Érdemes lehet már a ponthatárok kihirdetése előtt elkezdeni a lakáskeresést, ugyanis a jó helyen lévő, megfizethető áron elérhető lakások gyorsan elfogynak. Lakáskiadás szempontjából az augusztus a legerősebb hónap, ekkor zúdul a kereslet igazán a piacra, emiatt elképzelhető, hogy augusztusban 10-15 százalékkal emelkednek az albérletárak a július elején mért adatokhoz képest.
A felvételi ponthatárok kihirdetésétől szeptember végéig tartó albérletszezonban 30-40 százalékkal élénkül a kereslet a kiadó lakások iránt. Ezáltal néhány ezer forinttal emelkednek a bérleti díjak, de ez átmeneti jellegű, az árak az év végére kiegyenlítődnek.
A fiatalok az Ingatlan.com szerint Budapest XI., IX., XIII. és XIV. kerületében, illetve a belvárosi kerületekben (V., VI., VII.) keresnek főként lakhatási megoldást. Az albérletárak azonban pont ezekben a kerületekben a legmagasabbak, az előbbieknél a havi díjak 145 ezer és 165 ezer forint között, a belvárosi kerületekben pedig 160 ezer és 210 ezer forint között mozognak.
A diákok fajlagosan akkor járnak jól, ha többen összeköltöznek. Az Otthon Centrum számításai szerint ugyanis egy budapesti, jó helyen lévő, 160 négyzetméter alapterületű lakás bérleti díja bár eléri a 240-280 ezer forintot, de ha ez az összeg 5-6 felé eloszlik, akkor egy emberre vetítve az albérleti díj 40-50 ezer forint körül alakul.
Vidéken az OTP Ingatlanpont szerint Debrecenben egy 52 négyzetméteres, bútorozott lakás havi albérleti díja átlagosan 150 ezer forintra tehető, de a frekventált helyen lévő, jó állapotú ingatlanok bérleti díja elérheti a 240 ezer forintot havonta. A szegedi albérletpiacon nagy a szórás: a külvárosban már 60 ezer forintért is lehet garzont bérelni, de a belvárosban egy többszobás lakásnál akár 150-200 ezer forint havi bérleti díjjal is számolni kell. Pécsen a jogi és közgazdasági karhoz közeli albérletek havonta minimum 100 ezer forintba kerülnek, az orvostudományi kar közelében azonban akár 20 ezer forinttal is magasabbak lehetnek az albérleti díjak.
