2019-től 149 000 Ft a bruttó minimálbér, ami nettó 99 085 Ft nettó jövedelmet jelent. Egy friss pénzügyminisztériumi anyag szerint a vállalkozásoknál tavaly 879 ezer dolgozó volt hivatalosan minimálbérre vagy garantált bérminimumra bejelentve, de az ennyiből vagy ennél kevesebből élők még többen lehetnek.
A magyar vállalati szektorban foglalkoztatottak 42,4%-a kereste tavaly a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, vagyis minimum 879 ezer embert érint ezek emelése, derül ki egy a Portfolióhoz eljuttatott pénzügyminisztériumi anyagból. Ennél is többen lehetnek azonban azok, akik ennél alacsonyabb jövedelemből tartják fenn magukat, ugyanis a szám nem tartalmazza a több mint 1 millió önálló vállalkozót, mint ahogy nincs benne az a 150 ezer közfoglalkoztatott sem, akik a minimálbérnél is kevesebbet keresnek havonta. Nem szerepelnek a statisztikában azok sem, akik valamivel a minimálbér és a garantált bérminimum feletti jövedelemmel rendelkeznek, hiszen ők is többet kaphatnak, hogy a bérük ne csússzon a törvényes minimum alá az emelés után.
2019-ben 149 000 Ft a bruttó minimálbér, ami a 2018-as 138 000 Ft-hoz képest 8%-os emelést jelent. A dolgozó szempontjából a bruttó bérnél azonban fontosabb az, hogy ebből végül mennyit kap készhez. Mivel az összes levonás minimálbér esetében 49 915 Ft, a – kedvezmények nélkül számított – nettó minimálbér 2019-ben 99 085 Ft.
A bruttó garantált bérminimum összege 2019-ben 195 000 Ft, ez alapján az ugyancsak kedvezmények nélküli – gyerekkedvezmények, friss házas kedvezményt, pályakezdők kedvezmény, 55 év feletti munkavállaló stb. – számított nettó bérminimum összege 129 625 Ft.
Hitelfelvételi szempontból is fontos a minimálbér, hiszen ennél alacsonyabb jövedelem esetén nem hiteleznek a bankok.
Azért is lényeges, mert az adósságfék szabály meghatározza, a jövedelem mekkora része fordítható maximálisan hiteltörlesztésre, így a minimálbér emelése egyben a hitelezhetőséget is befolyásolja. A Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) 400 ezer Ft-os nettó jövedelem alatt jelzáloghiteleknél 25, 35 illetve 50%-on maximálja a hiteltörlesztők jövedelemhez képesti arányát, attól függően, hogy 5 évesnél rövidebb, 5-10 év közötti, vagy legalább 10 éves kamatperiódusú a kölcsön.
Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy nettó 99 085 Ft mellett egy lakáshitel törlesztője legfeljebb ennyi lehet:
5 éves kamatperiódus alatt: 24 771 Ft
50-10 éves kamatperiódusnál: 34 679 Ft
Legalább 10 éves kamatperiódusnál: 49 542 Ft
A Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátorával megversenyeztetheted az aktuális banki hitelajánlatokat.
Személyi kölcsönnél az adósságfék kamatperiódustól függetlenül 50%-nál „ránt be” 400 ezer Ft nettó jövedelem alatt, vagyis minimálbérrel elméletileg 49 542 Ft lehet legfeljebb a havi törlesztő.
Fontos azonban tudnod, hogy a bankok egy része nem ad hitelt minimálbérre, még akkor sem, ha egyébként a JTM korlátba beleférnél, és 120 ezer Ft körül húzzák meg az elvárt alsó jövedelmi határt. A minimálbéreseknek segíthet, ha pluszban kapnak GYES-t, GYED-et, családi pótlékot vagy valamilyen fizetéshez kapcsolódó bónuszt, mert ezek úgynevezett másodlagos jövedelemnek számítanak, amit kiegészítésképpen figyelembe vesznek hitelfelvételnél.
Nem szabad megfeledkezni a nyugdíjasokról sem, hiszen a nyugdíjak 2019-re 2,7%-kal emelkedtek, így az átlagos ellátás összege jelenleg 130 500 Ft. A szórás azonban rendkívül nagy, hiszen a 2 millió nyugdíjas egyharmada 100 ezer Ft-ot sem kap. A végelegesített öregségi nyugdíj egyébiránt hitelezhető jövedelemnek minősül. Más kérdés, hogy a bankok többségénél az adós kora a hitel futamideje alatt nem haladhatja meg a 70 évet, bár ezen a téren is vannak kivételek, ám ekkor hitelfedezeti biztosítás kötése lehet a lakáshitel feltétele.
A Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátorral és Személyi Kölcsön Kalkulátorral nem csak a legjobb áron kínált hitelt találhatod meg egyszerűen, hanem kérheted tanácsadó segítségét is, aki segít átjutni a hitelfelvétel akadályain.