Kevesen tudják, de már évente 417 ezer forintnyi törlesztőrészlet után kaphatnak állami támogatást az adófizető lakáshitelesek. Ilyen módon a teljes futamidő alatt igen jelentős összegekkel csökkenthető a bank felé saját zsebből visszafizetendő összeg. Ha eddig nem ismerted ezt a lehetőséget, akkor a legjobb helyen jársz!
Kevesen ismerik ezt a lehetőséget, de az egészségpénztárak/önsegélyező pénztárak révén jelentős mértékű állami támogatásban (személyi jövedelemadó-visszatérítésben) részesülhetnek a lakáshitelesek. Az alábbiakban bemutatjuk, mi változott 2023-tól, és mit kell tenned, ha szeretnéd kihasználni ezt a támogatást.
Egészségpénztár: egy támogatott öngondoskodás
Az egészségpénztári rendszer nagy népszerűségnek örvend Magyarországon: a szektor 2022 félévkor több mint 1,05 millió taggal büszkélkedhetett. A jegybank közzétételei szerint az egészségpénztári tagok egy főre jutó számlaegyenlege 2022 első félévében nagyjából 69 ezer forint volt, míg ugyanebben a hat hónapban fejenként átlagosan 29 ezer forint körüli jóváírás érkezett a számláikra.
Az egészségpénztárak fő vonzereje az elérhető állami támogatás: a pénztárak világában már megszokott módon az éves befizetések 20 százalékával megegyező mértékű személyi jövedelemadó-visszatérítést vehetnek igénybe a megtakarítók. A felhalmozott megtakarításukat meghatározott célokra fordíthatják, például egészségügyi kiadásokat, gyermekszületés kapcsán felmerülő kiadásokat, iskolai tanszereket finanszírozhatnak belőle.
Hirdetés
Hirdetés
A lakáshitel törlesztőrészlete is elszámolható
A lakáshiteleseknek különösen jó hír, hogy egy bizonyos szintig a jelzáloghitel-törlesztés is az elszámolható költségek közé tartozik. A jogszabály szerint a pénztári számláról lakáshiteltörlesztés céljából történő kifizetés lehetséges maximuma a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg. Mivel 2023 január 1-től 232 ezer forintra emelkedett a minimálbér, így a lakáshiteltörlesztésre fordítható egészségpénztári megtakarítás összege havi 34 800 forint.
Ebből könnyedén kiszámíthatjuk, hogy az 1 év alatt erre a célra kérhető kifizetés pontosan 417 600 forint. Ehhez nem kell más, mint rendelkezni egy egészségpénztári számlával, és elhelyezni rajta a később – a 180 napos várakozási idő letelte után – kivenni kívánt összegeket, esetünkben például havonta 34 800 forintot. Amennyiben a megtakarító fizet SZJA-t, akkor ezáltal a befizetései után 20 százalék adóvisszatérítésre jogosult, amelyet a következő adóbevallásában tud érvényesíteni. Aki például idén 417 600 forintot fizet be az egészségpénztári számlájára, 2024-ben 83 520 forint állami támogatásra számíthat, amelyet a NAV a pénztári számlájára utal majd.
A támogatás kihasználása némi papírmunkát is igényel: többek között be kell mutatni a pénztárnak a hitelszerződés másolatát, ki kell tölteni egy speciális igénylőlapot, illetve a törlesztést igazoló bankszámlakivonatokra is szükség lesz.
Akár 2,6 millió forinttal kevesebbet kell visszafizetni!
Nézzünk egy életszerű példát, amelyben az adós pontosan 1 évvel ezelőtt, 2022 január közepén vett fel 30 millió forint lakáshitelt, 20 év futamidőre, végig fix kamatozással. Ezt a hitelt a Bankmonitor lakáshitel-kalkulátora szerint legjobb esetben 4,6 százalék körüli kamattal kaphatta meg, így a havi törlesztője 192 ezer forint körüli összeg lett. Egy év alatt tehát összesen 2,30 millió forintot fizet a bankja felé – de ha ezt egy egészségpénztár segítségével teszi, akkor ebben az évben 83 ezer forint állami támogatásban részesülhet. Ezáltal a lakáshitelre fordított éves kiadásai nagyjából 4 százalékkal csökkennek.
Ha feltételezzük, hogy a minimálbér minden évben csak szerény 5 százalékot emelkedik, akkor a hátralévő 19 év alatt a mostani 83 ezer forintos szintről évi 201 ezer forintra nőhet a lakáshiteltörlesztés jogcímén visszaigényelhető adó mértéke. (Fontos, hogy az egészségpénztárak esetében ennek abszolút maximuma jelenleg évi 150 ezer forint, tehát azt is feltételeznünk kell, hogy az évtizedek során némileg ez a limit is emelkedni fog.)
Ha a feltételezések teljesülnek, akkor a hitel 20 éves futamideje alatt összesen 2,6 millió forint állami támogatás igényelhető, tehát ennyivel kevesebb pénzt kell saját zsebből a lakáshitel törlesztésére fordítani! A fenti példában eredetileg 46,1 millió forint lenne a teljes visszafizetés, de az egészségpénztári trükk által ez összességében 43,5 millió forintra csökkenthető, nem számítva a pénztár költségeit.
Hab a tortán, hogy adóstárs bevonásával ezt a támogatást még meg is duplázhatjuk: ha például egy házaspár két tagja közösen vette fel a lakáshitelt, és mindketten nyitnak saját egészségpénztári számlát, akkor mindketten jogosultak lesznek a hiteltörlesztési kiadásuk elszámolására. Ebben az esetben a 2,6 millió forint támogatás akár 5,2 millió forintra emelkedhet a teljes futamidő alatt, feltéve, hogy mindketten mindvégig tudnak SZJA-t visszaigényelni.
Az apró betűs részre is figyelni kell
Fontos, hogy a pénztárak nem költségmentesen működnek, hanem a tagi befizetésekből egy kis részt, általában 4-7 százalékot levonnak a pénztár működésének finanszírozására. Ha például egy pénztár 5 százalék költséget számít fel, akkor havi 34 800 forint befizetése esetén havi 1700 forintba kerül a számla fenntartása. Természetesen a kapott állami támogatás ezt bőven kompenzálja, de a költségek csökkentik az elérhető nyereséget, ezért a pénztár kiválasztása során érdemes szem előtt tartani ezt a tényezőt.