben reagálnak a kamatváltozásra. Ennek a pénzügyi matematikája egy kissé komplexebb, így egy
leegyszerűsített megközelítést mutatunk be, mely kb. 85%-os pontosságú eredményt ad:
- abból indulunk ki, hogy hány év van az állampapír lejáratáig (pl. 3 év)
- ezt megszorozzuk a 3 éves futamidőre jellemző kamatszint változásával (pl. 2%)
- ha csökken a kamat, akkor: 2% x 3 = 6% azonnali árfolyamnyereségre teszünk szert
- ha nő a kamat, akkor: -2% x 3 = -6% azonnali árfolyamveszteség ér minket
Fentiekhez kiegészítésként fontos kiemelnünk, hogy az MNB alapkamatában bekövetkező 0,5%pontos csökkenés nem feltétlenül okoz azonos mértékű csökkenést a 3 éves futamidejű állampapírok hozamszintjében. A rövid és a hosszú távú kamatok alakulása szétválhat (jó példa erre, hogy az elmúlt egy évben a 3 éves állampapírok hozama mindössze 0,5%ponttal mérséklődött, míg az MNB alapkamat 2%ponttal lett alacsonyabb…) Miért alakulhatott ez így? Ezt már egy másik írásunkban fogjuk kifejteni.
