Betöltés
loading

Egytized százalékponton múlik 2,5 milliárd forint sorsa

A Központi Statisztikai Hivatal néhány napja tette közzé a 2018-ra vonatkozó inflációs adatokat. A havi adatok alapján 2,8 százalék átlagos inflációt állapítottak meg a 2018-as esztendőre. Vajon helyes-e az adat a saját számítási módszertanuk szerint? Erre a kérdésre ugyan most nem válaszolunk, de annyi biztos, hogy a havonta közzétett egy tizedesjegy pontosságú százalékos értékek átlagaként nem 2,8, hanem 2,85 százalék lenne a pontos érték. Ezt pedig a matematika szabályai szerint felfelé kerekítjük, mégpedig 2,9 százalékra. Ez a prémium magyar állampapírok esetében 2,5 milliárd forint többletkifizetést jelentene az államnak, és 2,5 milliárd forint plusz bevételt a prémium magyar állampapírok tulajdonosainak. Cikkünk „Nyugdíjas” írása alapján készült, a részleteket az Alapblogon olvashatod!

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a állampapír kalkulátorunk.

A KSH havonta megjelenő gyorstájékoztatóiban szereplő számok alapján a 2018-as évre 2,85 százalékos, matematikai kerekítéssel 2,9 százalékos átlagos infláció adódna. Ehhez képest a KSH 2,8%-ot tett közzé. Mi lehet ennek az oka? Ennek jártunk utána.

A legegyszerűbb magyarázat az lehet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal nem a gyorstájékoztatókban megjelölt számok alapján számítja ki az átlagos éves inflációt. Ez esetben viszont felmerül a kérdés, hogy a gyorstájékoztatókban miért nem pontosabb, például két tizedesjeggyel ellátott számokat tesznek közzé.

A 2018-ban havonta közzétett 12 havi inflációs adatok átlagolása alapján nem 2,8%-os, hanem 2,9%-os átlagos infláció jönne ki az elmúlt évre. A havi adatokat összeadva 34,2 jön ki, melyet 12-vel elosztva 2,85% adódik. Ezt a matematika szabályai szerint 2,9%-ra kerekítjük.

Miért olyan fontos ez? – kérdezheti az olvasó. Egészen pontosan azért, mert a magyarok kezében körülbelül 2500 milliárd forint prémium magyar állampapír van, ennek a 0,1%-a pedig 2,5 milliárd forint. Azaz az államnak ennyibe kerülne, ha a KSH egytized százalékponttal magasabb inflációt mutatna ki, ezzel szemben a PMÁP-ban megtakarítók 2,5 milliárddal lehetnének gazdagabbak.

Ha érdekelnek a további részletek, akkor olvasd el „Nyugdíjas” „A tét: 2,5 milliárd forintnyi kamat” című bejegyzését az Alapblogon!

Használd a portfólió tervező szolgáltatásunkat, és információkkal leszel gazdagabb!

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

Kapcsolódó tartalmak
Blogajánló
  • alapblog Továbbra is fényes maradhat az arany?

    The post Továbbra is fényes maradhat az arany? appeared first on alapblog.

  • KonyhaKontrolling A költségkövetés rendszerei: Te mivel követed a pénzügyeidet?

    Ebben a bejegyzésben az egyes költségvetéstervező és költségkövetésre használt rendszereket szeretném sorba venni. Bemutatom az egyes módszerek előnyeit és hátrányait, majd bemutatom a saját fejlesztésű rendszerem is. A téma nem egyszerű, de igyekszem rövidre fogni. Ha nem olvastad el, hogy milyen egy jó költségkövetés, akkor kattints ide. Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne Tovább olvasom "A költségkövetés rendszerei: Te mivel követed a pénzügyeidet?" → The post A költségkövetés rendszerei: Te mivel követed a pénzügyeidet? appeared first on KonyhaKontrolling.